A láncok szétzúzása: 2025 a szabadság éve lesz az egykori gyarmatok számára? - ELEMZÉS
Hacsak a volt gyarmati hatalmakat nem vonják felelősségre múltbeli igazságtalanságaikért, valószínűleg új utakat találnak arra, hogy ugyanazt a régi színdarabot játsszák el...
A láncok szétzúzása: 2025 a szabadság éve lesz az egykori gyarmatok számára?
Hacsak a volt gyarmati hatalmakat nem vonják felelősségre múltbeli igazságtalanságaikért, valószínűleg új utakat találnak arra, hogy ugyanazt a régi színdarabot játsszák el...
Írta: Mustafa Fetouri, líbiai akadémikus, díjnyertes újságíró és elemző. Cikkét teljes egészében lefordítottam számotokra! (VilagHelyzete)
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Jó hírek érkeznek Nyugat-Afrikából: a tengerparttal nem rendelkező Csád tavaly novemberben bejelentette, hogy azonnal megszünteti a biztonsági és védelmi kapcsolatokat a volt gyarmati uralkodó Franciaországgal.
A meglepő bejelentésre alig néhány órával azután került sor, hogy a francia külügyminiszter találkozott Mahamat Déby csádi elnökkel.
➽ A francia frankövezet (CFA): Franciaország sötét eszköze volt gyarmatainak ellenőrzésére
Ezzel a döntéssel Csád csatlakozik azon egykori francia gyarmatok egyre növekvő listájához, amelyek elutasítják Párizs befolyását és kirúgják csapatait.
Franciaország december 26-án adta át az első katonai bázisát a csádi hadseregnek Faya-Largeau-ban. Párizs további két bázisról is kiüríti csapatait: a fővárosban, N'Djamenában és a keleti Abeche városában.
Abderaman Koulamallah csádi külügyminiszter éles hangú nyilatkozatában kijelentette,
„Franciaországnak ezentúl figyelembe kell vennie, hogy Csád felnőtt” és »szuverén állam«. Ez a dorgálás egy szélesebb hullámot tükröz Afrikában, különösen a Száhel-övezetben, ahol olyan országok, mint Niger, Mali és Burkina Faso már lemondtak a francia befolyásról.
Franciaország szerepe a líbiai tragédiában
Az elmúlt évtizedben a volt afrikai gyarmatok feletti francia uralom egyre inkább hanyatlott. Az afrikai vezetők új generációja kezdte megkérdőjelezni országaik Franciaországhoz való egyenlőtlen kötődését, mivel Párizs túlságosan kiszipolyozza természeti erőforrásaikat és otthagyja őket a szegénységnek és a korrupt rezsimeknek, amelyeket Párizs fenntart és ebben legkevésbé sem tolerálja az ellenvéleményt.
➽ Az afrikai puccsok sorra leplezik le és bogozzák ki a nyugati beavatkozás hálóját
Líbia, egy másik afrikai ország, jó példa a francia intoleranciára a hegemóniájukkal szembeni kihívásokkal szemben.
🔶 A néhai vezető, Muammar Kadhafi alatt Líbia vezető szerepet játszott az Afrikai Unió létrehozásában, egységes afrikai hadsereget és nagyobb kontinentális gazdasági integrációt szorgalmazott. Párizs úgy vélte, hogy Kadhafi törekvései - tekintettel kontinentális népszerűségére és Líbia hatalmas pénzügyi forrásaira - veszélyt jelentenek befolyására egész Afrikában.
➽ Kadhafi hihetetlen próféciája (2011) és Putyin ütős kérdése erről a NATO és az EU felé
Franciaország az elsők között döntött úgy, hogy egyszer s mindenkorra megszabadul Kadhafitól, de szüksége volt az ENSZ fedezetére, hogy a Líbia elleni agressziójának nagyobb legitimitást adjon.
Francia, amerikai és brit nyomásra az ENSZ BT 2011. március 17-én elfogadta az 1973. számú határozatot, amely repüléstilalmi zónát rendelt el Líbia felett, ugyanakkor lehetővé tette a készséges tagállamok számára, hogy „minden szükséges intézkedést” megtegyenek a líbiai civilek védelmére, akiket állítólag Kadhafi biztonsági erői támadtak meg, miközben békésen tüntettek Kadhafi ellen.
A helyszínen azonban fegyveres dzsihadisták és egyes tüntetők megszállták a kormány rendőri és katonai létesítményeit, fegyvereket loptak és fegyveres lázadást indítottak. A tripoli kormány a fegyveres csoportok megtámadásával válaszolt, és a békés tüntetések teljes polgárháborúvá eszkalálódtak - ez a forgatókönyv kis változatossággal megismétlődött Szíriában is.
Március 19-én a francia légierő megindította a líbiai kormányerők első légi bombázását és a repüléstilalmi övezet első légi járőrözését.
Március 23-án a NATO hivatalosan is megkezdte az általa „Egyesített Védelmező Hadműveletnek” nevezett műveletet, és a szövetség október végéig, tíz nappal azután, hogy magát Kadhafit meggyilkolták, megszakítás nélkül bombázta Líbiát.
Franciaország azonban továbbra is ugyanolyan bocsánatkérés nélküli, mint amilyen mindig is volt.
Az algériai vagy mali bűnökért járó jóvátétel hiányzik Párizs napirendjéről, akárcsak London hallgatása a birodalmi brutális örökségéről, vagy Róma érdektelensége a líbiai és etiópiai gyarmati gaztetteik iránt.
❗️ A világ azonban megváltozott és a jóvátételt és a gyarmati atrocitások elismerését követelő felhívások egyre erősödnek, kihívást jelentenek a korábbi birodalmak számára, hogy szembenézzenek sötét múltjukkal. Íme két példa a gyarmati gonoszságra, amely még ma is folytatódik.
Palesztina: A gyarmatosítás klasszikus esete
A 20. század elején Palesztina brit mandátum alá került, miközben a Brit Birodalom hanyatlásnak indult. Hogy a zsidók támogatását megnyerje az első világháborúban, majd később a másodikban, a brit kormány megígérte a zsidó diaszpórának, hogy segít nekik saját államot létrehozni Palesztinában.
Ez a kötelezettségvállalás, amelyet a hírhedt 1917-es Balfour-nyilatkozatban tettek hivatalossá, a mai napig meghatározza Palesztina sorsát.
Arthur Balfour brit külügyminiszter a zsidó közösség egyik vezetőjének, Lord Rothschildnak írt levelében támogatását fejezte ki a „zsidó nép nemzeti otthonának” Palesztinában való megteremtése mellett - miközben mellékesen kikötötte, hogy ez nem sértheti a meglévő nem zsidó közösségek „polgári és vallási jogait”.
A Balfour-nyilatkozat - LETÖLTHETŐ PDF
A palesztinok jogait előreláthatóan lábbal tiporták. Az egymást követő brit kormányok fenntartották a cionista érdekeknek tett ígéreteiket, politikai fedezetet, fegyvereket és hallgatólagos jóváhagyást adtak a zsidók toborzásához Nagy-Britannián belül. Ez a rendíthetetlen támogatás megalapozta Izrael létrejöttét - ez az örökség máig fennáll, beleértve a jelenlegi gázai népirtó háborút is.
Palesztina egy része Izrael lett, az Egyesült Államok pedig közbelépett, hogy a Nagy-Britannia által istenített projektet regionális szuperhatalommá alakítsa át.
Izrael évente átlagosan mintegy 3,3 milliárd dollárt kap az Egyesült Államoktól, és az izraeli gázai hadművelet kezdete óta még több milliárdot kapott. Az USA biztosította Izrael dominanciáját. A Nemzetközi Bíróság (ICJ) 2024 júliusában arra kötelezte Izraelt, hogy vessen véget a palesztin földek megszállásának, de sem Washington, sem London nem támogatta a döntést.
A nemzetközi jog botrányos semmibevételével, amikor a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi minisztere, Yoav Gallant ellen, Joe Biden amerikai elnök „felháborítónak” nevezte az elfogatóparancsokat, annak ellenére, hogy több mint 150 000 palesztin halt meg és sérült meg az amerikai fegyverek miatt, amelyeket Izrael a Gázai övezet bombázása során használ.
Izrael ma az USA imperialista közel-keleti politikájának előőrse. Az amerikai katonai hegemóniát szolgálja, mint az amerikai hadsereg fegyverraktára és megfigyelőállomás, ugyanazokkal a régi gyarmati szándékokkal.
A Brit Birodalom legújabb botránya
Tavaly októberben az Egyesült Királyság és Mauritius történelmi megállapodást kötött az Indiai-óceánon található Chagos-szigetcsoport szuverenitásáról, ami egy 50 éves vitát oldott meg.
Az Egyesült Államok állítólag üdvözölte a megállapodást, mivel jelentős katonai támaszpontot működtet a szigetcsoporthoz tartozó Diego Garcián.
1965-ben az Egyesült Királyság átvette az ellenőrzést a Chagos-szigetek felett, átnevezve azokat Brit Indiai-óceáni Területté és megtagadta, hogy átadja őket Mauritiusnak, amikor az elnyerte függetlenségét.
Ehelyett az Egyesült Királyság titokban bérbe adta Diego Garciát az Egyesült Államoknak egy haditengerészeti támogató létesítmény számára.
ℹ Mivel az USA ki akarta üríteni a helyet, együttműködött a britekkel, és 1965 és 1973 között 1400-1700 chagosi lakost erőszakkal eltávolított Diego Garciáról, Peros Banhosról és a Salamon-szigetekről, és a Seychelle-szigeteken és Mauritiuson hagyta őket, anélkül, hogy valaha is nyilvánosságra hozta volna az elűzöttek pontos számát.
2008-ban a Nemzetközi Bíróság jogellenesnek nyilvánította az Egyesült Királyság megszállását, amit Nagy-Britannia figyelmen kívül hagyott. ❌
2019-ben ugyanez a bíróság követelte, hogy az Egyesült Királyság gyorsan engedje át a szigeteket Mauritiusnak, 2021-ben pedig a Nemzetközi Tengerészeti Bíróság megerősítette, hogy a brit szuverenitás a Chagos-szigetek felett jogellenes.
Ezen ítéletek ellenére az Egyesült Királyság nem volt hajlandó eleget tenni, miközben a kitelepített emberektől megtagadták a visszatérés jogát - még egy rövid nosztalgikus látogatásra sem. ❌
ℹ Diego Garcia a hidegháború idején stratégiai logisztikai támogatást és felügyeletet biztosító jelentős amerikai haditengerészeti és légi bázissá fejlődött. 2001-ben és 2003-ban fontos szerepet játszott az Egyesült Államok afganisztáni és iraki inváziójában.
A bocsánatkérés és a jóvátétel ideje
Izrael, akárcsak Franciaország, az Egyesült Királyság és szinte az összes többi egykori gyarmatosító hatalom, még mindig nem hajlandó felelősséget vállalni gyarmati gonosz tetteiért.
A palesztin területek izraeli megszállása olyan népirtásként lett kiemelve, amely összehasonlíthatatlan a közelmúlt konfliktusaiban elkövetett bármely más atrocitással.
Legalább három nemzetközi ítélet született Izrael ellen: az elsőt a Nemzetközi Bíróság 2003-ban, majd az ENSZ Közgyűlése, amely 2024 szeptemberében megszavazta, hogy felszólítja Izraelt az illegális megszállás befejezésére, majd tavaly júliusban ismét a Nemzetközi Bíróság. Mégsem történik semmi.
❌ Franciaország még mindig nem hajlandó bocsánatot kérni, nemhogy jóvátételt fizetni Algériának a 135 éves megszállása során okozott mészárlásokért és pusztításért. Az Egyesült Királyság Diego Garcia esetében elutasít minden jóvátételt, nem is beszélve arról, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek visszatérhessenek.
📍 A globális dél egyre több országa követel jóvátételt és bocsánatkérést egykori gyarmatosító uraitól. A kérdés a Nemzetközösség tavaly októberi szamoai csúcstalálkozóján került a középpontba.
A legtöbb tagállam, különösen a Karib-térségben, azt akarja, hogy az Egyesült Királyságot vonják felelősségre a történelmi igazságtalanságokért, köztük a rabszolgaságért.
⛔ Az ENSZ 218 éves napot jelölt ki különböző humanitárius kérdések megemlékezésére, kiemelésére, emlékezésre és ünneplésére, de egyik sem szólít fel konkrétan és közvetlenül a gyarmatosítás gonoszságának teljes elszámoltatására.
Valóban született néhány határozat a jóvátétel kérdésében, de egyik sem kötelező érvényű. Ha a korábbi gyarmatosító hatalmakat nem vonják felelősségre, akkor valószínűleg ugyanazokat a gyarmati szokásokat fogják fenntartani, új módszereket találnak arra, hogy az általuk alsóbbrendűnek vagy gyengének tartott nemzeteket kizsákmányolják, és kizsákmányolják népeiket és erőforrásaikat.
A teljes cikket szerkesztette és fordította: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Írta: Mustafa Fetouri, líbiai akadémikus, díjnyertes újságíró és elemző
Forrás és eredeti cikk címe: Shattering the bonds: Will 2025 be the year of freedom for former colonies?
Unless former colonial powers are held accountable for their past injustices, they are likely to find new ways to perform the same old play
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:
◼ Bevándorlási kérdés igazságai - Afrika csontvázra csupaszítva, kizsigerelve
https://www.vilaghelyzete.com/2015/02/bevandorlasi-kerdes-igazsagai-afrika.html
https://www.vilaghelyzete.com/2018/07/itt-az-igazsag-europaiak-uraljak-es.html
➽ Az afrikai puccsok sorra leplezik le és bogozzák ki a nyugati beavatkozás hálóját
➽ Hogyan vesztette el Franciaország az ellenőrzést Gabon felett - Afrika legújabb puccsa a gyarmati összeomlás története - UnHerd elemzése magyarul
➽ Lázadó Afrika: Egy második antikolonialista felszabadulás a láthatáron?
➽ Nigerből végleg kipaterolták a franciákat! Az utolsó francia katona is elhagyta az országot
➽ Kudarcba fulladt a Nyugat kísérlete, hogy ukrán forgatókönyvet hozzon létre Nigerben - Elemzés
➽ Nigéria több ezer katonát küldhet a szomszédos Niger megszállására
➽ Afrika fellázadt? Niger hatalomváltása berobbantotta Szenegált és Kongót is!
➽ Afrikában is háborúra készülnek?
➽ A nyugati beavatkozás Nigerben egy új "gyarmatosítás" lenne - közölte Olaszország
Így van! De sajnos ez még mindig aktuális, és mindig is aktuális lesz: "amennyi a fegyvered, annyi az országod és a kenyered"! Szóval fiúk, nem lehet a zsidó szervezetektől elvárni azt, hogy harcoljanak értetek, értünk. Egyébként se tennék, mert azok csak népámításra jöttek létre, hogy az emberek elhiggyék, hogy majd jogiúton mindent meg lehet oldani igazságosan...
anglia,franciaország,hollandia,dánia,norvégia,spanyolország,usa ,ausztrália,új-zéland - ezek az utolsó gyarmattartók!