Miért nem tudnak megegyezni a globális hatalmak az új világrendről? - Ma 80 éves a jaltai megállapodás

1945-2025.február 4. - Nyolcvan évvel Jalta után, miért nem lehet megismételni a jaltai megállapodást?

Miért nem tudnak megegyezni a globális hatalmak az új világrendről?

Nyolcvan évvel Jalta után, miért nem lehet megismételni a jaltai megállapodást?

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. február 4-én a jaltai konferencián a Hitler-ellenes koalíció vezetői találkoztak, hogy megteremtsék a háború utáni világrend alapjait. Ez egy olyan mérföldkő volt, amely évtizedekre meghatározta a globális kapcsolatokat.

Bár az 1975-ös Helsinki Záróokmány újabb mérföldkövet jelentett, ez inkább a jaltai elvek kiterjesztése volt, mint új alapokra helyezése. A hidegháború vége óta azonban nem születtek a globális rendet meghatározó kötelező érvényű megállapodások. ❌

A világ alapvetően megváltozott és a jelenlegi dinamika valószínűtlenné teszi, hogy egy hasonló megállapodás létrejöjjön.

❗ A kialakult normák felbomlása és a fokozódó geopolitikai verseny mentén lehetne egy „új Jalta” - egy nagyszabású szerződés, amely a mai valóságnak megfelelő elveket állapítana meg.

Donald Trump amerikai elnök visszatérésével a politikai színpadra az ilyen viták felerősödtek. Egyrészt Trump retorikája gyakran aláássa a régi szabályok maradványait. Másrészt előszeretettel köt alkukat.

De vajon valóban létrejöhet-e egy új nagy alku? Aligha.

Trump alkukötési megközelítése a pénznyereséget és a helyzeti előnyöket helyezi előtérbe az átfogó, hosszú távú megoldásokkal szemben.

A megállapodásokról alkotott felfogása tranzakciós jellegű és hiányzik belőle a jaltai léptékű szerződéshez szükséges vízió. Ez azonban nem kizárólag Trumpról szól.

A jaltai-potsdami megállapodások egy globális háború hamvaiból születtek, a győztes hatalmak közösen számolták fel a világuralom kihívóját.

Ez a példátlan együttműködés adta meg a szövetségeseknek a világrend alakításához szükséges erkölcsi és politikai tekintélyt.

A jelenlegi konfliktusok intenzitása ellenére, különösen Ukrajnában, helytelen azokat egy világháborúval egyenlővé tenni. A bolygó nagy része úgy tekint a mai összecsapásokra, mint a hidegháborút teljesen lezárni képtelen hatalmak közötti belső vitákra. Bár a szimpátiák eltérőek, a legtöbb nemzet inkább a pálya szélén marad, minimalizálva saját kockázatait és költségeit.

Ráadásul a nyugati értelemben vett „világrend” fogalma egyre inkább veszít jelentőségéből.

• Évszázadokon keresztül Európa, majd később az északi félteke nagyhatalmai szabtak meg szabályokat, amelyek fokozatosan az egész bolygóra kiterjedtek.

• De ahogy a nyugati hegemónia csökken, ezek a szabályok már nem találnak egyetemes visszhangra.

• A globális Dél és Kelet felemelkedő hatalmai nem szívesen veszik át a globális vezetés köpenyét. Ehelyett saját érdekeik védelmét helyezik előtérbe sajátos kontextusokban, visszhangozva Trump tranzakciós megközelítését.

G20-csúcstalálkozó 2017. július 7-én Hamburgban, Németországban. © Matt Cardy / Getty Images

Kína meggyőző példát kínál.

Bár Peking gyakran javasol globális kezdeményezéseket, ezek gyakran széleskörű, törekvő nyilatkozatok, amelyekből hiányoznak a részletes végrehajtási tervek.

Kína elvei belső koherenciával rendelkezhetnek, de globálisan nem tudnak vonzerőt nyerni. Ugyanez vonatkozik más, egyedi kulturális és politikai hagyományokkal rendelkező nagyhatalmakra is. Ahogy növekszik a befolyásuk, úgy csökken a külső szabályoknak való megfelelési hajlandóságuk.

Ez az elmozdulás nem szünteti meg az együttélés kereteinek szükségességét.

🔴 A jövőbeni nemzetközi kapcsolatok azonban valószínűleg inkább a BRICS+ rugalmas, informális struktúrájára fognak hasonlítani, mint a merev, kötelező érvényű megállapodásokra. Ez a modell elismeri a közös érdekeket anélkül, hogy szigorú kritériumokat vagy jogi kötelezettségeket írna elő.

A szövetséges vezetők jaltai (krími) konferenciája (1945. február 4-11.)

Lehetséges-e egy új „jaltai” megállapodás Oroszország és a Nyugat között?

Elméletileg igen. Kialakulhatna egy korlátozott megállapodás, amely konkrét regionális viták megoldására irányulna. Jelenleg azonban nincs jele ilyen kezdeményezésnek. Még ha létre is jönne, globális hatása korlátozott lenne. Úgy tűnik, hogy a világrendet meghatározó átfogó megállapodások kora lejárt.

A liberális globalizációnak - amelyet gyakran „szabályokon alapuló rendként” emlegetnek - a vége jelentős fordulópontot jelent.

Miközben a nemzetközi rendszer széttöredezése nem következett be, a világgazdaság összekapcsoltsága a politikai feszültségek ellenére továbbra is fennáll.

🔶 Az olyan országok, mint Oroszország elszigetelésére tett erőfeszítések torzulásokat és hatékonysági hiányosságokat eredményeztek, de nem szakították meg a globális kapcsolatokat. Ez a rugalmasság rávilágít a nemzetközi kapcsolatok tartós összetettségére.

A dolgok jelenlegi állása sem nem teljesen borzalmas, sem nem teljesen reményteljes.

Miközben az egységes globális keret hiánya bizonytalanságot okoz, megnyitja az utat a pragmatikus, eseti megállapodások előtt is. A birodalmi politika újjáélesztésére és a befolyási szférák létrehozására irányuló kísérletek azonban további instabilitást kockáztatnak.

❗ Az erőviszonyok már nem egyetlen normatív tekintélynek kedveznek, legyen az az Egyesült Államok, Kína vagy bármely más nemzet.

A Covid-19 világjárvány és a folyamatban lévő geopolitikai felfordulások nyomán a világ a mélyreható átalakulás időszakába lépett. A régi rend lakkrétege lekopott, felfedve annak alapvető törékenységét. Bár a kihívások jelentősek, egyben lehetőséget is kínálnak a globális kapcsolatok újragondolására.

💠💠💠 A kérdés továbbra is az, hogy a nemzetközi közösség képes-e felnőni a feladathoz, vagy megadja magát a megosztottság erőinek? Az új korszak első lépései azt sugallják, hogy míg a múltba való visszatérés lehetetlen, a jövő még megíratlan.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Írta: Fjodor Lukjanov a Russia in Global Affairs főszerkesztője, a Kül- és Védelempolitikai Tanács elnökségének elnöke és a Valdai Nemzetközi Vitaklub kutatási igazgatója.

Forrás és eredeti cikk címe: Fyodor Lukyanov: Why global powers can’t agree on a New World Order - Eighty years after Yalta, here’s why it can’t be repeated

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek: