Hogyan nyeri meg az Északi-sarkvidék feletti harcot Oroszország - A Wall Street Journal teljes cikke magyarul

Oroszország jelenleg vezető szerepet tölt be a sarkvidéki erőforrások fejlesztésében, és több mint 30 jégtörővel rendelkezik, beleértve a nukleárisokat is. Gazdasági értéke sem elhanyagolható!

🔥 Mostanában többször írtam nektek arról, hogy egyik kedvenc geopolitikai területem lett az Északi-sarkvidék, ahogy egyre jobban előtérbe kerül a globális uralomért folytatott harcban és a többpólusú világ létrejöttében. Ha nagyon stílszerű és emocionális szerettem volna lenni, én azt a címet adnám a cikknek, hogy

“Ennél hidegebb háború nem is lehetne, mint amit az Északi-sarkvidékért fognak hívni!”

vagy akár azt is, hogy

“Miért kell éppen Grönland? Hát ezért!”

Oroszország megerősíti pozícióját az Északi-sarkvidéken, maga mögött hagyva az Egyesült Államokat. Moszkva egyre nagyobb lábnyomot hagy a világ tetején, Kínával együttműködve és maga mögött hagyva az Egyesült Államokat. Oroszország a Szovjetunió összeomlását követően ismét erős jelenlétét erősítette meg az Északi-sarkvidéken

– erről ír a The Wall Street Journal friss cikkében, ami előfizetők számára érhető csak el, de gondoltam a fenti okok miatt beszámolok róla nektek és a végén a teljes Wall Street Journal cikket lefordítottam számotokra és annyira lelkesített a téma, hogy saját képeket is készítettem hozzá illusztrációnak.(VilagHelyzete szerk. megj.)

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

BEVEZETŐ és előzetes összefoglalás, ha nem szeretnéd elolvasni a teljes cikket:

Az amerikai belbiztonsági minisztérium elismerte, hogy Oroszország jobb az Egyesült Államoknál az Északi-sarkvidéki jelenlét fenntartásában – jegyzi meg a kiadvány.

🔶 Oroszország jelenleg vezető szerepet tölt be a sarkvidéki erőforrások fejlesztésében, és több mint 30 jégtörővel rendelkezik, beleértve a nukleárisokat is.

🔶 Ugyanakkor az Egyesült Államoknak mindössze három sarkvidéki jégtörője van, amelyek közül az egyik már 50 éve üzemel, egy másikat pedig 2024-ben egy tűzvész után szereltek le.

Pyramiden Oroszország és Kína sarkvidéki kereskedelmi útvonalak feletti uralomra irányuló törekvéseinek első vonalává vált.

Most az északi-sarkvidéki terjeszkedéssel párhuzamosan az Orosz Föderáció és Kína egyre több új hiperszonikus rakétát hoz létre, amelyek sokkal messzebbre és gyorsabban képesek repülni, mint elődeik, ötször meghaladva a hangsebességet.

⛔ Ez az Egyesült Államokat is aggasztja, mivel Észak-Amerika távoli északi részén nincs katonai infrastruktúra.

Gazdasági értéke sem elhanyagolható!

🔴 Az orosz sarkvidék már most is az ország GDP-jének körülbelül 10%-át adja, beleértve az olajeladások 17%-át, a földgáz 80%-át és az összes halászat egyharmadát.

És akkor a teljes Wall Street Journal cikk alább olvasható magyarul:

---

Az Északi-sarkvidéken még soha nem volt ilyen forró a helyzet. Az elmúlt évben orosz atom-tengeralattjárók cirkálórakéták kilövését gyakorolták a NATO-tag Norvégia, Finnország és Svédország közelében. Ez a gyakorlat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének sarkvidéki hadgyakorlatát követte, amely kétéltű támadásokat tartalmazott a jeges tengereken.

Amikor augusztusban orosz és kínai bombázók együtt repültek Alaszkától északra, Lisa Murkowski republikánus szenátor „ellenfeleink példátlan provokációjának” minősítette a lépést. A következő hónapban Oroszország és Kína járőrhajókat küldött a magas északi rész jeges vizeire.

Az Egyesült Államok és Oroszország mindössze 53 mérföldre van egymástól a Bering-szoroson át, az északi sarkkör közelében. Geopolitikailag azonban távolabb vannak egymástól, mint évtizedek óta valaha.

Az Északi-sarkvidék az elmúlt évtizedekben közel négyszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része a kutatók szerint, akik a jelenséget sarkvidéki erősödésnek nevezik.

https://www.nature.com/articles/s43247-022-00498-3

Az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarója az 1979-es évi 2,7 millió négyzetmérföldes minimumról 2024-re 1,7 millió négyzetmérföldre zsugorodott a NASA szerint. Ez kevesebb mint 50 év alatt egy Argentína méretű terület elvesztését jelenti.

https://climate.nasa.gov/vital-signs/arctic-sea-ice

A tengeri jég visszahúzódásával párhuzamosan a hajók által a térségen keresztül megtett, magas szélességi fokú utak száma is nőtt.

A hidegháború idején mindkét fél a legerősebb fegyvereit és megfigyelőrendszereit telepítette a térségbe.

Miután a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, az Egyesült Államok csökkentette alaszkai bázisait, Oroszország sarkvidéki erői pedig hanyatlottak. A két ország együttműködött többek között a környezetvédelem, a halászat és a tengeri biztonság területén.

Most viszont a növekvő ellenségeskedés arra készteti Oroszországot és a NATO-t, hogy felújítsák a katonai telepítéseket a térségben, mivel mindkét félnek kiváló területet kínál, ahonnan csapást mérhetnek - mondta Rob Huebert, a Calgary Egyetem Katonai, Biztonsági és Stratégiai Tanulmányok Központjának ideiglenes igazgatója.

➖ Az amerikai belbiztonsági minisztérium 2023-ban azt mondta, hogy Moszkva képessége, hogy erős jelenlétet tartson fenn a Jeges-tengeren, meghaladja Washington kapacitását - ami gyengíti az amerikai biztonságot. ➖

Észak-Amerikának nincs katonai infrastruktúrája a messzi északon. ❌

A NORAD, az 1958-ban a kontinens szovjet támadás elleni védelmére létrehozott amerikai-kanadai közös parancsnokság célja, hogy észleljen bármilyen közelgő támadást az Északi-sark fölött. A műholdakból, földi radarokból és a légierő bázisaiból álló megfigyelőhálózata azonban elavult. ➖

➕ Oroszország és Kína olyan új rakétákat telepít, amelyek sokkal messzebbre képesek repülni elődeiknél, elérve a hangsebesség ötszörösét, ami túlterhelné Amerika meglévő érzékelőit.

Az Egyesült Államok és Kanada a Norad modernizálásán dolgozik a radarrendszerek lecserélésével és a védelmi képességek korszerűsítésével. Kanada, amely a védelmi kiadások terén elmarad a legtöbb NATO-tagországtól, nemrég 88 darab F-35-ös vadászgépet vásárolt az Egyesült Államoktól, amelyeket az északi bázisokon fog telepíteni.

„Az Északi-sarkvidék a potenciális jövőbeli konfliktusok régiója” - mondta Alekszandr Mojszejev, az Északi Flotta orosz parancsnoka egy nemrégiben Szentpéterváron tartott sarkvidéki konferencián a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

A régió már most is az intenzív kereskedelmi verseny zónája.

➖ Az Egyesült Államoknak nincsenek olyan sarkvidéki mélyvízi kikötői, amelyek nehéz konténerszállító hajók fogadására alkalmasak lennének. Alaszka nagy részén nincsenek utak vagy vasútvonalak, ami megnehezíti a Távol-Nyugat elérését. ❌

➖ Kanada, amelynek sarkvidéki területe Oroszország után a második, mindössze egyetlen mélyvízi kikötővel rendelkezik, amely hozzáférést biztosít a Jeges-tengerhez, és ez 500 mérföldre délre fekszik a sarkkörtől. A távoli helyeken található repülőterek kifutópályái földből vagy kavicsból készültek, így nem alkalmasak kereskedelmi teherszállító repülőgépek vagy sugárhajtású repülőgépek számára.

Oroszország növekvő nemzetközi elszigeteltsége az ukrajnai 2022-es teljes körű invázióját követően hozzájárult a Kínával való szorosabb kapcsolatok megszilárdításához.

Oroszország egyre inkább megnyitotta sarkvidéki területeit Peking előtt, mivel Peking támogatta az orosz gazdaságot és kettős felhasználású felszereléseket biztosított a hadsereg megerősítésére.

Ez a támogatás kiemelkedő volt az Északi-sarkvidéken, ahol a kínai vállalatok jelentős befektetők és eszközszállítók az orosz energetikai projektekben, köztük a Jamal LNG és az Arctic 2 LNG projektekben.

Oroszország cserébe üzemanyagot szállít Kínába az úgynevezett árnyékflotta segítségével, amelynek keretében szankciókkal sújtott hajók illegális orosz olajszállítmányokat szállítanak az ázsiai piacokra.

A Roszatom, a vízi utat felügyelő orosz ügynökség szerint tavaly rekordmennyiségű tranzitszállítmányt szállítottak az északnyugat-oroszországi Északi-tengeri útvonalon keresztül a Bering-szorosig.

A rakomány szinte teljes egészében Oroszországból Kínába irányult és több mint a fele nyersolaj volt. A teljes mennyiség még így is töredéke a Szuezi-csatornán átmenő nyersolajforgalomnak:

• Bár az északi útvonal rövidebb távolsága miatt a tranzitidő akár két héttel is csökkenhet, a tengeri jég a csökkenő jégtakaró ellenére továbbra is alattomos akadályt jelent.

Trump elnök nemrégiben ráirányította a figyelmet a régióra, amikor azt javasolta, hogy vásárolják meg Dániától Grönlandot, hogy bővítsék Amerika sarkvidéki jelenlétét, mondván:

„Szükségünk van Grönlandra nemzetbiztonsági okokból. A szabad világ védelme érdekében.”

ℹ Grönland stratégiailag fontos helyen fekszik és gazdag ritkaföldfémekben, olyan nyers ásványi anyagokban, amelyekből az okostelefonoktól kezdve a vadászgépekig mindenfélét gyártanak.

A tengeri jég olvadása megkönnyíti a hozzáférést ezekhez a kritikus ásványi anyagokhoz. De Oroszország is élen jár az Északi-sarkvidék gazdagságának megcsapolásában. A regionális fejlesztés egy része évtizedekkel ezelőtt kezdődött.

ℹ 📊 Oroszország Északi-sarkvidéke már most is a bruttó hazai termékének nagyjából 10%-át adja, beleértve az olajértékesítés 17%-át, a földgáz 80%-át és a halászat egyharmadát.

• Csak, hogy érzékeljük: Alaszka 2023-ban az Egyesült Államok GDP-jének mindössze 0,2%-át adta, és Kanada északi területei szintén kevesebb mint 1%-át tették ki az ország gazdasági tevékenységének.

Oroszország igényt tart az Északi-sarkvidék tengerfenékének még feltáratlan erőforrásaira is. Az orosz hadsereg földrajzi bizonyítékokat gyűjtött össze annak alátámasztására, hogy a víz alatti Lomonoszov-gerinc - amelyre Dánia és Kanada is igényt tart és amely potenciálisan gazdag kőolajban és földgázban - az orosz terület része.

Moszkva a hadsereg és orosz tudósok által készített térképeket nyújtott be az óceánfenékről az ENSZ egyik bizottságának, amely az egymással versengő követelések elbírálásával foglalkozik. Annak ellenére, hogy még nem született döntés a gerinc tulajdonjogáról, Oroszország egyre több vizsgálatot végez, feltérképezi a tengeráramlatokat körülötte és talajmintákat vesz.

A víz alatti Lomonoszov-gerinc

Az Egyesült Államok és Kanada azt tervezi, hogy közösen több jégtörő hajót vásárolnak a térség rendfenntartására.

Az Egyesült Államoknak mindössze három sarki jégtörője van, amelyek közül az egyik 50 éves, a másik pedig tavaly egy fedélzeti tűz miatt állt félre.

Az amerikai parti őrség decemberben vásárolt egy használt kereskedelmi jégtörőt és azt tervezi, hogy jövőre megkezdi sarkvidéki műveleteit.

Oroszországnak három tucat jégtörője van, amelyek közül sok nukleáris meghajtású, ami nagyobb teljesítményt és hosszú tengeri kitartást biztosít. Kína, amelynek legészakibb pontja több mint 900 mérföldre van a sarkkörtől, tavaly három sarki jégtörőt küldött a régióba.

Kína már régóta nagyobb szerepvállalásra törekszik az Északi-sarkvidéken, ahol az ország vezetése úgy véli, hogy az olvadó jég gazdasági lehetőségeket nyit meg, de a biztonsági kockázatokat is növeli.

Kína 2018-ban „sarkvidékközeli” nemzetnek és „az északi-sarkvidéki ügyek fontos szereplőjének” nyilvánította magát.

A biztonsági szempont most csatlakozik a kereskedelmihez az orosz-kínai sarkvidéki együttműködés előterében. A kínai parti őrség és az orosz határőrség októberben első alkalommal tartott közös járőrözést az Északi-sarkvidéken. Az amerikai parti őrség, amely légi úton figyelte a két kínai és két orosz hajót, azt mondta, hogy ez volt a legészakibb, ahol valaha is észlelték a kínai parti őrség hajóit.

Júliusban két orosz és két kínai bombázó együtt repült Alaszka közelében, ahol amerikai és kanadai vadászgépek elfogták őket. A bombázók mintegy 200 mérföldre repültek Alaszka partjaitól és nem léptek be az amerikai vagy kanadai légtérbe. Amerikai tisztviselők szerint ez volt az első alkalom, hogy a két ország ilyen közös járőrözést hajtott végre Alaszka közelében.

2023-ban az orosz és a kínai haditengerészet hajói közösen járőröztek Alaszka közelében, ami az eddigi legnagyobb ilyen flottillának számított, amely megközelítette az amerikai partokat, bár soha nem léptek be az Egyesült Államok felségvizeire.

Kína és Oroszország immár „átfogó” sarkvidéki együttműködést folytat - mondta Liu Nengye Liu, a Szingapúri Menedzsment Egyetem docense, aki a sarkvidéki jogot kutatja. „Ez erőforrások, hajózás, tudományos kutatás és katonai gyakorlatok területét jelenti” - mondta.

A teljes cikket fordította és szerkesztette, képekkel, linkekkel kiegészítette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás és eredeti cikk címe: See How Russia Is Winning the Race to Dominate the Arctic - Moscow is growing its footprint at the top of the world, working with China—and leaving the U.S. behind

https://www.wsj.com/articles/russia-china-artic-sea-nato-2ca1ea10

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:

➽ Világbirodalmak harca az Arktiszért: ezért ilyen nagy a tét - Zoltai Alexandra - Videó

➽ A Nyugat szeretné megszerezni az irányítást az északi-tengeri útvonal felett

➽ A NATO ukrajnai vereségét követően megnyíló következő konfliktus-zónát úgy fogják nevezni: Északi sarkvidék!