STRATFOR elemzése magyarul: Hogyan fog - és hogyan nem fog - Oroszország reagálni a moszkvai terrortámadásra
A Stratfor elemzőközpont teljes elemzését, (egyébként fizetős cikkét) lefordítottam számotokra magyarra. (VilagHelyzete)
Hogyan fog - és hogyan nem fog - Oroszország reagálni a moszkvai terrortámadásra
A Stratfor elemzőközpont teljes elemzését, (egyébként fizetős cikkét) lefordítottam számotokra magyarra. (VilagHelyzete)
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Az orosz kormány konkrét, de korlátozott intézkedésekkel fog reagálni a moszkvai koncertterem elleni támadásra, amelyek nem fogják megszüntetni a jövőbeni terrortámadások veszélyét az országban, miközben a Kreml arra fogja használni a mészárlást, hogy fenntartsa és potenciálisan növelje Oroszország lehetőségeit az ukrajnai háború folytatásában.
Órákkal azután, hogy fegyveres támadók megtámadták a Moszkva melletti Crocus City Hall központot és több mint 144 embert megöltek, az afganisztáni székhelyű Iszlám Állam Khoraszan Tartomány (ISKP) vállalta a felelősséget a támadásért.
Az elmúlt héten azonban számos magas rangú orosz tisztségviselő - köztük Vlagyimir Putyin elnök - azt állította, hogy Ukrajnának köze volt a halálos terrortámadáshoz, miközben az ISKP fenyegetését lekicsinyelték.
Március 25-én Putyin azt mondta, hogy
a támadás ''teljesen logikusan illeszkedik a Kijev által folytatott megfélemlítési kampányokba'' és hogy Oroszországot érdekli, ki adta a parancsot a támadás végrehajtására, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok volt az, amely ''megpróbált mindenkit meggyőzni arról, hogy állítólag nincs kijevi nyoma'' az incidensnek.
Másnap az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Alekszandr Bortnyikov azt mondta, hogy
bár a támadást radikális iszlamisták hajtották végre, az ukrán különleges szolgálatok ''elősegítették'' vagy ''hozzájárultak'' a támadáshoz; azt is állította, hogy az elkövetők Ukrajna irányába menekültek, ahol Kijev állítólag kész volt ''hősként'' fogadni őket.
Március 27-én a RIA Novosztyi orosz állami médium az orosz biztonsági szolgálatok egyik forrására hivatkozva elismerte, hogy a terrortámadást elkövető személyeket az ISKP tádzsikokat célzó Telegram-csatornáin keresztül toborozták.
Ugyanezen a napon azonban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy nem hangzott el hivatalos orosz verzió a támadásról, és felszólított, hogy várják meg, amíg az orosz biztonsági szolgálatok megállapodnak az incidens értékelésében.
Összességében az, hogy Oroszország továbbra is homályos és általános megfogalmazást használ arról, hogy Ukrajna ''elősegítette'' a támadást, szemben a támadásban való részvétellel - azzal együtt, hogy a kormány nem támasztja alá ezt a vádat bizonyítékokkal azon túl, hogy a terroristák Fehéroroszország és Ukrajna felé menekültek - megerősíti, hogy Moszkva nem rendelkezik semmilyen komoly információval, amely Kijev részvételére utalna.
Március 22-én fegyveres támadók tüzet nyitottak és robbanószerkezeteket robbantottak a Moszkva belvárosától mintegy 20 kilométerre fekvő Crocus City Hall belsejében, amikor a helyszínen éppen egy koncert zajlott.
Március 23-án a kora reggeli órákban az ISKP a csoport Telegram-csatornáján vállalta a támadás elkövetését. A halálos áldozatok száma jelenleg több mint 140, ami az elmúlt 20 év leghalálosabb terrorcselekményét jelenti Oroszországban, és az eddigi leghalálosabbat Európában, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista csoport magára vállalt. Az orosz hatóságok azóta letartóztatták a négy feltételezett támadót, akiket az orosz média mindannyian tádzsikisztáni állampolgárokként azonosított, valamint számos más személyt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy különböző módon segítették a támadókat.
Március 26-án Nyikolaj Patrusev, az FSZB volt igazgatója és az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi titkára azt mondta, hogy "sok jel utal arra", hogy ukrán részvétellel állt összefüggésben a támadás és hogy erről később részletesebb információkat fognak közzétenni.
Március 26-án Putyin állítólag találkozott vezető biztonsági tisztviselőkkel, hogy megvitassák a támadás kivizsgálását.
Órákkal a találkozó után a Bloomberg egy, a találkozóról tudni akaró forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a résztvevők egyetértettek abban, hogy nincs kapcsolat Kijevvel, de továbbra is eltökéltek abban, hogy a tragédiát arra használják fel, hogy az oroszokat az Ukrajnában folyó háború mögé állítsák.
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője gyorsan reagált a Bloomberg jelentésére, és ''minden hamisítványok anyjának'' nevezte azt.
Erős jelei vannak annak, hogy Oroszország már a legutóbbi moszkvai támadás előtt is szorosan figyelemmel kísérte az ISKP afganisztáni fenyegetését.
A Független Államok Közössége (FÁK) országai biztonsági szolgálatainak vezetőinek októberi találkozóján Bortnyikov, az FSZB vezetője figyelmeztetett, hogy a csoport olyan mértékben bővíti képességeit, hogy végül képes lesz terrortámadásokat végrehajtani Afganisztánon kívül is. Bortnyikov hozzátette, hogy az ISKP-nek akár 6500 harcosa is lehet, bár 2023 novemberében az amerikai védelmi hírszerző ügynökség becslése szerint az ISKP-nek mindössze 2000 aktív harcosa volt.
Moszkva továbbra is Kijevhez és nyugati partnereihez köti a támadást, hogy ezzel is erősítse Oroszország geostratégiai céljait Ukrajnában.
❗️ Oroszország számára az ISKP fenyegetésének közvetlen elismerése felerősítené a közvélemény elvárásait egy drasztikusabb terrorizmusellenes válaszlépést illetően, ami azzal a kockázattal járna, hogy jelentős mennyiségű emberi és anyagi erőforrást vonna el az ukrajnai háborútól. ❗️
❗️ Ezt Oroszország nem engedheti meg magának, mivel a Kreml úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus generációkra meghatározza majd Oroszországot, míg az Oroszország déli határain lévő terrorista csoportok - mint például az ISKP - jelentette fenyegetés stratégiai szempontból viszonylag kevésbé akut.
Ráadásul az ISKP fenyegetésének csökkentése érdekében hozott túl drasztikus intézkedések - például a közép-ázsiai migránsok elleni átfogó fellépés - azt kockáztatnák, hogy gazdasági károkat okoznának Oroszországnak és közép-ázsiai partnereinek, mivel az előbbieket megfosztanák az olcsó munkaerő forrásától, az utóbbiakat pedig a létfontosságú munkaerő-transzmissziók forrásától, ami inkább növelné, mint csökkentené az iszlamista fenyegetést, mivel a szegényebb emberek jellemzően érzékenyebbek a radikalizálódásra.
Ezért, miközben Moszkva hivatalosan el fogja ismerni, hogy az ISKP harcosai hajtották végre a Crocus City Hall elleni támadást,
továbbra is azt fogja sugallni, hogy a támadás az amerikai külpolitika eredménye volt és hogy Kijevnek lehetett valamilyen szerepe az elkövetők állítólagos menekülési kísérletében
mind azért, hogy csökkentse az oroszok vágyát az ISKP fenyegetése elleni pusztító, túlzott intézkedésekre
és hogy Kijev és nyugati partnerei további rágalmazásával gyűjtsön támogatást az ukrajnai háborúhoz.
Valójában Oroszország valószínűleg arra fogja használni Ukrajna állítólagos részvételét a támadásban, hogy még később, még ebben az évben tovább igazolja a mozgósítási erőfeszítéseket, válaszul az új ukrán mozgósításra, amelyet a következő hetekben véglegesítenek. Propagandaszempontból Moszkva kénytelen azt is sugallni, hogy a hazai fronton elkövetett folyamatos támadások - függetlenül attól, hogy ki és miért követi el azokat - csak bebetonozzák az orosz kormány jelenlegi irányvonalát és nem vezetnek Moszkva ukrajnai katonai stratégiájának vagy tágabb értelemben vett külpolitikájának jelentős kiigazításához.
Oroszország még idén fokozhatja a mozgósítási erőfeszítéseket, hogy meggyőzze Ukrajnát és a Nyugatot arról, hogy a további ukrán mozgósítás nem fogja felgyorsítani az ellenségeskedések befejezését.
Egy ilyen lépésnek az is célja lenne, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, hogy elfogadja Moszkva feltételeit az ellenségeskedések intenzitásának csökkentésére vonatkozóan. Oroszország azzal fenyegetne, hogy csapatokat vezényelne Ukrajnába, hogy megpróbáljon döntőbb győzelmet elérni, mielőtt hagyná, hogy a háború intenzitása csökkenjen.
Moszkva azonban arra fog törekedni, hogy megőrizze a maximális rugalmasságot a háború folytatásához, ha az ukrán mozgósítás és a nyugati támogatás nem bizonyulna elégségesnek, vagy később újra kiújítsa a háborút, miután a tűzszünetet arra használja fel, hogy időt és erőforrásokat nyerjen Oroszország déli határain, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban fennálló biztonsági kihívások kezelésére.
Oroszország átcsoportosítja a biztonsági személyzetet, demonstratív razziákat fog tartani a feltételezett illegális migránsok ellen és szigorítani fog néhány határ- és migrációs eljárást, de gazdasági és politikai megfontolások korlátozni fogják Moszkva válaszlépéseit, és az ISKP fenyegetése továbbra is fennáll.
Moszkva még mindig abban a fázisban van, hogy felmérje, hogyan estek át a ló másik oldalára a figyelmeztetések, többek között az Egyesült Államok március 7-i figyelmeztetései a tádzsik állampolgárokat érintő lehetséges támadásról.
Az elkövetkező napokban és hetekben azonban Oroszország valószínűleg egy sor - részben demonstratív, részben érdemi - intézkedést fog hozni a közép-ázsiai iszlamista terrorizmus és különösen az afganisztáni ISKP által jelentett fenyegetés kezelésére.
Tömegesen meg fogják növelni a razziák számát az Oroszországban élő közép-ázsiaiak útlevelének és munkavállalási engedélyének átvizsgálása érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy legálisan dolgoznak és tartózkodnak az országban.
Az iszlamista csoportokkal való szimpátiával gyanúsítottak előzetes letartóztatásának száma is növekedni fog. Az FSZB és más ügynökségek egyes munkatársait az ukrajnai háborúval kapcsolatos tevékenységekről átcsoportosítják a belföldi radikalizmusra és a közép-ázsiai migránsok megfigyelésére. Emellett Oroszország hivatalosan is módosíthatja a közép-ázsiai migránsok számára az országban való munkavállaláshoz szükséges jogi követelmények egy részét.
Az ilyen jogi változások azonban valószínűleg nem történnek gyorsan, és nem változtatnák meg alapvetően Oroszország közép-ázsiaiak számára való elérhetőségét (Moszkva például valószínűleg nem vezetne be vízumkötelezettséget a közép-ázsiaiak számára, ha Oroszországba szeretnének utazni).
Ennek az az oka, hogy az orosz kormány vonakodik olyan lépéseket tenni, amelyek a közép-ázsiaiak tömeges elvándorlásával fenyegetnének, vagy megakadályoznák őket abban, hogy továbbra is fontos szerepet játsszanak Oroszország gazdaságában, mivel olcsó munkaerőt biztosítanak és számos munkát végeznek többek között az ország építőiparában és a kitermelőiparban.
Oroszország válasza a Crocus City Hall elleni támadásra ezért inkább célzott és a színfalak mögött zajló lesz.
Egy ilyen korlátozott válaszlépés azonban nem fogja hatástalanítani az ISKP Oroszországot fenyegető veszélyét. Ennek oka, hogy továbbra is több millió vendégmunkás fog Oroszországban tartózkodni és rendszeresen mozogni Oroszország és a közép-ázsiai államok között, ami - az Oroszország és Közép-Ázsia közötti megnövekedett teherszállítással, valamint az ukrajnai háború közepette a fegyvercsempészet bőséges lehetőségeivel együtt - lehetetlenné teszi az összes potenciálisan radikalizálódott közép-ázsiai és az illegális lőfegyverekhez való hozzáférésük eltávolítását.
Alig több mint két héttel a moszkvai koncertterem elleni támadás előtt, március 7-én az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége biztonsági riasztást adott ki, amelyben arra figyelmeztetett, hogy "jelentések szerint szélsőségesek a következő 48 órában nagy moszkvai gyűlések, köztük koncertek célpontjait tervezik".
https://ru.usembassy.gov/security-alert-avoid-large-gatherings-over-the-next-48-hours/
A riasztást néhány órával azután adták ki, hogy az orosz FSZB meghiúsított egy zsinagóga megtámadására irányuló, állítólag egy ISKP-tagokból álló sejt által szervezett tervet.
Az orosz média és elemzők máris arról számolnak be, hogy megugrott a gyűlölet-bűncselekmények és a Közép-Ázsiából érkező migránsok elleni erőszak, ami azzal a kockázattal jár, hogy ezek a migránsok még inkább ki vannak téve a radikalizálódás veszélyének.
Március 27-én Putyin azt mondta:
''Oroszország egy soknemzetiségű és sokvallású ország, gondoskodnunk kell az országban az etnikumok közötti békéről''
feltehetően válaszul a március 22-i támadást követő tömeges jelentésekre, amelyek a közép-ázsiaiak elleni bűncselekményekről, visszaélésekről és diszkriminációról szóltak Oroszországban.
A közép-ázsiai migránsok még fontosabbá váltak Oroszország gazdasága számára az ukrajnai invázió következtében, ami növelte az inflációt és súlyosbította a munkaerőhiányt Oroszországon belül.
A közép-ázsiaiak (Türkmenisztán kivételével) jelenleg legfeljebb 90 napra utazhatnak Oroszországba anélkül, hogy további okmányokra lenne szükségük.
ℹ Valamennyi közép-ázsiai állam GDP-jének jelentős százalékát az Oroszországban dolgozó migránsoktól származó pénzátutalások teszik ki.
Tádzsikisztán gazdasága különösen függ ettől a bevételi forrástól, mivel az Oroszországban dolgozó tádzsik munkavállalóktól érkező átutalások az ország GDP-jének mintegy harmadát adják.
Oroszország érdekelt az ilyen pénzátutalások megőrzésében, hogy megakadályozza, hogy ezek a közeli közép-ázsiai gazdaságok összeomoljanak, és munkanélküliek milliói legyenek, akik ki vannak téve a radikalizálódásnak, ami viszont politikai és társadalmi instabilitást okozhat, ami átterjedhet Oroszországra.
Moszkva a közép-ázsiai partnerállamokon belül is fokozza tevékenységét, és befektet a terrorizmusellenes képességeik növelésébe.
Március 26-án a Reuters arról számolt be, hogy Tádzsikisztánban az orosz biztonsági személyzet kihallgatja a halálos támadás elkövetésével vádolt négy elkövető családját.
Ezek a tevékenységek valószínűleg csak fokozódni fognak az elkövetkező hetekben, ahogy nemcsak az elkövetők, hanem számos más, a támadás miatt Oroszországban őrizetbe vett tadzsik családtagjait és társait is kihallgatják. Oroszország valószínűleg arra is fel fogja használni a támadást, hogy nyomást gyakoroljon a közép-ázsiai kormányokra, hogy mélyebb együttműködésre kényszerítse őket, mivel Közép-Ázsia geopolitikai jelentősége az ukrajnai invázió óta megnőtt, és Oroszország és Kína igyekszik szoros együttműködést biztosítani a regionális kormányokkal, hogy megakadályozza, hogy azok Törökország és a Nyugat felé egyensúlyozzanak.
Annak érdekében, hogy a régió biztonsági szolgálataihoz fűződő kapcsolatai erősek maradjanak, Moszkva fokozza erőfeszítéseit, hogy segítse a közép-ázsiai partnereket a terrorizmus elleni műveletek végrehajtásában, az állampolgárok megfigyelésében, a radikalizálódás megelőzésében és az eredményekről Moszkvának való jelentésben. Oroszország arra is törekedni fog, hogy új kétoldalú megállapodások megkötésével vagy az állandó munkacsoportok üléseinek növelésével - többek között a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belül -, amelyek az afganisztáni iszlamista csoportokból kiinduló fenyegetésekkel foglalkoznak, fokozza a regionális kormányokkal való politikai koordinációt.
A regionális felügyelet és a biztonsági erőfeszítések fokozása az olyan távoli és pénzszűkében lévő országokban, mint Tádzsikisztán, azonban olyan pénzügyi költségekkel jár, amelyeket Moszkva nem biztos, hogy gyorsan tud majd fedezni.
A regionális kormányok azt is biztosítani akarják majd, hogy az ilyen intézkedések ne dühítsék fel saját polgáraikat, ne terheljék túlzottan az amúgy is szűkös költségvetést, és ne tegyék őket az ISKP támadásainak nagyobb célpontjává.
Oroszország valószínűleg fontolóra fogja venni, hogy Afganisztánon belül csapásokat mérjen az ISKP állítólagos táborai ellen, hogy csökkentse a csoport képességeit és elrettentse a jövőbeli támadásoktól.
De valószínűleg korlátozott számú olyan célpont van, amely kézzelfogható hatást gyakorolna az ISKP külföldi támadások végrehajtására való képességére, ami azt jelenti, hogy az ilyen csapások valószínűleg inkább szimbolikus jellegűek lennének, és kevéssé csökkentenék az ISKP további oroszországi terrortámadásainak veszélyét.
📍 Oroszország szelektíven növelheti az afgán tálibokkal való biztonsági együttműködést is, például azáltal, hogy több terrorizmusellenes információt oszt meg a csoporttal.
A tálibok a maguk részéről csendben elfogadhatják ezt az orosz együttműködést, hogy növeljék belföldi legitimitásukat azáltal, hogy megmutatják a csoport elkötelezettségét Afganisztán biztonságának javítása mellett, valamint nemzetközi legitimitásukat a Moszkvával és Afganisztán közép-ázsiai szomszédaival szembeni befolyásuk révén.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: STRATFOR - How Russia Will -- and Won't -- Respond to the Moscow Terror Attack
https://worldview.stratfor.com/article/how-russia-will-and-wont-respond-moscow-terror-attack
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:
➽ "GLADIO-művelet, avagy a "Feszültség Stratégiája" volt a moszkvai terrortámadás is?
➽ A tömeges figyelemelterelés fegyvere: Miért tette ilyen gyorsan bűnbakká az iszlám államot a Nyugat? - ELEMZÉS
➽ A "neonáci kijevi rezsim" a határ menti orosz területek megtámadásával megpróbálta megzavarni az orosz választásokat - közölte Putyin
➽ Vajon mit tudott a Fehér Ház, amikor moszkvai terrortámadásra figyelmeztetett már március elején? - Videó
➽ Zelenszkij és az amerikai külügyminiszter így kommentálta a moszkvai mészárlást
➽ Oroszország most már háborúban áll! - jelentette be a Kreml