Minden közel-keleti kérdést kisiklat most az Izrael-Hamász konfliktus - a volt indiai külügyminiszter ELEMZÉSE
A nyugat-ázsiai háború nagyon nehéz helyzetbe hozza a résztvevőket és támogatóikat, beleértve azokat is, akik nem érintettek. Egy nagyon jó elemzés, ezért a teljes cikket lefordítottam számotokra!
Minden közel-keleti kérdést kisiklat az Izrael-Hamász konfliktus
A nyugat-ázsiai háború nagyon nehéz helyzetbe hozza a résztvevőket és támogatóikat, beleértve azokat is, akik nem érintettek.
Írta: Kanwal Sibal, nyugalmazott indiai külügyminiszter és volt oroszországi nagykövet 2004 és 2007 között. Emellett nagyköveti tisztséget töltött be Törökországban, Egyiptomban és Franciaországban, valamint a washingtoni külképviselet helyettes vezetője volt. (Szerintem egy nagyon jó elemzés, ezért a teljes cikket lefordítottam számotokra - VilagHelyzete)
Izrael kétségtelenül nemzeti traumát szenvedett el a Hamász terroristái által okozott nagyszámú civil áldozatot követelő és a súlyos hírszerzési hiba miatt bekövetkező terrortámadásban és mészárlásban, amit nem tudott elhárítani.
Izrael bosszút akar állni, ezért Gázát bombázza, miközben elvágták az övezet üzemanyag-, víz- és élelmiszerellátását.
Ha arra kérünk több mint egymillió gázait, hogy költözzenek északról délre, hogy lehetővé tegyék az épületek lerombolását és felkészüljenek egy szárazföldi invázióra - állítólag azért, hogy csökkentsék a polgári halálesetek számát -, az elkerülhetetlenül egy még nagyobb humanitárius katasztrófához fog vezetni.
Egy gázai kórház lebombázása - függetlenül attól, hogy vitatott, hogy ki a tényleges felelős - Izrael vagy az Iszlám Dzsihád - világszerte felbőszítette a muszlimokat, és még Európában és az Egyesült Államokban is palesztinbarát tüntetések zajlanak.
Izrael helyzetét tovább bonyolítja a bel- és külpolitikai polarizáció.
Az ismétlődő választások, az instabil koalíciós kormányok, a gyakori vezetőváltások, a hónapok óta tartó utcai tüntetések Benjamin Netanjahu miniszterelnök igazságügyi reformok bevezetéséről szóló döntése ellen - amely sokak szerint veszélyezteti az izraeli demokráciát - részben magyarázhatják, hogy a Hamász vérengzése miért érte váratlanul az izraelieket.
Magas rangú izraeli politikusok és a baloldali izraeli média személyesen Netanjahut hibáztatja azért, hogy megteremtette a katasztrófa feltételeit azzal, hogy
a még nagyobb stratégiai céllal megakadályozza egy független palesztin állam létrejöttét Ciszjordániában,
szemet vetett Gázára,
sőt, a palesztin mozgalom megosztottságának fenntartása érdekében még a Hamászt is erősítette a Palesztin Hatósággal szemben.
Netanjahu jelenlegi kormányának szélsőjobboldali elemeit, amelyeket neves izraeli politikusok "messianisztikusnak" neveznek, a ciszjordániai földrablások és az ezzel járó erőszak miatt is hibáztatják, ami felszítja a palesztin érzelmeket és eltereli a figyelmet a gázai előkészületekről, amelyek a Hamász szörnyű dél-izraeli támadásában csúcsosodtak ki.
A nemzetközi zsidó közösség megosztottságának tünete az amerikai zsidók palesztinbarát tüntetése az amerikai Capitolium épületében.
🔴 Az Egyesült Államok, Izrael legfőbb támogatója és hagyományosan Nyugat-Ázsia meghatározó külső hatalma, nagy dilemma előtt áll.
🔴 Számos ok - geopolitikai, humanitárius és a befolyásos lobbik befolyása - kényszeríti az USA-t Izrael támogatására.
💣 Ugyanakkor egy szélesebb körű nyugat-ázsiai konfliktus azzal a kockázattal jár, hogy az USA-t egy újabb nem kívánt háborúba sodorja a térségben.
➽ Az USA "megengedhet magának két háborút" - közölte az amerikai pénzügyminiszter
➽ A Közel-Kelet a teljes háború küszöbén áll - közölte Oroszország ENSZ-nagykövete
Ennek megakadályozása érdekében az USA két repülőgép-hordozó csoportot és egy tengerészgyalogos alakulatot küldött a Földközi-tengerre.
A szándék az, hogy a libanoni Hezbollahot visszatartsák attól, hogy újabb frontot nyisson Izrael ellen, mivel ez potenciálisan Irán és Szíria bevonulásához vezethet.
Miközben nyilvánosan teljes szolidaritását fejezi ki Izraellel, az USA-nak óvatosnak kell lennie a humanitárius fronton, ezért nyomást gyakorolt Izraelre, hogy vizet biztosítson a Gázai övezet déli részének és szorgalmazta, hogy Egyiptomból humanitárius szállítmányok érkezzenek a Gázai övezetbe.
Nem világos, hogy Izraelt sikerül-e lebeszélni arról, hogy szárazföldi inváziót indítson Gáza ellen.
➽ Izrael elhalasztotta a gázai szárazföldi hadműveletet - New York Times
🟢 Ha Izrael mégis belevág, akkor úgy tűnik - jogosan vagy jogtalanul -, de Biden zöld utat adott neki.
Ez az iszlám világban visszahatást váltana ki az USA ellen. Ha Izrael nem lép, az politikailag kitenné a kormányzó izraeli kormányt az ország szélsőjobboldali elemeinek visszahatásának.
Az, hogy Biden úgy döntött, hogy ellátogat a térségbe, azt sugallta, hogy Antony Blinken külügyminiszter korábbi, Izraelbe, Egyiptomba, Jordániába és Szaúd-Arábiába tett körútja során nem sikerült megoldást találni a helyzet súlyosbodásának megakadályozására.
Biden szerencsétlenségére a gázai kórháztámadás aláásta a látogatását, és a Jordániával, Egyiptommal és a Palesztin Hatósággal tervezett csúcstalálkozót a jordán uralkodó lefújta.
🔥 Az arab világban, sőt a muszlim világban az utcai nyomás miatt az arab rezsimek számára politikailag kockázatossá vált, hogy az USA gyámsága alatt tanácskozzanak.
Ez személyes politikai csapást jelentett Bidenre, valamint az Egyesült Államoknak a régióban betöltött szerepére.
Az, hogy az USA egyedül vétózta meg Brazília Biztonsági Tanácsának határozatát, amely a humanitárius szünetet támogatta, hogy lehetővé tegye a segélyek beáramlását a területre, növeli az USA hírnevének romlását a muszlim világban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ismét bebizonyította, hogy nem hatékony a biztonsági kérdések kezelésében. António Guterres ENSZ-főtitkár visszafogott szerepe a humanitárius segítségnyújtási kérdésekre korlátozódott. Az, hogy fizikailag is jelen volt az egyiptomi rafahi határnál, hogy felügyelje a humanitárius segélyek nagyon korlátozott és nem megfelelő áramlását, a saját üzenete az ENSZ BT szerepének csökkenéséről.
Az arabok is kínos helyzetbe kerültek.
1️⃣ A palesztin ügy iránti támogatásuk az évek során csökkent.
2️⃣ Izrael politikai elfogadottsága nőtt, olyannyira, hogy az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó - az Egyesült Államok által támogatott Ábrahám-megállapodás részeként - diplomáciai kapcsolatokat létesített Izraellel.
3️⃣ Szaúd-Arábia intenzív tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal az Izraellel való kapcsolatainak normalizálásáról, amennyiben az Egyesült Államok teljesíti biztonsági és néhány más követelését.
❌ A szaúdiak most hivatalosan felfüggesztették ezt a folyamatot. Szaúd-Arábia mélyen ellenzi a Hamászt, mint a Muzulmán Testvériséghez kötődő terrorszervezetet.
Ez magyarázza, hogy Szaúd-Arábia nyilatkozatai az izraeli-Hamász konfliktussal kapcsolatban miért voltak mérsékeltek, ami az Egyesült Arab Emírségek esetében is így van, amely szintén határozottan ellenzi a Hamászt.
Mindkét Öböl-menti monarchia a gazdasági fejlesztési kérdésekre akar összpontosítani, modernizálni akarja gazdaságát, mérsékelni akarja iszlám imázsát, aminek része volt az a hajlandóság, hogy Izraelt is részévé tegyék ezen törekvések megvalósításának.
📍 Jelzésértékű, hogy Katar és Törökország szoros kapcsolatokat ápol a Hamasszal, mivel vezetőik erős szálakkal kötődnek a Muzulmán Testvériséghez.
Valójában Katar ad otthont a Hamász legfelsőbb vezetésének. 💲💲💲
Izrael felügyelete alatt rengeteg pénzt juttatott a Hamásznak és most közvetítőként használják fel, hogy ha lehetséges, elérjék az izraeli túszok szabadon bocsátását.
🔴 Recep Tayyip Erdogan török elnök 2011-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, mivel Izrael erőszakkal megakadályozta a gázaiak segélyezésére tett tengeri erőfeszítéseit.
Ankara felkarolja a palesztinok ügyét és egy olyan béketervvel állt elő, amely a kétállami megoldáson alapul, és a regionális országok biztonsági garanciákat nyújtanak.
🔴 Egyiptom ellenáll annak a nyomásnak, hogy a gázaiak "ideiglenes" humanitárius menedéket keressenek a Sínai-sivatagban.
Egyiptom már korábban is megégette magát a Hamásszal és attól tart, hogy a Sínai-félszigeten való jelenléte újjáéleszti a területet ellepő terrorizmus problémáját.
Emellett jól tudja, hogy az "ideiglenes" menedék könnyen válhat állandóvá.
Abdel Fattah el-Sisi elnök azt javasolta Izraelnek, hogy a gázaiakat inkább az izraeli Negev-sivatagban szállásolja el.
🔴Jordánia is teljes mértékben elutasította a további palesztin menekültek elszállásolásának gondolatát, tekintettel az országban már így is nagy számban jelenlévő palesztin menekültekre, akiknek emlékei az 1970-ben kirobbant polgárháborúra emlékeztetnek a Jordán Monarchia és a Jasszer Arafat vezette Palesztin Felszabadítási Szervezet között.
✅ Irán forró és hideg fuvallat ❌
Ellenséges Izrael állammal szemben és támogatja mind a Hamászt, mind a Hezbollahot.
Bár tagadja, hogy köze lenne a Hamász Izrael elleni brutális terrortámadásaihoz, figyelmeztet a konfliktus továbbterjedésére, ha Izrael folytatja a gázai civilek féktelen bombázását és arra figyelmeztet, hogy ez a Hezbollahot is bevonhatja a harcba, az ebből fakadó veszélyekkel együtt.
⚡️ A legjelentősebb, hogy az iráni külügyminiszter Szaúd-Arábiába látogatott (Libanon mellett), hogy megvitassa a helyzet súlyosságát. Ez azt mutatja, hogy mennyire megváltozott a politikai tájkép ebben a régióban, és mindez az USA befolyásának árán.
🔴 Oroszország is kellemetlen helyzetben van bizonyos szempontból, hiszen mind Izraelben, mind az arab világban érdekeltségei vannak.
Az izraeli zsidó lakosság jelentős része, körülbelül egymillió fő, orosz származású.
Ugyanakkor Oroszország a szíriai jelenlétével, valamint a Szaúd-Arábiához és Iránhoz fűződő szoros kapcsolatai révén erőteljes szereplővé vált Nyugat-Ázsiában.
Az ENSZ-ben állásfoglalást terjesztett elő a gázai humanitárius tűzszünet, az összes túsz szabadon bocsátása, a segélyek bejutása és a civilek biztonságos evakuálása érdekében, de azt nem sikerült elfogadtatni.
Vlagyimir Putyin elnök szerint a régiót sújtó válság egyetlen megoldása a kétállami megoldás, és reméli, hogy ez a válság ezt az eredményt fogja kikényszeríteni.
➽ Putyin a Palesztin állam létrehozását támogatja és nem állt Izrael oldalára
Másrészt ez a konfliktus elvonja a figyelmet az ukrán kérdésről, ahol az amerikai és az európai politikai és közvéleményben kezd kialakulni egyfajta fáradtság Ukrajna támogatásában.
🔴 Kína is Palesztina mellett állt ki
Kína határozottan kiállt Palesztina mellett, és a civil lakosság védelme érdekében önmérsékletet, az ellenségeskedések befejezését, a civileknek ártó cselekmények elítélését, a nemzetközi jogot sértő cselekmények ellenzését és a palesztin államiságra való felszólítást szorgalmazta.
A Hamászt azonban nem ítélte el.
Wang Yi külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael akciói túllépték az önvédelem kereteit, és drámaian hozzátette, hogy
"Izrael megszerezte a túlélés biztosítékait, de ki fog törődni a palesztinok túlélésével" és hogy "a zsidó nemzet már nem hontalan a világban, de mikor tér vissza a palesztin nemzet az otthonába?".
Kína megszilárdítja pozícióját Nyugat-Ázsiában, és lehetőséget lát arra, hogy ezt az USA rovására tegye.
🔴 India is kellemetlen helyzetben van.
Határozottan elítélte az Izrael elleni terrortámadásokat, többször kifejezte szolidaritását Izraellel, de egyúttal megismételte a szuverén, független és életképes palesztin állam mellett kialakult álláspontját.
Indiának kiváló kapcsolatai vannak Izraellel és az arab világgal, amelyeket meg kell őriznie.
India hasznot húzott az Ábrahám-megállapodásból, hogy létrehozza az I2U2 csoportosulást (India, Izrael, USA és az Egyesült Arab Emírségek), amelynek célja a gazdasági együttműködés.
Az újdelhi G20-csúcstalálkozón bejelentett India-Közel-Kelet-Európa folyosó az izraeli Haifa kikötőjét képzelte el a Görögországgal való összeköttetés állomásaként. Bot ezeket a projekteket egyelőre felfüggesztik.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: Every Middle East issue is derailed by the Israel-Hamas conflict
The war in West Asia puts the participants and their supporters, including those not involved, in a very difficult situation
Badarság az egész, nincs állásfoglalás a szembenlévő csoportok ellen, vagy mellet. Olyan események felett is átsiklik-természetesen tudatosan-amelyek már bizonyítottak.
Ilyen elemzésre csak egy nem őszinte politikus képes.
Ez nem elemzés, ez egy bóvli szöveg.
Csalódásomnak adtam hangot.