Az USA uralhatta volna a világot, de ez az egyetlen gyengeség lerombolta az egészet - ELEMZÉS

Washington több mint 30 éve nem tudott igazságos rendet teremteni, ezért élünk át most példátlan válságokat.

Az USA uralhatta volna a világot, de ez az egyetlen gyengeség lerombolta az egészet - Washington több mint 30 éve nem tudott igazságos rendet teremteni, ezért élünk át most példátlan válságokat.

Dmitrij Trenin cikke, amit teljes egészében lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete)

George HW Bush volt elnök, Barack Obama megválasztott elnök, George W. Bush elnök, Bill Clinton és Jimmy Carter volt elnökök az ovális irodában, Washington, D.C., 2009. január 7.

Az ukrajnai és a gázai háborúk nagyon különbözőek, mégis határozottan összekapcsolódnak, hiszen két villanásnyira jelzik, hogyan halad a világrend megváltozása.

Sajnálatos, de nem meglepő módon a hidegháború végét követő, viszonylag békés korábbi hatalomváltás valószínűleg nem fog megismétlődni. Az amerikai század lassú végét már most is ellenségeskedések és feszültségek jelzik, amelyekben néhány nagyhatalom érintett. Valószínűleg még ennél is több ilyen lesz.

➽ A poszt-amerikai háború elkezdődött - Az USA hatalmának elsorvadása már most véresebbnek ígérkezik, mint a Szovjetunió bukása - ELEMZÉS

A Kelet-Európában és a Közel-Keleten zajló konfliktusoknak ugyanaz a gyökere.

Lényegében a hidegháború önjelölt győztesei - mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok - egyedülálló módon kudarcot vallottak a második világháború utáni kétpólusú berendezkedést követő tartós nemzetközi egyensúly megteremtésében.

Sőt, elitjük veleszületett arroganciája, mások érdekeinek teljes semmibevétele és korlátlan részrehajlásuk önmagukkal szemben fokozatosan aláásta saját, egykor vitathatatlan hatalmi pozíciójukat és eloszlatta azt a tiszteletet és jóindulatot, amelyet kezdetben sok más ország tanúsított irántuk.

1️⃣ UKRAJNA

• Ukrajnában azt a geopolitikailag és geogazdaságilag helyes elképzelést, hogy egy katonailag semleges ország élvezze az Oroszország és az Európai Unió közötti helyzetéből fakadó kereskedelmi, befektetési és logisztikai előnyöket, Washington úgy utasította el, hogy "vétójogot ad a Kremlnek" szomszédja biztonsági státusza felett.

🔥Ehelyett a NATO korlátlan terjeszkedését szinte szent elvként tartották fenn. Ez olyan eredményhez vezetett, amelyet sokan megjósoltak: Moszkva visszavágását.

Ahelyett, hogy a minszki megállapodásokon keresztül kompromisszumos rendezéshez jutott volna, a Nyugat és ukrán pártfogoltjai a diplomáciát használták fóliaként, hogy időt nyerjenek a kijevi hadsereg jobb felfegyverzésére és kiképzésére.

Oroszország biztonsági követeléseit nagyrészt elutasították, humanitárius aggodalmait pedig nevetségessé tették. Moszkva figyelmeztetése az ukrán határ mentén történő katonai erődemonstráció formájában sem hatotta meg Washingtont.

• Az amerikaiak valószínűleg azzal számoltak, hogy az Ukrajnába való erőteljes belépéssel Oroszország csapdába sétálna és ezzel esélyt nyitna a hőn áhított rendszerváltásra a Kremlben.

➽ John Mearsheimer az ukrajnai proxy-háború helyzetéről és az előttünk álló veszélyekről - A teljes interjú magyarul

🚨 A dolgok nem egészen így alakultak. Oroszország nem omlott össze a tucatnyi nyugati "pokoli szankciócsomag" súlya alatt és hadserege a kezdeti kudarcok után talpra állt.

❌ A Kijevnek nyújtott nyugati katonai és pénzügyi támogatás, amelyre sem nagyságrendjében, sem terjedelmében nem volt példa az emberemlékezet óta, nem volt képes Ukrajnát, a Nyugat által dicsért lándzsahegyet, az Oroszország feletti győzelemhez vezetni.

Éppen ellenkezőleg:

a katasztrófa kísértete fenyeget Ukrajna és washingtoni urai felett. Előre tekintve Oroszország erőforrásai messze felülmúlják Ukrajna erőforrásait és az orosz vezetés politikai akarata, valamint az otthoni népi támogatottsága sokkal erősebbnek tűnik, mint amit a jelenlegi amerikai kormányzat képes felmutatni.

2️⃣ PALESZTINA

Palesztinával kapcsolatban az USA saját kezébe vette a konfliktus rendezését, háttérbe szorítva a megszűnt közel-keleti kvartett másik három tagját: Oroszországot, az Európai Uniót és az Egyesült Nemzetek Szervezetét.

❗ Ennek eredményeként az izraeli-arab konfliktus kétállami megoldását de facto jegelték, befagyasztották.

• Helyette Washington a palesztinai araboknak nyújtott gazdasági segélyekre összpontosított, akiktől cserébe azt várták, hogy hallgassanak és felejtsék el az államiságra vonatkozó igényüket.

• Újabban az USA azon is dolgozott, hogy az arab államokat rávegye arra, hogy diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat létesítsenek Izraellel.

❌ E törekvés nyilvánvaló célja az volt, hogy a palesztin kérdést, amely sokáig a regionális konfliktus középpontjában állt, gyakorlatilag jelentéktelenné tegyék, és végül a feledés homályába vessék.

• Így ahelyett, hogy megerősítette volna a Palesztin Hatóságot (PA) és segített volna neki, hogy valódi kormány legyen Palesztina államban, az USA Izraellel együtt arra törekedett, hogy hasznot húzzon a palesztinok megosztottságából.

• Számukra a Hamász uralma a Gázai övezetben, szemben a ramallahi Palesztin Hatósággal, de facto garanciát jelentett arra, hogy a kétállami megoldás halott.

Egy ideig úgy tűnt, hogy ez működik is.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó még szeptember végén is úgy nyilatkozott, hogy a Közel-Kelet olyan nyugodt, mint két évtizede soha nem volt. Körülbelül egy héten belül azonban a Hamász végrehajtotta mega-terrorista támadását Izrael ellen, ami masszív és kíméletlen válaszlépéseket váltott ki.

Eddig a konfliktus főleg Izraelre és Gázára összpontosult, Ciszjordániában és a libanoni határnál kisebb mértékű erőszakot tapasztaltak.

Megvan azonban a lehetősége, hogy a konfliktus a közvetlen szomszédságon túlra is kiterjedjen és bevonja Iránt, egy másik országot, amellyel az USA az elmúlt több mint négy évtizedben nem tudott megbékélni.

Joe Biden kormányának valószínűleg nem viszket most a keze egy Irán elleni támadásra. Azonban az Egyesült Államoknak az Izrael-Hamász konfliktusra adott hirtelen csapásszerű reakciója, hogy két repülőgép-hordozó csoportot, valamint egy nukleáris fegyverzettel felszerelt Ohio-osztályú tengeralattjárót küldött a térségbe, egyértelmű fenyegetésnek szánták Teherán felé.

A maguk részéről különböző Irán-barát elemek Irakban és Jemenben már célba is vették az amerikai támaszpontokat és a térségben lévő izraeli eszközöket.

🚨 A két háború nemcsak az amerikai hatalom és befolyás korlátait tárta fel a világ kulcsfontosságú régióiban, hanem az államférfiúi képességek égbekiáltó hiányosságait is.

Az amerikai és nyugat-európai külpolitika és a mainstream média propagandájának képmutatását is leleplezték.

❗ Az orosz és izraeli, az ukrán és Hamász akcióinak nagyon eltérő kezelése, a párhuzamosan zajló konfliktusokban tapasztalható égbekiáltó kettős mérce nem maradt észrevétlen senki számára, aki követte a híreket.

➽ A nemzetközi politika nagyrészt a kettős mérce alkalmazásáról szól - ismerte el Josep Borrel Gáza és Ukrajna ügyében

Az Egyesült Államok vezette Nyugat erkölcsi tekintélye éppúgy omladozik, mint ahogy hatalmi dominanciája is csökkenőben van.

3️⃣ KELET-ÁZSIA

Az európai és közel-keleti háborúk mellett a feszültség harmadik melegágya Kelet-Ázsiában forrong.

Az USA évtizedek óta zsonglőrködik az Egy Kína elvének formális elfogadásával és Tajvan gyakorlati támogatásával.

Ez utóbbi magában foglalta a politikai támogatást, a fegyvereladásokat és a sziget körüli katonai manővereket.

• Tekintettel Kína eltökéltségére, hogy végül újraegyesíti a szárazfölddel, miközben Tajvan a hivatalos függetlenség felé sodródik, ez a zsonglőrködés hosszú, sőt középtávon is fenntarthatatlannak tűnik.

🔥 Ha ez bekövetkezik - és erre nem elhanyagolható esély van -, ez a harmadik háború közvetlen összecsapáshoz vezethet Amerika és Kína között. 💣

Harminc évvel ezelőtt, a hidegháború végén az USA-nak, mint a világ főhatalmának lehetősége nyílt arra, hogy elkezdje egy többpólusú világ kiépítését, amelyben biztosította volna a kiegyensúlyozó és moderátor szerepét.

Egy ilyen irányvonalnak még történelmi előzménye is volt.

Franklin D. Roosevelt elnök tervezete az ENSZ-ről pontosan ebbe az irányba mutatott.

1991-ben a helyzet egyedülállóan kedvező volt ehhez - sokkal inkább, mint 1945-ben.

• Oroszország, amely éppen csak lerázta magáról a kommunizmust, a nyugati intézményekbe és tanácsokba való integrációról álmodott.

• Kína a kapitalizmus építésével volt elfoglalva és önmagára összpontosított.

• Az oslói megállapodás reménysugarat küldött arra, hogy a Közel-Keletet a béke platformján meg lehet reformálni.
  

Sajnos Amerika politikai osztálya ehelyett inkább a hidegháborúban aratott győzelmét ünnepelte, majd minden az egypólusúság, a nélkülözhetetlenség és a kizárólagosság jegyében telt.

Mai háborúink az ára annak, hogy a világ különböző részein élő embereknek meg kell fizetniük azt, hogy Washington nem teljesítette a világrend építőjeként vállalt kötelességét.

A világtörténelemben még soha ennyi minden nem függött egyetlen hatalomtól.

De ez a hatalom mindannyiukat cserbenhagyta.

Írta: Dmitrij Trenin

Dmitrij Trenin, a Közgazdasági Felsőoktatási Intézet kutatóprofesszora és a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója. Az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának (RIAC) is tagja.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás és eredeti cikk címe: Dmitry Trenin: The US could have ruled the world, but this one weakness ruined it all

For more than 30 years, Washington has failed to build a just order, which is why we are now experiencing unprecedented crises

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:

➽ A harmadik világháború már elkezdődött - A globális háborúk szomorú trilógiájának következő felvonása egy szétszórt, de hosszú konfliktus lesz

➽ A poszt-amerikai háború elkezdődött - Az USA hatalmának elsorvadása már most véresebbnek ígérkezik, mint a Szovjetunió bukása - ELEMZÉS

➽ John Mearsheimer az ukrajnai proxy-háború helyzetéről és az előttünk álló veszélyekről - A teljes interjú magyarul