"Ha ez a háború elkezdődik, az Tajvanon fog kezdődni. Ha háborúba megyünk Kínával, az véres lesz, lesznek áldozatok, és sok lőszerre lesz szükség. Ezért a készleteinknek tele kell lenniük"
Mivel nem érte el az USA a vámháborúval Kína meggyengítését, így közvetlen katonai konfrontációra gyúr, amire Kína fel van készülve, szerintem, és nem biztos, hogy az USA győztesként kerülne ki, ami hanyatlásának utolsó lépését jelentené.
Kína stratégiája az USA legyőzésére az, hogy csődbe kényszeríti az országot, mielőtt kitörne a háború. Egyrészt a katonai költségek növelésével, ugyanis Kína katonai fejlődése arra kényszeríti az USA-t, hogy hatalmas összegeket fordítson a háborús felkészülésre. Mivel Kína jelenleg a GDP-jének kevesebb mint 1,5%-át költi védelemre, szemben az USA 3,5%-ával, így Kína könnyen megengedheti magának, hogy emelje a tétet, és további katonai kiadásokat váltson ki az USA-ból. Másrészt pedig a magasabb hitelfelvételi költségekkel, ha Kína úgy döntene, hogy megszabadul az amerikai állampapír-állománytól, bár ettől még a mai napig tartózkodott.
Tehát ezek jelentik jelenleg az amerikai kormány két legnagyobb kiadását. A bevételek csökkentése és a költségek növelése biztos módja a csődnek.
Míg Kína Sun-ce "A háborúk művészete" stratégiáját követi, vagyis, hogy harc nélkül győzzön, addig az USA a blöffölés stratégiáját követi, azaz az a go-játék néz szembe a pókerrel.
Mivel nem érte el az USA a vámháborúval Kína meggyengítését, így közvetlen katonai konfrontációra gyúr, amire Kína fel van készülve, szerintem, és nem biztos, hogy az USA győztesként kerülne ki, ami hanyatlásának utolsó lépését jelentené.
Kína stratégiája az USA legyőzésére az, hogy csődbe kényszeríti az országot, mielőtt kitörne a háború. Egyrészt a katonai költségek növelésével, ugyanis Kína katonai fejlődése arra kényszeríti az USA-t, hogy hatalmas összegeket fordítson a háborús felkészülésre. Mivel Kína jelenleg a GDP-jének kevesebb mint 1,5%-át költi védelemre, szemben az USA 3,5%-ával, így Kína könnyen megengedheti magának, hogy emelje a tétet, és további katonai kiadásokat váltson ki az USA-ból. Másrészt pedig a magasabb hitelfelvételi költségekkel, ha Kína úgy döntene, hogy megszabadul az amerikai állampapír-állománytól, bár ettől még a mai napig tartózkodott.
Tehát ezek jelentik jelenleg az amerikai kormány két legnagyobb kiadását. A bevételek csökkentése és a költségek növelése biztos módja a csődnek.
Míg Kína Sun-ce "A háborúk művészete" stratégiáját követi, vagyis, hogy harc nélkül győzzön, addig az USA a blöffölés stratégiáját követi, azaz az a go-játék néz szembe a pókerrel.