A második világháború: A náci Németország legyőzésének valós emberi áldozatai (1939–1945)

A most aktuális, 80. évforduló alkalmából ez egy alapvetően fontos tudásanyag, amit hajlamosak ma már elfelejteni, sőt egyre terjed nyugaton a trend, hogy meghamisítják a meghozott áldozat mértékét!

Összeállította: A VilagHelyzete alapító szerkesztője

A náci Németország bukásához vezető hatéves világháború során a világ legnagyobb hatalmai vérrel és vassal vívták ki a győzelmet. A győzelem ára azonban megdöbbentően súlyos volt: tízmilliók vesztették életüket, köztük civilek és katonák egyaránt.

A következőkben a legfontosabb szövetséges államok katonai áldozatainak becsült számait és hadviselésbeli hozzájárulásukat tekintjük át, különös tekintettel a náci birodalom felett aratott győzelemre 1945 májusáig.

A most aktuális, 80. évforduló és megemlékezés alkalmából ez egy alapvetően fontos tudásanyag, amit hajlamosak ma már elfelejteni, sőt egyre terjed nyugaton a trend, hogy meghamisítják a meghozott áldozat mértékét és saját maguknak vindikálják a dicsőséget és a győzelmet. (VilagHelyzete saját megj.)

---

Szovjetunió

• Katonai halottak: kb. 8,7 – 10 millió fő

• Polgári áldozatok: kb. 13–15 millió fő

• Hozzájárulás:

  • A Szovjetunió volt a keleti front meghatározó hadereje.

  • A Vörös Hadsereg döntő szerepet játszott a német hadigépezet felőrlésében (pl. Sztálingrádi csata, kurszki ütközet, Berlin elfoglalása).

  • A háború súlypontja a keleti front volt: itt szenvedte el a Wehrmacht a legnagyobb veszteséget.

---

Egyesült Államok

• Katonai halottak (európai hadszíntér): kb. 290 000 fő

• Teljes katonai veszteség (világszinten): kb. 416 800 fő

• Hozzájárulás:

  • Jelentős anyagi és hadiipari támogatás a Lend-Lease törvény keretében (fegyverek, járművek, élelmiszer).

  • Döntő részvétel az 1944. júniusi normandiai partraszállásban (D-Day), majd Nyugat-Európa felszabadításában.

  • Légi fölény biztosítása, stratégiai bombázások Németország ipari központjai ellen.

---

Nagy-Britannia

• Katonai halottak: kb. 383 000 fő

• Polgári áldozatok (pl. német bombázások alatt): kb. 67 000 fő

• Hozzájárulás:

  • Ellenállás a német inváziónak a brit csatában (1940).

  • Haditengerészeti fölény fenntartása, az Atlanti-óceánon a konvojok biztosítása.

  • Partraszállások Észak-Afrikában, Olaszországban és Franciaországban.

  • Részvétel a német városok bombázásában (pl. Hamburg, Drezda).

---

Franciaország

• Katonai halottak: kb. 217 000 fő

• Polgári áldozatok: kb. 350 000 fő

• Hozzájárulás:

  • Franciaország 1940-ben gyorsan kapitulált, de a Szabad Francia Erők Charles de Gaulle vezetésével tovább harcoltak.

  • Részt vettek az olaszországi és franciaországi hadműveletekben 1943-tól kezdve.

  • Partizánmozgalmak és ellenállás a német megszállás alatt.

---

Lengyelország

• Katonai halottak: kb. 240 000 fő

• Polgári áldozatok (főként zsidó áldozatok, megtorlások): kb. 5,7 millió fő

• Hozzájárulás:

  • Az első ország, amely ellen a náci Németország hadműveletet indított (1939. szeptember 1.).

  • Lengyel haderő harcolt a szövetségesek oldalán Nyugaton és a keleti fronton is.

  • Hősies, de tragikus Varsói felkelés (1944).

---

Kanada

• Katonai halottak: kb. 45 000 fő

• Hozzájárulás:

  • Partraszállások Olaszországban és Normandiában.

  • Fontos szerep a légierőben (pl. RAF kötelékekben), valamint az Atlanti konvojok védelmében.

---

Ausztrália

• Katonai halottak (világszerte): kb. 39 000 fő

• Hozzájárulás:

  • Részt vettek az európai és a csendes-óceáni hadszíntéren.

  • Ausztrál egységek harcoltak Észak-Afrikában, Olaszországban és Délkelet-Ázsiában.

---

Összegzés

A náci Németország bukása nem csupán katonai stratégia kérdése volt, hanem emberfeletti áldozathozatal eredménye.

A Szovjetunió hozta a legnagyobb véráldozatot, míg az USA és Nagy-Britannia döntő anyagi és technológiai erőforrásokat mozgósított.

A győzelem ára mérhetetlen emberi szenvedés és egy egész generáció vesztesége volt – ugyanakkor ezzel az emberiség egyik legsötétebb korszakának is véget vetettek.

Írta és szerkesztette : A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Kapcsolódó korábbi VilagHelyzete-cikkek: