Elhallgatott történelem: A II. világháború első napjaiban Nagy-Britannia és Franciaország a Szovjetunió bombázását tervezte, de Hitler megelőzte őket!
Így született meg a Pike hadművelet - És ez valószínűleg megváltoztatta volna a történelmet... örökre.
Elhallgatott történelem: A II. világháború első napjaiban Nagy-Britannia és Franciaország a Szovjetunió bombázását tervezte, de Hitler megelőzte őket!
És ez valószínűleg megváltoztatta volna a történelmet... örökre.
Részletesen a teljes anyagot lefordítottam és 50 oldalas mellékletként megtalálható a VilagHelyzete e-Könyvújság 750 oldalas Tripla Őszi számában!
Így született meg a Pike hadművelet
6. kérdés: Pike hadművelet
ℹ A szövetségesek iráni és szíriai támaszpontjairól, valamint a semleges, de szovjetellenes Törökországból több mint száz brit és francia bombázó egy éjszakai stratégiai bombázó hadjárat keretében folyamatosan támadta volna a Kaukázusban lévő szovjet olajmezőket.
Ez több volt, mint üres tervezés. Az iraki repülőterekről repülő, jelöletlen brit felderítőgépek 1940 márciusában valóban lefényképezték a bakui és batumi olajlétesítményeket.
A szövetségesek légierejének stratégái biztosak voltak benne, hogy ez hatalmas csapás lesz.
Ma már tudjuk, hogy ez egy vicc lett volna. A britek 1940-41-es éjszakai bombázási erőfeszítései olyan pontatlanok voltak - csak néhány bomba landolt mérföldeken belül a célpontjától -, hogy a németek alig vették észre őket. Még 1944-ben is, a Royal Air Force ezer bombázójának éjszakai rajtaütései, amelyeket az akkori legfejlettebb radar- és navigációs technológia támogatott, egész német városokra dobták le a bombáikat, mert nem tudták megsemmisíteni a pontos célpontokat.
Tervezte-e Anglia és Franciaország megtámadni Oroszországot, mielőtt Hitler megtámadta az országot?
Ron Unz – Több mint nyolcvan éve a második világháború egyik legdöntőbb fordulópontja kimaradt szinte minden nyugati történelemkönyvből, amit erről a konfliktusról írtak és ennek eredményeként gyakorlatilag egyetlen művelt amerikai sem tud ma róla.
Tagadhatatlan, dokumentált tény, hogy alig néhány hónappal a háború kezdete után a nyugati szövetségesek – Nagy-Britannia és Franciaország – úgy döntöttek, hogy megtámadják a semleges Szovjetuniót, amelyet katonailag gyengének tartottak, és a természeti erőforrások alapvető szállítója Hitler hadigépezetének.
Az első világháborúban szerzett tapasztalataik alapján a szövetségesek vezetése úgy vélte, hogy a nyugati fronton kevés az esély a katonai áttörésre, ezért úgy érezték, hogy Németország legyőzésére a legnagyobb esélyük az, ha legyőzik Németország szovjet szövetségesét.
A valóság azonban teljesen más volt. A Szovjetunió sokkal erősebb volt, mint azt akkoriban gondolták, és végső soron felelős volt Németország katonai alakulatainak 80%-ának megsemmisítéséért, Amerika és a többi szövetséges csak a maradék 20%-áért.
🔴 Ezért egy 1940-es szövetséges támadás a szovjetek ellen közvetlenül bevonta volna őket a háborúba, mint Hitler teljes katonai szövetségesét és Németország ipari erejének és Oroszország természeti erőforrásainak kombinációja szinte legyőzhetetlen lett volna, szinte biztosan megfordította volna a háború kimenetelét.
A bolsevik forradalom korai napjaitól fogva a szövetségesek hevesen ellenségesek voltak a Szovjetunióval szemben, és még inkább azzá váltak, miután Sztálin 1939 végén megtámadta Finnországot. A téli háború rosszul sikerült, mivel a túlerőben lévő finnek nagyon hatékonyan ellenálltak a szovjet erőknek.
A szövetségesek terve, hogy több hadosztályt küldenek harcba a finnek mellé. Sean McMeekin úttörő, 2021-ben megjelent , Sztálin háborúja című könyve szerint a szovjet diktátor tudomást szerzett erről a veszélyes katonai fenyegetésről és a fenyegető szövetséges beavatkozás miatti aggodalmai rávették, hogy viszonylag nagyvonalú feltételek mellett gyorsan rendezze a háborút Finnországgal.
ℹ Ennek ellenére a szövetségesek a Szovjetunió megtámadására irányuló tervei tovább folytatódtak, áttérve a Pike hadműveletre, a szíriai és iraki bázisú bombázószázadok segítségével a szovjet kaukázusi bakui olajmezők megsemmisítésére, miközben Törökországot és Iránt is megpróbálták bevonni a szovjet kaukázusi olajmezők és Sztálin elleni támadásba.
Erre az időpontra a szovjet mezőgazdaság erősen gépesítetté és az olajtól függővé vált, és a szövetséges stratégák úgy vélték, hogy a szovjet olajmezők sikeres lerombolása megszünteti az ország üzemanyag-ellátásának nagy részét és ezáltal éhínséget idézhet elő, amely lerombolhatja a gusztustalan kommunista rezsimet.
A szövetségesek ezen feltételezései gyakorlatilag mindegyike teljesen téves volt.
Németország olajának csak egy kis része származott a szovjetektől, így annak megszüntetése csekély hatással lenne a német háborús erőfeszítésekre.
A későbbi események hamarosan bebizonyították, hogy a Szovjetunió katonai szempontból rendkívül erős volt, nem pedig gyenge. A szövetségesek úgy vélték, hogy a meglévő bombázók tucatjainak néhány hetes támadása teljesen elpusztítja az olajmezőket, de a háború későbbi szakaszában a sokkal nagyobb légi támadások csak korlátozott hatással voltak máshol az olajtermelésre.
ℹ Sikeres vagy sem, a Szovjetunió elleni tervezett szövetséges támadás a világtörténelem eddigi legnagyobb stratégiai bombázását jelentette volna, és 1940 első hónapjaira ütemezték és ütemezték át, végül csak azután hagyták abba, hogy a német hadsereg átlépte a francia határt., körülvette és legyőzte a szövetséges szárazföldi erőket és kiütötte Franciaországot a háborúból.
A győztes németeknek volt szerencséjük megszerezni az összes titkos dokumentumot a Pike hadművelettel kapcsolatban és jelentős propagandapuccsot hajtottak végre azzal, hogy kiadták azokat faxon és fordításban, így minden hozzáértő egyén hamarosan tudta, hogy a szövetségesek a szovjetek megtámadásának küszöbén álltak.
Ez a hiányzó tény segít megmagyarázni, hogy Sztálin miért maradt annyira bizalmatlan Churchill diplomáciai erőfeszítéseivel szemben
Azonban több mint három nemzedéken át teljesen kizárták gyakorlatilag az összes nyugati történelemből azt a figyelemre méltó történetet, hogy a szövetségesek hogyan kerültek olyan közel a háború elvesztéséhez a Szovjetunió megtámadásával.
Ezért, amikor felfedeztem ezeket a tényeket Sisley Huddleston, egy vezető angol-francia újságíró 1952-es visszaemlékezésében, kezdetben azt hittem, tévedésben van:
Nem sokkal később azonban saját meglepetésemre találkoztam egy olyan cikkel és kutatással, mely mindent megváltoztatott.
Ezt is és a teljes anyagot elolvashatjátok itt, ha kéritek:
Nem kelkl olyasmit irni ami nem igaz .OK? Beszeljen a Land Leas rol meg az Americai billiokrol . Ugy penzben mint nyersanyag es felszerelesben . Arrol se feledkezzen meg hogy ugy Hitler mint Sztalin Angliaban lettek kikepezve . Olvassa el " Hitler Was a British Agent " .