Vlagyimir Putyin hasznos idiótái - The Economist friss cikke magyarul
Vlagyimir Putyin hasznos idiótái - The Economist friss cikke magyarul
Túl sok európai politikus van, akinek nem sikerül szembeszállni Oroszországgal. Teljes egészében lefordítottam nektek a The Economist egyébként fizetős cikkét
A Rothschild tulajdonban álló főáramú nyugati propagandasajtó cikket jelentetett meg azokról a politikusokról, akiket nem sikerült beszippantania a Washington által uralt háborús gépezetnek, illetve azoknak a törekvéseknek, melyek Oroszország démonizálásával mindenkit egy orosz-ellenes tömbbe szerettek volna betagolni.
Természetesen ez nem sikerült nekik, mert voltak olyan józan politikusok, illetve egy-két nemzetállam, amely ellenállt a háborús őrületnek!
Azt már megtapasztaltuk, hogy ezek az erők mindent elkövetnek azok lejáratására is, akik nem elég hangosak a háborús uszítók ordítása közepette, mi több esetleg kategorikusan elzárkóznak a nácizmusra hajazó ruszofóbia elől és szigorúan a béke mellett teszik le a voksukat.
Na róluk írt egy lejárató cikket a The Economist 2023.július 3-án.
https://www.economist.com/europe/2023/07/03/-vladimir-putins-useful-idiots
Ezt talán vehetik megtiszteltetésnek is, hiszen minél hangosabb a háborús uszítók halálhörgése és felháborodása, annál inkább tudjuk, hogy a jó oldalon állunk és talán annál közelebb is kerülünk a békéhez!
Úgy éreztem, meg kell ismerni a másik oldal álláspontját is és látni, milyen propaganda hat az európai polgárok agyára, ezért teljes egészében lefordítottam nektek a The Economist egyébként fizetős cikkét. (VilagHelyzete saját megjegyzés és vélemény)
Íme a THE ECONOMIST teljes, de csak előfizetők számára elérhető cikke változtatás nélkül magyarra fordítva.
Május elején Oroszország németországi nagykövete partit rendezett a második világháborúban aratott szovjet győzelem tiszteletére.
A nagykövetség, a Sztálin-kori kolosszus, amely nagyobb német területet foglal el, mint a közeli parlament épülete, vendégei között számos előkelő is volt. A kommunista Kelet-Németország utolsó főnöke, a most 86 éves Egon Krenz a csillárok alatt keveredett akkor Gerhard Schröderrel, az egyesült Németország kancellárjával 1998 és 2005 között (és újabban az orosz energiacégek lobbistája). Tino Chrupalla, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AFD ) társvezetője az orosz föderáció színeiben holtversenyben szerepelt.
Az esemény a német sajtóban némi csúfolódást váltott ki, de nem sok mást.
Tizenhét hónapja tart Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a közvélemény itt, akárcsak Európa-szerte, túlnyomórészt Oroszországot kerülendő agresszornak tekinti, Ukrajnát pedig védőnek, aki megérdemelné a segítséget.
Bármi legyen is a súlyuk a múltban, az orosz befolyás különféle szállítói mára csökkentek.
Schröder úr például a már lezárt Északi Áramlat vezetékek igazgatótanácsának elnöke volt, amelyek Németországot az orosz gáztól függővé tették.
Tavaly nyáron Oroszország lezárta a csöveket, amelyeket aztán a titokzatos szabotőrök felrobbantottak.
Az exkancellárt kirúgták a klubokból, visszahívták Szociáldemokrata Pártja funkcióiból (bár továbbra is párttag marad) és megfosztották a kormány által biztosított irodai létesítményektől.
Ami Chrupalla urat illeti, az AFD-vezető Oroszországgal való meghitt kapcsolata nemcsak a német bulvárlapokat bosszantotta. A kiszivárgott üzenetek megdöbbenést mutattak saját pártja képviselői körében.
Még ha Oroszországnak az a törekvése, hogy meggyőző hatalmat vetítsen ki Európa-szerte, nem is járt sikerrel, de nem is vallott azért teljesen kudarcot.
Egy szubkultúra viszont, amelyet a németek Putinverstehernek tekintenek – (magyarul talán “putyinpincsinek” szokták címkézésként használni a kifejezést - VilagHelyzete szerk megj.) olyan szimpatizánsokból, akik „megértik” Vlagyimir Putyin orosz vezetőt –, a fősodratú politikán és médián kívül virágzik.
Európa-szerte suttogásuk vezérmotívum a panaszok dübörgésében az olyan látszólag független bajokról, mint az infláció, az összeomló közszolgáltatások, az uralkodó szabályozás és a bevándorlástól való félelem.
A zúgolódók még csak most kezdték megkérdőjelezni kormányaik nagylelkűségét Ukrajnával szemben, amely idén februárban több mint 60 milliárd eurót (65 milliárd dollárt) tett ki a Brüsszeltől és az EU-tól kapott gazdasági és katonai segélyként .az egyes tagok (és 70 milliárd euró, ha Nagy-Britanniát is hozzáadunk, ez az összeg nagyjából megegyezik Amerika hozzájárulásával).
De ha Ukrajna harca túl sokáig tart, vagy rosszul sül el, rengetegen várnak a szárnyakon, hogy hibáztatásba kezdjenek.
Az Európa hasznos idiótáinak spektruma – ami egy hidegháborús kifejezés a kommunizmus akaratlan szövetségeseire – elég széles.
Az a baj, hogy békét követelnek! (VilagHelyzete)
A politikában a szélsőjobb és a szélsőbaloldali pártok sok mindenben nem értenek egyet; Ukrajnában azonban ezek a szélsőségek gyakran közeledtek egymáshoz és azonnali „békét” követeltek, amely tulajdonképpen szárazfölddel jutalmazná az orosz agressziót.
A médiában és az akadémiában az értelmiségiek továbbra is szívesen figyelmen kívül hagyják Oroszország birodalmi szándékának és a bűnözésbe való sodródásának bizonyítékait és ehelyett az európai összefonódást siratják abban, amit Amerika és Oroszország, vagy talán még nagyobb nagyságrendben Amerika és Kína közötti helyettesítő (proxy) háborúként értelmeznek.
Az üzleti életben pedig a többszöri nyugati szankciók ellenére Oroszországnak még mindig rengeteg „barátja” van.
Putyin támogatói között több európai kormány is szerepel.
🔴 Orbán Viktor, Magyarország 2010 óta miniszterelnöke volt a legszembetűnőbb.
A populista erős ember többször bírálta a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatását, és folytatta Magyarország orosz gázimportját.
Kormánya azt is megtagadja, hogy Magyarország NATO- és EU- tagjai által Ukrajnának adott fegyvereket szállítsák át az országon .
🔴 A szomszédos Ausztria – csendesebben, de ugyanolyan nyereségesen – szintén nagyrészt kiállta a harcot, arra hivatkozva, hogy nem tagja a NATO-nak , és önjelölt hídszerepet tölt be Kelet és Nyugat között és kevés segélyt kínál Ukrajnának, még akkor is, ha eközben Oroszországhal való kereskedelme felpörgött.
🔴 Görögország , egy másik EU- tag, eleget tesz az EU szankcióinak, de elzárkózott az orosz olajszállítással kapcsolatos további szigorításoktól, talán azért, mert a görög cégek történetesen annyit tesznek zsebre a kereskedelemből.
🔴 Ciprus , az offshore pénzügyi menedékhely, csak a közelmúltban és erős amerikai nyomásra zárta le az oroszok mintegy 4000 helyi bankszámláját.
🔴 A kisebb nyomással szemben az EU-n kívüli országok, mint például Törökország és Szerbia , még arra sem veszik a fáradságot, hogy álcázzák az általuk Oroszországnak nyújtott jövedelmező hátsó ajtót.
Egyes országok a látszólag nemes szándékokat olyan politikákká csavarták, amelyek megmelengetik Putyin szívét.
🔵 Svájc – hivatott semlegességére hivatkozva – rejtélyes helyi törvényeket alkalmazott, hogy megakadályozza Ukrajna fegyverszállítását, köztük 96 Leopard tankot Olaszországban, amelyek történetesen egy svájci magáncéghez tartoznak.
🔵 A szólásszabadság elveinek megfelelően ismételt öngólokat szerezve Svédországban a rendőrség zöld lámpát adott a Korán elégetésének.
Nemcsak ez a rendkívül feldühödött, muszlim többségű Törökország, amely vétójoggal rendelkezik Svédország NATO- csatlakozási törekvése felett.., de maga Putyin úr is vígan trollkodott a svédekkel.
A június végi Eid-ünnep előtt egy dagesztáni utazásán Putyin maga is lefilmezte, amint gyengéden tart a kezében egy koránt, mivel kifejtette, hogy az orosz törvények szerint a szent dolgok megszentségtelenítése bűncselekmény.
Mégis, még a szilárdnak tűnő téglák is összeomlanak az Ukrajna leendő európai falában.
🟡 Szlovákia például a nyugati segélyek létfontosságú csatornája volt és nemrégiben elzálogosította 13 szovjet kori Mig-29-es vadászgépből álló flottáját az ukrán légierőnek.
A közvélemény-kutatások azonban azt mutatják, hogy a ruszofil baloldali Robert Fico pártja, aki az „ukrán fasisztákat” hibáztatta Putyin provokálásáért, valószínűleg megnyeri a szeptemberre tervezett országos választásokat.
🟡 Franciaország a NATO és az EU kapocs-pontja .
De egy francia parlamenti testület nemrégiben szidta Marine Le Pent, Emmanuel Macron elnök legközelebbi kihívóját a tavalyi választásokon, mint aki a Krím 2014-es annektálása után az orosz propagandát szajkózó papagáj.
Le Pen asszony határozottan tagadja, hogy Putyin védelmében bármi köze lenne ahhoz a 9 millió eurós hitelhez, amit pártja abban az évben kapott az orosz irányítású bankoktól.
Elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de tavaly októberben, hét hónappal a háború után kijelentette, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek.
🟡 Olaszországban , bár a kemény jobboldali miniszterelnök, Giorgia Meloni Ukrajna erős támogatója, Matteo Salvini, aki a koalíció második legnagyobb pártját vezeti, a szankciók másik ellenzője, és legalábbis az invázióig kimondottan Putyin úr rajongója.
🟢 Németország, Franciaországhoz hasonlóan, erős pillérnek tűnik.
Ennek ellenére az AFD , amelyet az ország belső hírszerző ügynökségének vezetője egyenesen az orosz narratívák terjesztőjeként jellemez, felpörgött a szavazók szándékairól készült felmérésekben.
Most holtversenyben áll a második helyen a kormányzó szociáldemokratákkal. Az ellentétes politikai póluson Sahra Wagenknecht, baloldali és a közvélemény-kutatók azt mondják neki, hogy megnyerheti a német nemzetiségi szavazatok 19-30%-át.
Bár továbbra is erős a lakosság támogatása Ukrajna megsegítésére, a tendencia lefelé sodródik.
A hasznos idióták narratívája meglepően rugalmas.
A fő pontok – hogy
a NATO „provokálta” Oroszország ismétlődő támadásait és esetleges invázióját Ukrajna ellen,
hogy Ukrajna egy mesterséges entitás, amelyet olyan földre ültettek be, amely jogosan Oroszországé és
hogy Amerika vígan önti az olajat erre a tűzre, hogy fegyvereket adjon el és fenntartsa globális hegemóniáját. - visszhangzik sokféleképpen.
Az egyik az, amit az olaszok benaltrismónak vagy miegymásnak hívnak :
a NATO 1999-ben Szerbiát, 2011-ben Líbiát támadta meg, ráadásul Amerika megtámadta Irakot és Afganisztánt, szóval mi a nagy baj, ha Oroszország helytelenül viselkedik?
Egy másik változat a dietrismo , az az elképzelés, hogy az események mögött kell lennie valami „belső” történetnek: írás a New Left Review- ban Wolfgang Streeck német szociológus azt állítja, hogy
a válság rejtett célja az, hogy megteremtse a terepet annak, hogy egy félelmetes EU-t a felpumpált NATO hüvelykujjja alá helyezzen.
Ami Európa szélsőjobboldali, szélsőbaloldali és „intellektuális” szembenállását a nyugati politikával összekapcsolni látszik, az azonban valami egyszerűbb.
Ez egy harsány, hidegháborús stílusú Amerika-ellenesség.
A kelet-német származású Chrupalla például kitart amellett, hogy az “Amcsik” Amerikaiak hasznot húztak az ukrán háborúból, amikor arra kényszerítették Németországot, hogy a vezetékes orosz földgázról átálljon a drágább, Amerikából szállított cseppfolyósított gázra.
De ez egy csapda, utal rá, mert
az importált amerikai energia annyival sokkal drágább, hogy a német gyártóknak Amerikába kell áthelyezniük inkább a termelést.
Wagenknecht asszony, baloldali riválisa úgy véli, hogy Amerika úgy kényszerítette rá a háborút Oroszországra, hogy megpróbálta Ukrajnát „befolyási övezetébe” vonni.
A közelmúltban Berlin közelében rendezett politikai tüntetésen Olaf Scholz, Németország kancellár azon kapta magát, hogy a „Háborús uszító”-t kiabáló, marha békés emberek kórusa megzavarta.
A rendesen udvarias, halk szavú és rendíthetetlen Scholz úr azt üvöltötte vissza a mikrofonba, hogy Putyin úr akarta elpusztítani és meghódítani Ukrajnát.
"Ha a hangoskodóknak csak egy kis eszük is lenne, ismernétek az igazi háborús szítót!" - mondta ■
A teljes cikket fordította és szerkesztette: a VilagHelyzete szerkesztő újságírója
Forrás: The Economist
https://www.economist.com/europe/2023/07/03/-vladimir-putins-useful-idiots
Íme:
