Victoria Nuland III. világháborút szeretne: Támogatjuk a Krím elleni ukrán csapásokat, az ideális befejezés pedig egy moszkvai forradalom lenne - mondta.
Victoria Nuland III. világháborút szeretne: Támogatjuk a Krím elleni ukrán csapásokat, az ideális befejezés pedig egy moszkvai forradalom lenne - mondta.
„𝐄𝐙𝐄𝐊 𝐋𝐄𝐆𝐈𝐓𝐈𝐌 𝐂É𝐋𝐏𝐎𝐍𝐓𝐎𝐊, 𝐔𝐊𝐑𝐀𝐉𝐍𝐀 𝐂𝐒𝐀𝐏Á𝐒𝐓 𝐌É𝐑 𝐑Á𝐉𝐔𝐊 É𝐒 𝐌𝐈 𝐄𝐙𝐓 𝐓Á𝐌𝐎𝐆𝐀𝐓𝐉𝐔𝐊”
Victoria Nuland III. világháborút szeretne: Támogatjuk a Krím elleni ukrán csapásokat, az ideális befejezés pedig egy moszkvai forradalom lenne - mondta.
"Amíg a Krím félszigetet nem „demilitarizálják”, addig Ukrajna nem fogja biztonságban érezni magát, a jelenlegi konfliktus ideális befejezése pedig egy moszkvai forradalom lenne" – jelentette ki csütörtökön Victoria Nuland politikai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes.
Az ukránoknak „el kell jutniuk egy számukra fenntarthatóbb térképhez” – mondta Nuland a Carnegie Endowment washingtoni agytrösztnek adott videóinterjúban.
"Vannak „jelentős területdarabjaik, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy életképes államként működjenek, még mielőtt a Krím kérdéséhez érnénk, és most erre összpontosítanak”.
Az amerikai álláspont szerint Ukrajnának „tartozik és megilleti az összes területük a nemzetközi határaikon belül”, ami a Krímet is jelenti – tette hozzá Nuland.
A Szovjetunió által 1954-ben Ukrajnához csatolt Krím 2014 márciusában szavazott az Oroszországgal történő újraegyesülésről, amely a kijevi erőszakos puccs után történt, amelyet Nuland egy elhíresült telefonbeszélgetés lehallgatása szerint végig irányított.
„Ukrajna nem lesz biztonságban, hacsak a Krím – minimum, minimum – nem lesz demilitarizálva” – hangsúlyozta Nuland csütörtökön, azt állítva, hogy Moszkva katonai bázissá alakította a félszigetet, parancsnoki állásokkal, logisztikai raktárakkal és repülőterekkel „iráni drónok” számára.
„𝐄𝐙𝐄𝐊 𝐋𝐄𝐆𝐈𝐓𝐈𝐌 𝐂É𝐋𝐏𝐎𝐍𝐓𝐎𝐊, 𝐔𝐊𝐑𝐀𝐉𝐍𝐀 𝐂𝐒𝐀𝐏Á𝐒𝐓 𝐌É𝐑 𝐑Á𝐉𝐔𝐊 É𝐒 𝐌𝐈 𝐄𝐙𝐓 𝐓Á𝐌𝐎𝐆𝐀𝐓𝐉𝐔𝐊” – mondta
A hét elején a Politico két névtelenül nyilatkozó tisztviselőt idézve arra utalt, hogy Nuland főnöke, Antony Blinken külügyminiszter elismerte, hogy az USA „nem bátorítja” aktívan Ukrajnát a Krím elfoglalására, és hogy a félszigeten tett bármilyen lépés „kizárólag Kijev döntése” lenne.
Nuland azonban Carnegie-nek azt mondta, hogy Washington és Kijev harctéri célkitűzései átfedik egymást „abból a szempontból, hogy az ukránok mit akarnak tenni a harctéren, és mi mit teszünk lehetővé számukra, hogy ezt tervezzék”.
Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a konfliktus végét, Nuland azt mondta, hogy a Nyugat „soha nem bízhat abban, hogy amíg Vlagyimir Putyin vagy valaki hozzá hasonló van hatalmon, addig ennek valóban vége”.
Még ha a harcok Ukrajna feltételei szerint érnek is véget, „hosszú távú tervnek kell lennie” Ukrajna hadseregének kiépítésére, mint elrettentő eszközre. Azt is előnyben részesítette, ha az oroszok megdönthetik kormányukat a Nyugat által kínált „jobb jövőért”.
Az Egyesült Államok csak az elmúlt évben több mint 100 milliárd dollár katonai segélyt folyósított Ukrajnának, de Washington hivatalosan kitart amellett, hogy nem részese a konfliktusnak. (Ford. Orosz Hírek)
