Trump feláldozhatja Ukrajnát az Oroszországgal kötött sarkvidéki megállapodás érdekében - The Spectator teljes cikke magyarul
Donald Trump ráveheti Kijevet, hogy elfogadja az orosz feltételeket egy nagyszabású sarkvidéki fejlesztési megállapodás érdekében. A világ olajkészleteinek 13%-át és a gázkészletek 30%-át tartalmazza!
🔥 ☄️ Trump feláldozhatja Ukrajnát az oroszországi sarkvidéki megállapodás érdekében.
🔶 Az amerikai The Spectator kiadvány arról számol be, hogy Donald Trump ráveheti Kijevet, hogy elfogadja az orosz feltételeket egy nagyszabású sarkvidéki fejlesztési megállapodás érdekében.
https://www.spectator.co.uk/article/could-the-arctic-be-key-to-ending-the-ukraine-war/
A sarkvidéki megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között felélénkítheti az energetikai együttműködést lélegzetelállító méretekben.— írja a kiadvány.
🛍 A régió a világ olajkészleteinek 13%-át és a gázkészletek 30%-át tartalmazza, és ezeknek majdnem a fele Moszkva ellenőrzése alatt áll. Források szerint az üzlet kulcsfontosságú pont lehet Trump és Putyin közelgő tárgyalásain.
Mivel a cikk nagyon fontos szempontokat tárgyal, ezért teljes egészében lefordítottam számotokra! (VilagHelyzete szerk. megj.)
„Alaszka és az Északi-sarkvidék az a terület, ahol országaink gazdasági érdekei találkoznak, és ahol nagy léptékű, kölcsönösen előnyös projektek megvalósításának lehetősége nyílik meg” – mondta Jurij Uszakov, Vlagyimir Putyin hosszú ideje külpolitikai tanácsadója és Oroszország korábbi amerikai nagykövete pénteki moszkvai sajtótájékoztatón.
Szavai arra utaltak, hogy az északi-sarkvidéki gazdasági együttműködés határozottan napirenden lesz, amikor Donald Trump pénteken Alaszkában találkozik Vlagyimir Putyinnal. - kezdi cikkét a The Spectator magazin.
Trump számára egy ilyen rendkívül fontos kereskedelmi megállapodás tipikus tárgyalási stratégiája.
Ez az „Art of the Deal” (A megállapodás művészete) – valami nagyot, jövedelmezőt és kézzelfoghatót kínál, majd ezt felhasználja politikai engedmények elérése érdekében. Ez a sablon, amelyet Trump most használt a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti békemegállapodás közvetítéséhez, ahol a gazdasági ösztönzők összekapcsolódtak egy régóta fennálló biztonsági vita megoldásával.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti sarkvidéki megállapodás lélegzetelállító mértékben újjáélesztheti a két ország közötti energetikai együttműködést.
A megállapodás mindkét fél számára rendkívül jövedelmező lenne.
A sarkvidék a világ feltáratlan olajkészleteinek becslések szerint 13 százalékát, körülbelül 90 milliárd hordót, valamint feltáratlan földgázkészleteinek 30 százalékát tartalmazza.
Oroszország ennek körülbelül felét ellenőrzi, a kutatók 2300 millió tonna olajra és kondenzátumra, valamint 35 700 milliárd köbméter gázra becsülik a készleteket.
Ez egy igazi aranybánya, amely tökéletesen illeszkedik Trump „America First” politikájához. Ha az Egyesült Államok szakértelmét és tőkéjét befektetné ezekbe a fagyos kincsekbe, a hozam elképesztő lenne. A hajózás terén is hasonlóan vonzóak a lehetőségek. Az Északi-tengeri útvonal akár 50 százalékkal is lerövidítheti az Ázsia és Európa közötti szállítási időt. Ahogy a jég olvadása lassan megnyitja az Északi-sarkvidék útvonalait, ez a rövidülés egyre valóságosabbá válik: kevesebb üzemanyag-fogyasztás, nincs sorban állás a szűkületeken, és elkerülhetők a kalózkodás gócpontjai.
Ha ezt párosítjuk az amerikai olajipari óriások flottájával és az Északi-sarkvidék logisztikai ismereteivel, Trump hirtelen egy olyan kereskedelmi megállapodással rendelkezik, amely ellenállhatatlan trófeának tűnik a tárgyalóteremben.
Az Egyesült Államok és Oroszország már korábban is járt itt.
2011-ben az ExxonMobil történelmi jelentőségű megállapodást kötött az orosz Rosneft vállalattal az orosz sarkvidék, többek között a Kara-tenger feltárásáról és kitermeléséről. A több tízmilliárd dollár értékű projekt az Exxonnak hozzáférést biztosított hatalmas, még kiaknázatlan készletekhez, az oroszoknak pedig amerikai technológiát és szakértelmet.
A fúrások megkezdődtek, de a partnerséget 2014-ben felfüggesztették, amikor Oroszország Krím-félsziget annektálása után nyugati szankciókat vezettek be.
A partnerség újraélesztése vagy új vállalkozások mintaként való felhasználása kereskedelmi szempontból egyszerű lenne. Az infrastruktúra, a geológiai adatok és a vállalati kapcsolatok már megvannak. Az újraéledt sarkvidéki partnerség túlmutathatna az olajon és a gázon, és kiterjedhetne a cseppfolyósított földgázterminálokra, a kikötők fejlesztésére és az Északi-tengeri útvonal közös fejlesztésére, összekötve a két gazdaságot az energia kitermelés egyik utolsó nagy határvidékén.
❌ Nincs megerősítés arra, hogy az Északi-sarkvidék és Ukrajna között kifejezett kapcsolat lenne.
A logika azonban elég egyértelmű, és a Moszkvából érkező utalásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Putyin számára az Északi-sarkvidék lehet az a csábító elem, amely biztosítja az Egyesült Államok beleegyezését az ő feltételei szerinti ukrajnai rendezéshez.
Moszkva valószínűleg nem fog változtatni az alapvető kérdéseken: a Krím és a Donbasz Oroszország alkotmányában az ország területének részeként szerepelnek.
Bármely megállapodás rögzítené ezeket a nyereségeket, Ukrajna demilitarizálását követelné és biztosítaná a NATO elleni puffert. Trump az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos megállapodást hatalmas kereskedelmi győzelemként tüntethetné fel az Egyesült Államok számára, és a háború végeként, amelyről ő állítja, hogy Biden okozta. Putyin Washington segítségét nyerhetné el abban, hogy Kijevet rávegye a megállapodás elfogadására.
Trump befolyása egyértelmű. Kijev túlélése az amerikai fegyverek és pénzektől függ. Azokkal való megvonásával Trump kényszerítheti Zelenszkijt, hogy olyan feltételekkel üljön le a tárgyalóasztalhoz, amelyeket Kijev régóta elutasít.
Trump számára ez egyenesen a tárgyalási stratégiájából származik:
válsághelyzetet teremt,
a legértékesebb kártyát tartja a kezében,
és mindenki számára világossá teszi, hogy készen áll a távozásra.
Zelenszkij számára a választás az lenne, hogy elfogad egy békeszerződést, amely Ukrajnát megcsonkítva hagyja, vagy háborúval néz szembe az Egyesült Államok támogatása nélkül.
Ukrajna helyzete ingatag.
Hadserege kimerült, gazdasága meggyengült, háborús erőfeszítései pedig a nyugati segélyektől függenek. Az európai és brit ígéretek az amerikai tűzerő és finanszírozás nélkül nem sokat érnek. Ha Trump úgy dönt, hogy Putyinnal az Északi-sarkvidékre vonatkozó megállapodást köt, Kijevnek vagy be kell állnia a sorba, vagy többé-kevésbé egyedül kell szembenéznie a csatatérrel.
Zelenszkij vörös vonalakat húzhat, de amerikai támogatás nélkül azok nem sokat érnek.
Az EU és Nagy-Britannia hangosan tiltakozna, de nincs elég befolyásuk ahhoz, hogy megakadályozzák az amerikai-orosz megállapodást.
Brüsszel, London, Párizs és Berlin egyértelművé tette, hogy Ukrajna felett nem szabad megállapodást kötni, de a morális kifogások nem helyettesíthetik a nyers erőt. A brit, francia és német támogatás Ukrajnának nem sokat számít az orosz előrenyomulás szempontjából, ha a háború az Egyesült Államok teljes támogatása nélkül húzódik el.
Kijev dühös lenne egy Ukrajnával kapcsolatos, az Északi-sarkvidékre vonatkozó megállapodás miatt. Zelenszkij elnökségét a megszállt területek visszaszerzésére építette és megfogadta, hogy soha nem adja át a Krím-félszigetet és a Donbaszt.
Egy olyan megállapodást, amely ezeket a veszteségeket rögzíti, árulásnak bélyegeznének. London is csatlakozna a felháborodáshoz, míg Brüsszel csúcstalálkozókat hívna össze és elítélő nyilatkozatokat adna ki.
A retorika ellenére azonban az európaiak tehetetlenek lennének a kimenetel megváltoztatásában. A megállapodás már alá lenne írva, és az Egyesült Államok háborús finanszírozásának ellenőrzése szilárdan Trump kezében lenne.
A nyugati szövetségeken túl a reakció sokkal melegebb lenne.
A globális déli országok nagy része az ukrajnai háborút kevésbé határokért folyó küzdelemnek, inkább a globális kereskedelem és növekedés gátjának tekinti.
Kína, India és Brazília számára a háború befejezése, még ha teljes egészében Oroszország feltételei szerint is, pragmatikus diplomáciának számítana. Trump az északi-sarkvidéki alkut bizonyítékként mutathatná be arra, hogy az amerikai-orosz együttműködés képes megoldani a globális problémákat, ami segítene tompítani az Európából és az Egyesült Királyságból érkező kritikákat.
Trump és Putyin érdekei tökéletesen egybeesnek.
🔴 Trump számára ez egy újabb „Trump-megállapodás” lenne, amelyben a kereskedelmi erő biztosítja a politikai rendezést. Putyin megtartaná területi nyereségét és újra megnyitná az Északi-sarkot az amerikai befektetések előtt, Ukrajna pedig kénytelen lenne a legjobbakat kihozni egy olyan megállapodásból, amelynek kialakításában nem vett részt. Nagy-Britannia és az EU csak nézőként vehetne részt a folyamatban.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás: https://www.spectator.co.uk/article/could-the-arctic-be-key-to-ending-the-ukraine-war/
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:
Hogyan nyeri meg az Északi-sarkvidék feletti harcot Oroszország - A Wall Street Journal teljes cikke magyarul
🔥 Mostanában többször írtam nektek arról, hogy egyik kedvenc geopolitikai területem lett az Északi-sarkvidék, ahogy egyre jobban előtérbe kerül a globális uralomért folytatott harcban és a többpólusú világ létrejöttében. Ha nagyon stílszerű és emocionális szerettem volna lenni, én azt a címet adnám a cikknek, hogy
➽ Világbirodalmak harca az Arktiszért: ezért ilyen nagy a tét - Zoltai Alexandra - Videó
Világbirodalmak harca az Arktiszért: ezért ilyen nagy a tét - Zoltai Alexandra - Videó
Fekete Rita Zoltai Alexandrát, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet igazgatóját kérdezte az Arktisz jelentősségéről.
Nemzetközi Északi-sarkvidéki Fórum: Putyin felvázolta a sarkvidéki orosz terveket és Grönlandról is beszélt - Íme magyarul a teljes beszéd!
Putyin felvázolta az orosz terveket az Északi-sarkvidékkel kapcsolatban a Nemzetközi Északi-sarkvidéki Fórumon Murmanszkban.
➽ A Nyugat szeretné megszerezni az irányítást az északi-tengeri útvonal felett
A Nyugat szeretné megszerezni az irányítást az északi-tengeri útvonal felett
A Nyugat szeretné megszerezni az irányítást az északi-tengeri útvonal felett
➽ A NATO ukrajnai vereségét követően megnyíló következő konfliktus-zónát úgy fogják nevezni: Északi sarkvidék!
A NATO ukrajnai vereségét követően megnyíló következő konfliktus-zónát úgy fogják nevezni: Északi sarkvidék!
A NATO ukrajnai vereségét követően megnyíló következő konfliktus-zónát és ütközést úgy fogják nevezni: Északi sarkvidék!
kié lesz a spitzbergák? norvégia birtoka - de még cári egyezség szerint a szénbányáit és azt körülvevő területet oroszország bérli csak jelcin idején állt le a termelés,most teljesen felújítják - európa legjobb és könnyen kitermelhető antracitja van ott. most egy orosz hadihajó és 3000 katona van biztosítani a bányát. viszont nincs norvég katonai bázis.
Így van ez! 2014-ben az USA által a zs ds látványosan "megtámadta" Oroszországot - amely persze már 1917-től kezdve az övék volt, de ezt nem akarják nagydobra verni - az ukrán puccson keresztül, tolták és tolják a pénzt, paripát, fegyvert az ukrajnai zsoldosaiknak - akik nem mellesleg azt hiszik, hogy a hazájukért harcolnak és halnak meg, ahogy az orosz katonák is így hiszik -, most pedig a két nép ennyi áldozata, vére és szenvedése után összeül a két ds által irányított adminisztrátor, és csak úgy a fejük fölött megbeszélik együtt, hogy melyik terület kiaknázása melyik zs oligarcháé lehet... A végén meg majd odaszólnak Zsé-nek, hogy milyen utasítást kaptak, hogy mit csináljon...