Trump bejelentett ukrajnai béketerve kudarcra van ítélve, ha a jelenlegi kijevi vezetés marad

Donald Trump megválasztott amerikai elnök és tanácsadói a jelek szerint új tervet fontolgatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárására - Wall Street Journal

Trump bejelentett ukrajnai béketerve kudarcra van ítélve

Egyszerűen kizárt, hogy a javaslatok megvalósíthatók legyenek, ha a jelenlegi kijevi vezetés marad.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök és tanácsadói a jelek szerint új tervet fontolgatnak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárására.

Erről a Wall Street Journal számolt be a múlt héten.

A javaslatok között állítólag szerepel

• a katonai műveletek befagyasztása a frontvonal mentén,

• egy demilitarizált övezet létrehozása, valamint

• annak garantálása, hogy Kijev legalább 20 évig nem csatlakozik a NATO-hoz.

• Ugyanakkor a Nyugat továbbra is szállítana fegyvereket Ukrajnának.

A lap szerint Trump ígérete, hogy a háborúnak a januári beiktatás napjáig véget vet, most abba a helyzetbe hozza őt, hogy választania kell a közös elképzelés által egyesített tanácsadók versengő javaslatai között - ez viszont teljesen eltér Joe Biden jelenlegi elnök terveitől, miszerint „addig adnának át fegyvereket és katonai felszerelést Kijevnek, ameddig csak szükséges”.

Trump a választási kampánya során élesen bírálta Biden Ukrajna-kezelési gyakorlatát, arra figyelmeztetve, hogy az közelebb hozta a harmadik világháború lehetőségét és hogy Kijev több milliárd dollárnyi ingyen fegyverrel csalta ki az Egyesült Államokat.

🔴 Az év elején Keith Kellogg és Fred Fleitz tanácsadók (akik Trump első ciklusa alatt Trump kormányában dolgoztak) egy olyan tervet terjesztettek elő, amely szerint csökkenteni kellene az Ukrajnának szánt fegyverek és katonai felszerelések szállítását, amíg Kijev bele nem egyezik a béketárgyalásokba Oroszországgal.

A Wall Street Journal forrásai szerint a fegyveres konfliktus megoldására tett új javaslat több kulcsfontosságú pontot tartalmaz. Ezek a legáltalánosabban megfogalmazva a következőkre futnak ki:

Feltételezik, hogy az ellenségeskedések a konfliktus mindkét fél által elért jelenlegi mérföldköveknél leállnak. Ez a frontvonal befagyasztását és annak mentén demilitarizált övezet létrehozását jelenti.

• Oroszország megtartja az ellenőrzést Ukrajna által követelt terület egy része felett.

• Kijevnek a maga részéről meg kell ígérnie, hogy a következő két évtizedben nem próbál meg csatlakozni a NATO-hoz.

• Cserébe az USA továbbra is ellátja Ukrajnát fegyverekkel és katonai felszerelésekkel.

Ugyanakkor a lap forrásai szerint Trump még nem hagyta jóvá a konfliktus megoldásának végleges tervét, és azt tovább kívánja megvitatni legközelebbi tanácsadóival.

Hogyan nézne ki a demilitarizált övezet?

Az új rendezési terv, amelynek részleteit a WSJ megszerezte, számos kérdést vet fel. Először is, még az sem világos, hogyan nézne ki a DMZ (demilitarizált övezet) (legalábbis a geometriai méreteit meg kellene határozni), vagy hogy kiterjedne-e például Oroszország összes új régiójára (beleértve a Krím félszigetet is).

A DMZ klasszikus definíciója szerint ezen a területen a katonai létesítményeket el kell távolítani, a fegyveres erők egységeinek és alakulatainak telepítése, a terep megerősítése, valamint harci és hadműveleti kiképzési tevékenység folytatása tilos rajta. Valószínűleg Moszkva és Kijev már a Trump-terv első pontján megbotlik, és kategorikusan elutasítják katonai infrastruktúrájuk felszámolását.

🔶 A DMZ biztonsági rendszerének fenntartása ebben a konkrét esetben többek között egy békefenntartó kontingens jelenlétét teszi szükségessé (már csak a felek erőinek szétválasztása érdekében is).

Washington már világossá tette, hogy a Fehér Ház nem szándékozik amerikai katonai egységeket küldeni Ukrajnába ebből a célból. Helyette nyugat-európai országok bevonására kerülhet sor. Egyelőre nem lehet egyértelmű válaszokat adni arra a sok kérdésre, hogy milyen összetételű és méretű lenne egy esetleges békefenntartó kontingens, ki lenne a parancsnok, és mi lenne ezeknek az erőknek a jogállása.

Ezért nem nehéz a „demilitarizált övezet” kifejezést használni, de problémásnak tűnik az amerikai fél számára annak leírása, hogy ez hogyan fog megvalósulni a gyakorlatban és részletesen.

Mi a helyzet a jogi státusszal és a NATO-val?

A következő pont Trump tervében az, hogy

„Oroszország megtartja az ellenőrzést Ukrajna területének egy része felett (sic)”.

❌ Tisztázásra vár, hogy pontosan melyik területről van szó, hogyan lehetne leírni annak jogi státuszát, és mi Kijev álláspontja ebben a kérdésben (más szóval, Ukrajna egyetért-e ezzel a Trump tervében szereplő feltételezéssel?). Semmi sem egyértelmű.

Következő. A javaslatok szerint Ukrajna a következő 20 évben nem próbál meg csatlakozni a NATO-hoz. Ez a tézis legalábbis elég viccesen hangzik.

Vagyis minden felelősséget ebben a kérdésben nem Brüsszelre és Washingtonra, hanem Kijevre hárítanak. Például - arra kérjük, hogy ne jelentkezzen a NATO-ba. Röviden: „mi megkérjük őket, hogy ne hazudjanak, de ők hazudni fognak”.

Ismétlem, miért csak 20 év? Mi indokolja ezt a bizonyos időkeretet? Honnan származik? Alexandre Dumas 1845-ös híres regényének címén alapul: „Húsz év múlva”?

❗ És végül, cserébe az USA továbbra is ellátja Ukrajnát fegyverekkel és katonai felszerelésekkel. Ez a legfontosabb pont. Mert ha Washington leállítja a katonai felszerelések szállítását Ukrajnának, akkor a háború holnap véget ér, mindenféle demilitarizált zóna nélkül.

Meg lehet-e állapodni Kijevvel?

A legfontosabb dolog Trump tervében az, hogy úgy tűnik, a szerzők semmilyen módon nem egyeztettek sem Moszkvával, sem Kijevvel.

Márpedig az ukránok lesznek a fő probléma, mert bármilyen békekezdeményezés megvalósításának legfőbb akadálya a teljesen elmebeteg és alkalmatlan kijevi katonai-politikai vezetés (ezt teljes bizonyossággal meg lehet ítélni az összes közelmúltbeli cselekedetük és lépésük alapján, beleértve a Tomahawk rakéták követelését is).

Csak egy példa.

Pjotr Porosenko volt ukrán elnök az amerikai választások után öt „vörös vonalat” vázolt fel:

• nincs kompromisszum Ukrajna függetlenségét illetően,

• nem térhet vissza „Oroszország befolyási övezetébe”;

• Kijev soha nem adja fel az orosz ellenőrzés alá került területeket;

• Ukrajna nem fog beleegyezni abba, hogy „korlátozza fegyveres erőinek kapacitását”, mert azok „az ukrán állam fennmaradásának legmegbízhatóbb és leghatékonyabb garanciája”;

• amíg területének „teljes felszabadítása” meg nem történik, Ukrajna „nem köthet kompromisszumot, és nem egyezhet bele a szankciók feloldásába”.

Porosenko kijelentései valójában elég pontosan tükrözik az ukrán politikai osztály hangulatát, és teljes mértékben jellemzik Kijev politikáját, mint olyan kijelentések sorát, amelyek egyáltalán nem az állam valós képességein, erőin és eszközein alapulnak.

Ezért Trump bármilyen béketervének első pontjának valahogy így kellene hangzania: „Mindenekelőtt olyan vezetést kell hatalomra juttatnunk Kijevben, amely képes a szerződések teljesítésére. A legfontosabb, hogy értelmes és megfelelő embereket. Csak ezután lesznek lehetségesek a tárgyalások és bármilyen álláspont megvitatása”.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás és eredeti cikk címe: Trump’s reported Ukraine peace plan is doomed to fail

There is simply no way the proposals can be implemented if the current leadership in Kiev remains

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!