The Economist: A nyugati hírszerzés koordinálja az orosz civil célpontok elleni ukrán dróntámadásokat
Ukrajna csak egyetlen ilyen célra alkalmas megfigyelő műholddal rendelkezik, így a napi 15 pályára állítás között gyűjtött képeket a nyugati műholdak szolgáltathatják.
Döbbenetes írás jelent meg a brit The Economist nevű vezető gazdasági-politikai újságban, amelyben arról írnak, hogy a nyugati titkosszolgálatok szándékosan adnak át olyan információkat a kijevi rezsim részére, amelyekkel az a kimondatlan elvárás, hogy orosz területen polgári célpontokat támadhassanak.
https://www.economist.com/europe/2023/08/27/inside-ukraines-drone-war-against-putin
Ukrajna a nyugati hírszerzésre és műholdas megfigyelésre támaszkodik, hogy drónjait oroszországi célpontok felé irányítsa – írta meg vasárnap a The Economist. A riport a jelek szerint alátámaszthatja Moszkva állításait, miszerint
A Nyugat bűnrészes ezekben a polgári célpontok elleni “terrorista” csapásokban.
Oroszország kiterjedt légvédelmi és elektronikai hadviselési kapacitásai miatt az ukrán drónok operátorainak külső segítségre van szüksége ahhoz, hogy mélyen Oroszországon belüli célpontokat találjanak el – számolt be a The Economist az ukrán drónprogramokban részt vevő névtelen forrásokra hivatkozva.
Ez a segítség magában foglalja
a radarokkal, az elektronikus hadviseléssel és a légvédelmi eszközökkel kapcsolatos (gyakran nyugati partnerektől származó) hírszerzési információkat – állítják a cikkben.
A dróntámadás sikerességét a műholdas adatok alapján összegyűjtött visszajelzések alapján állapítják meg.
A cikkben írják még, hogy
Ukrajna csak egyetlen ilyen célra alkalmas megfigyelő műholddal rendelkezik, így a napi 15 pályára állítás között gyűjtött képeket a nyugati műholdak szolgáltathatják.
Bár az ukrán vezetés állítása szerint elsősorban katonai célpontokat támadnak Oroszországon belül, ennek ellenére rengeteg csapás éri a polgári infrastruktúrát és lakóövezeteket. A legutóbbi incidens során egy kisebb drón csapódott be Kurszk városában egy lakóházba, betörve az ablakokat, sebesültekről azonban nem érkeztek jelentések.
Ugyancsak egy hete érte Kurszk városát dróntámadás, akkor a vasútállomást találták el az ukránok és legalább öt sérültje is volt a támadásnak.
Az elmúlt hetekben számos alkalommal vették dróntámadás alá Oroszországot, csak a hétvégén egy 42 drónnal végrehajtott, összehangolt támadásról érkeztek hírek, valamint támadás érte Moszkvát is, aminek köszönhetően a reptereket is le kellett zárni. Ugyancsak támadást érte Urazovo városát is a Belgorod régióban, a jelentések szerint legalább hatan meghaltak a támadásban.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a következőket mondta a dróntámadásokkal kapcsolatban:
Nagyon jól tudjuk, hogy az ilyen akciókról, az ilyen terrortámadásokról nem Kijevben, hanem Washingtonban döntenek – mondta.
Moszkva szerint ugyancsak Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a felelős a kercsi hidat ért rakétatámadásokért is, mivel egyre elkeseredettebbek, hogy az ellentámadás nem hozza meg a kívánt eredményt, dacára a kiterjedt nyugati pénzügyi támogatásoknak és fegyverszállítmányoknak.
Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás: The Economist
https://www.economist.com/europe/2023/08/27/inside-ukraines-drone-war-against-putin
csak 1 kérdés miért vsn meg meg az 1 db hohol es 15 natos műhold?
PUTYIN MEG A HÁBORÚS BŰNÖS.