‘Robbanásveszélyes helyzet’ Oroszország déli határainak közelében: Új háború alakulhat ki Örményország és Azerbajdzsán között? - ELEMZÉS
A Baku és Jereván közötti feszültségek ismét növekednek, figyelembe véve az USA és az EU növekvő tevékenységét a régióban
A dél-kaukázusi helyzet ismét feszültté válik, mivel az Örményország és Azerbajdzsán közötti, Karabah miatt fennálló hosszú távú konfliktus újabb forró háborúvá kezd eszkalálódni. Az erről szóló részletes geopolitikai elemzést teljes egészében lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete)
A két fél szinte minden nap tüzet nyit egymásra és vádakat váltogat. A múlt hétvégén Baku arról számolt be, hogy Örményország tüzet nyitott a hadseregére, míg néhány órával később Jereván közölte, hogy saját erőit támadták meg. Az események az Örményország és az Egyesült Államok közös hadgyakorlatának hátterében zajlanak, amely szeptember 20-ig tart - ez a tény viszont zavarba ejtette Oroszországot.
Az EU szintén beavatkozott a helyzetbe, és aktívan tárgyalásokat folytat Jerevánnal és Bakuval egyaránt. A maga részéről Moszkva hisz abban, hogy Brüsszel felelős a régióban kialakult konfliktus eszkalálódásáért.
A ravasz
Az elmúlt évek során Baku és Jereván többször is tárgyalt egy békemegállapodás aláírásáról, amely hivatalosan is meghatározná a két ország határait. Néhány hónappal ezelőtt Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök azt mondta, hogy
"gyakorlatilag nincs komoly akadálya a békeszerződésnek... Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben aláírható a békeszerződés".
A hónap elején azonban a két ország közötti konfliktus ismét kiéleződött. Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök közölte, hogy szeptember 1-jén az azerbajdzsáni fegyveres erők "újabb provokációt indítottak" a dél-örményországi Szüunik tartomány Sotk-Khoznavar térségében, és ennek következtében három örmény katona meghalt.
Baku ugyanakkor azt állította, hogy egyik katonája megsebesült az örmény oldalról leadott tűzben. Később az azerbajdzsáni védelmi minisztérium arról számolt be, hogy az örmény fegyveres erők drónnal támadták az azerbajdzsáni hadsereget a határnál és két másik katona megsebesült.
Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium azt is közölte, hogy Jereván aknavetőkkel, tüzérséggel és drónokkal támadta az azerbajdzsáni hadsereget.
Mindkét fél egymást vádolta a helyzet súlyosbításával. Baku azt állította, hogy
az örmény fél hamis információkat tesz közzé és megpróbál "hamis véleményt kialakítani a nemzetközi közösségben, hogy előkészítse a terepet egy újabb provokációhoz".
Növekvő feszültség
Néhány nappal később több olyan videó jelent meg az interneten, amelyen hatalmas azerbajdzsáni haditechnikai oszlopok mozognak az örmény határ felé, és ez élénk vitákat váltott ki. Pashinyan ragaszkodott ahhoz, hogy Azerbajdzsán katonai erőket halmoz fel a határon és a karabahi térségben, miközben állítólag továbbra is igényt tart Örményország szuverén területére. Az azerbajdzsáni sajtóban és a propagandaplatformokon megjelenő, gyűlöletet szító örményellenes kijelentések - ahogy ő fogalmazott - növekvő számát is említette.
Pashinyan szerint a határon a helyzet "robbanásveszélyes". Felszólította a globális közösséget, hogy sürgős intézkedéseket tegyen a konfliktus további eszkalálódásának megakadályozása érdekében.
Közben az azerbajdzsáni külügyminisztérium "politikai manipulációnak" minősítette az azerbajdzsáni erők határon való összpontosításáról szóló nyilatkozatokat.
Azerbajdzsáni diplomaták megjegyezték, hogy
"az örmény katonai-politikai provokációk folytatása, az Örményország, köztük miniszterelnöke által hangoztatott, Azerbajdzsán területi integritásával és szuverenitásával szembeni folyamatos állítások, valamint az örmény fegyveres erőknek az azerbajdzsáni területekről való, kötelezettségekkel ellentétes ki nem vonulása valós veszélyt jelentenek a térség biztonságára".
"A térség békéjének és biztonságának megteremtése érdekében Örményországnak fel kell hagynia Azerbajdzsánnal szembeni területi követeléseivel, véget kell vetnie a katonai és politikai provokációknak, és meg kell szüntetnie a békeszerződésről szóló tárgyalási folyamat sikeres lezárásának akadályait" - kommentálta az azerbajdzsáni külügyminisztérium.
A konfliktus lényege - Történelmi előzmények
Az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus Karabah miatt - amely terület jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik, de főként örmények lakják - több évtizede tart.
A Szovjetunió utolsó éveiben a központi hatóságok befolyása gyengült és a térségben etnikai konfliktusok alakultak ki, akárcsak a hatalmas ország más távoli részein. Ezek a konfliktusok hamarosan véres összecsapásokba torkolltak. 1988-ban a Hegyi-Karabah Autonóm Terület kinyilvánította elszakadását az Azerbajdzsáni SZSZK-tól.
A Szovjetunió fennállásának utolsó hónapjaiban kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot (NKR), de azt egyetlen ENSZ-tagállam sem ismerte el, még Örményország sem.
A területi vita fegyveres összecsapáshoz vezetett a később függetlenné vált Örményország és Azerbajdzsán között, és a konfliktus a mai napig megoldatlan.
Az 1992-1994-es katonai konfliktus során Baku elvesztette az ellenőrzést Karabah és hét szomszédos körzet felett.
Ez lehetővé tette Örményország számára, hogy egyszerre védje meg az önjelölt NKR "függetlenségét" és hozzon létre egy úgynevezett "biztonsági övezetet" Karabah körül.
Különböző becslések szerint a fegyveres konfliktus következtében az azerbajdzsáni oldalon 4.000-11.000, az örmény oldalon pedig mintegy 5.000-6.000 ember vesztette életét. Az elmúlt 30 évben az EBESZ minszki csoportjának keretében (Oroszország, az USA és Franciaország részvételével), valamint Örményország és Azerbajdzsán képviselői közötti találkozók során folyamatosan próbálták megoldani a helyzetet, de ez nem vezetett eredményre.
A helyzet a 2020 szeptemberében kezdődött második karabahi háború következtében változott meg. A 44 napig tartó aktív ellenségeskedés során az azerbajdzsániaknak sikerült átvenniük a Karabahtól délre fekvő területeik jelentős részét és a stratégiai fontosságú Shusha városát. Az e város feletti ellenőrzés gyakorlatilag értelmetlenné tette a háború folytatására irányuló további kísérleteket.
A háború 2020. november 9-én ért véget, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök közös nyilatkozatot írt alá a karabahi ellenségeskedések teljes beszüntetéséről.
A dokumentum szerint Baku visszaállította az ellenőrzést az 1990-es években elvesztett területek nagy része felett, és orosz békefenntartókat telepítettek az érintkezési vonal mentén és a Lachin-folyosón, amely Örményországot és az el nem ismert NKR-t köti össze.
Ennek ellenére Örményország és Azerbajdzsán között a mai napig nem írtak alá békemegállapodást.
“Folyosó háborúk”
Tavaly márciusban Azerbajdzsán öt feltételt javasolt az Örményországgal kötendő békemegállapodáshoz:
az államhatárok kölcsönös elismerése,
a területi követelések hiányának megerősítése,
a katonai erő alkalmazásától és az erővel való fenyegetéstől való tartózkodás,
az örmény-azerbajdzsáni államhatár kijelölése
és a közlekedési összeköttetések megnyitása.
Ez többek között magában foglalta a Zangezur folyosó megnyitását - egy olyan útvonal, amely Örményország Szüunik tartományán haladna keresztül, és összekötné Bakut és az ország nyugati régióit a Nakhchivan exklávéval. Az út aztán tovább húzódna Törökországig, és idővel kivezetné Örményországot abból a közlekedési elszigeteltségből, amelyben az első karabahi háború óta van.
A 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozat tartalmaz egy bekezdést, amely szerint az orosz határőrök fogják ellenőrizni a Zangezur folyosót.
A dokumentum aláírásával Azerbajdzsán, Örményország és Oroszország megállapodott abban, hogy a folyosó területen kívüli lesz.
Ennek ellenére Örményország bojkottálni kezdte a projektet, mivel nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintette. Az örmény hatóságok azzal magyarázták félelmeiket, hogy Azerbajdzsán időnként megjegyezte, hogy Szüunik tartomány történelmi azerbajdzsáni föld.
Júliusban Pashinyan kijelentette, hogy
"Örményország soha, sem szóban, sem írásban nem vállalt semmilyen folyosói kötelezettséget, és nem fog elfogadni semmilyen ilyen értelmezést".
Amikor a Zangezur-folyosó projektet de facto befagyasztották, Azerbajdzsán a háromoldalú megállapodás által biztosított másik közlekedési útvonalra összpontosított: a Lachin-folyosóra, amely az el nem ismert NKR-t Örményországgal köti össze.
2022-2023 telétől kezdve Baku sorozatos "figyelmeztetéseket" adott ki a béketárgyalások késleltetésének elfogadhatatlanságáról. Közben Örményország azt állította, hogy Karabah "blokád alá került".
Az el nem ismert NKR hatóságai Bakut okolták a földgázellátás megszakításáért, amely több ezer civil számára az egyetlen hőforrás. Örményország ezután azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy számos, humanitárius segélyt szállító teherautó közlekedését akadályozta meg.
Azerbajdzsán tagadja a felelősséget a "blokádért", a helyi média pedig örmény rendszámú autókat mutat, amelyek mindkét irányba közlekednek.
Sőt, az azerbajdzsáni hatóságok felajánlották, hogy az élelmiszereket és gyógyszereket egy alternatív útvonalon szállítják.
Kölcsönös vádak
Míg Örményország azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy humanitárius válságot provokál Karabahban, addig Azerbajdzsán azzal vádolja Örményországot, hogy szabotálja a megállapodásokat.
Ezenkívül még mindig megoldatlan a Karabahban állomásozó nem-azerbajdzsáni katonai alakulatok problémája, amelyek kivonásáról egy háromoldalú megállapodás rendelkezik.
"Bár Örményország kénytelen volt elismerni Karabahot Azerbajdzsán részeként, Azerbajdzsán területén még mindig vannak az örmény fegyveres erők maradványai, ahol ideiglenesen orosz békefenntartók állomásoznak" - mondta Alijev elnök júliusban.
Pashinyan örmény miniszterelnök azt válaszolta, hogy az örmény fegyveres erők egyetlen képviselője sem maradt Karabahban, azonban az Artsakh Defense Army (Karabah örmény neve) még mindig ott állomásozik.
Pashinyan szerint az Artsakh Defense Army-t nem Baku politikája miatt oszlatták fel. Azt is kijelentette, hogy
Örményország békefenntartási kísérletei nem késztették Azerbajdzsánt szimmetrikus lépésekre.
Pashinyan szerint
Jereván például átadta Bakunak az aknamezők térképeit, ami lehetővé tette Azerbajdzsán számára, hogy nagyszabású aknamentesítési munkálatokba kezdjen. "Azerbajdzsán nem tett megfelelő lépést válaszul" - mondta.
Mindezek a tényezők együttesen nemcsak a békemegállapodás megkötésének lehetőségét akadályozzák, hanem a konfliktust is eszkalálják. Jelenleg nagyon veszélyes helyzet van kialakulóban Örményország és Azerbajdzsán határán, mondja Nikolai Silaev, az MGIMO Kaukázusi és Regionális Biztonsági Kérdések Központjának vezető kutatója.
"A helyzet robbanásveszélyes, de még nincs minden veszve. A de-eszkaláció érdekében teljesíteni kell a háromoldalú nyilatkozatok valamennyi feltételét, kezdve a 2020 novemberében aláírt nyilatkozattal. Nem látok más lehetőséget a béke megőrzésére" - mondta az elemző az RT-nek.
Külső befolyás
Eközben drasztikusan nőtt a szakadék Moszkva és Jereván viszonyában - amely már az eszkaláció kezdete előtt is a Nyugathoz fordult támogatásért - Januárban az EU külügyminiszterei jóváhagyták egy civil uniós misszió létrehozását Örményországban, hogy "elősegítsék a Kaukázusban a de-eszkalációt".
A kinyilvánított cél a stabilitás és a bizalom növelése Örményország határ menti területein, valamint olyan környezet megteremtése, amely elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok normalizálását.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője megjegyezte, hogy az EU örményországi missziójának létrehozása "új szakaszt indít el az EU dél-kaukázusi szerepvállalásában".
Május 1-jén Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter és Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter hosszú idő után először találkozott egymással Antony Blinken amerikai külügyminiszter szervezésében Washington közelében.
A "blokád" kérdésében nem javasoltak konkrét intézkedéseket. Ennek ellenére az amerikai fél követelte a folyosó feloldását, remélve, hogy hosszú távon elnyeri Jereván támogatását.
Moszkva felfigyelt a gesztusra, és nyilvánvalóan ingerült volt, mivel a Nyugat azon szándékát látta benne, hogy a konfliktust a saját feltételei szerint kívánja rendezni.
"Egyelőre nincs más jogi alap, amely hozzájárulna a [helyzet] rendezéséhez, így ezeknek a háromoldalú dokumentumoknak egyáltalán nincs alternatívája. Azt is tudjuk, hogy vannak különböző kísérletek, amelyek aláássák a rendezés alapjait, és amelyek a jövőben nem vezethetnek eredményre" - mondta májusban Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára.
Szeptember elejére az ellentmondások felerősödtek. Ezeket az örmény védelmi minisztérium nyilatkozata váltotta ki, amely a szeptember közepén a Zar kiképzőközpontban tartandó "Sas Partner 2023" közös amerikai-örmény hadgyakorlatra vonatkozó tervekről szólt.
Ezt megelőzte Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök botrányos interjúja, amelyet a La Repubblica napilapnak adott.
A politikus egy francia újságírónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó megoldani a válságot és feloldani a karabahi "blokádot".
Pashinyan továbbá azt mondta, hogy a békefenntartók képtelenek teljesíteni a küldetésüket, amikor a polgári biztonság szavatolásáról és Bakunak az ellenőrzött terület kiterjesztésére irányuló tervei ellen kell fellépniük.
Ezek a kijelentések nem maradtak észrevétlenek Oroszország részéről sem.
A miniszterelnök kijelentésére reagálva Marija Zakharova orosz külügyminisztériumi szóvivő "saját cselekedeteik következményének" nevezte a karabahi "blokádot".
Az örmény vezetőt egyúttal "rossz táncosnak" nevezte, aki a jelenlegi helyzetért a történelmi szövetségesére próbálja hárítani a felelősséget.
"Amit Pashinyan tesz, az egyértelműen provokálja a jelenlegi helyzetet. Nem tudom, miért teszi ezt. Talán az Európai Unió rosszfiúi tanították erre" - mondta Alekszej Martyinov, az Újonnan Létrejött Államok Nemzetközi Intézetének igazgatója az RT-nek.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: ‘An explosive situation’ near Russia’s southern borders: Could a new war erupt between Armenia and Azerbaijan?
Ha értékeled és fontosnak tartod azt a munkát és tevékenységet, amit az igazság, a valóság széleskörű bemutatása és tudatos tájékozódás terén végzek, segíts kérlek támogatásoddal a folytatásban és a fennmaradásban!
Hálám jeleként azonnal elküldöm neked a Magyarországon egyedülálló, rendszeresen elkészített VilagHelyzete Könyvújságomat!
Ja, ez olyan Majdanos dolog. Ahol a CIA mesterlövészek lőtték mindkét oldalt, aztán azok meg azt hitték, hogy a másik teszi... Na, mondjuk mindkét vezető be van avatva, és némi kis juttatásért öleti a népeket. A "covidnál" is ezt tették, ahogy az összes többi is! Szóval az amcsiknál már az atomháborúról és az újabb "pandémiáról" beszélnek az alternatív oldalakon... Bár nem hiszem, hogy meglepne bennünket, hiszen látjuk, hogy mindenre képesek!