Oroszország 300 év óta a legnagyobb geopolitikai változást hajtja végre. Íme, hogyan zajlik ez a folyamat - ELEMZÉS

Nem véletlenül választották Szentpétervárt a múlt heti Oroszország-Afrika csúcstalálkozó helyszínéül. Szimbolikus lépés volt. Dmitrij Trenin elemzését teljes egészében lefordítottam számotokra

Jul 31, 2023

Oroszország 300 év óta a legnagyobb geopolitikai változást hajtja végre. Íme, hogyan zajlik ez a folyamat. Dmitrij Trenin elemzését teljes egészében lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete)

Nem véletlenül választották Szentpétervárt a múlt heti Oroszország-Afrika csúcstalálkozó helyszínéül. Szimbolikus lépés volt.

A múlt heti szentpétervári Oroszország-Afrika csúcstalálkozó mérföldkő volt Moszkva külpolitikai koncepciójában és gyakorlatában.

Nem annyira azért, mert számos afrikai vezető és magas rangú tisztviselő érkezett az országba. Az első csúcstalálkozón, négy évvel ezelőtt Szocsiban még több afrikai államfő vett részt. Továbbá nem kizárólag azért, mert a napirendje túlterjedt a gazdaságon és humanitárius dimenziót is felvett: ez fontos, de ez nem minden.

➽ Az afrikai kontinens az új többpólusú világ egyik pillérévé válik - mondta Putyin a szentpétervári Afrika-csúcson

Lényegében a találkozó, a bürokratikus előkészítéssel és az Oroszországon belüli széles körű nyilvánossággal együtt, arról tanúskodik, hogy Moszkva világnézete és nemzetközi pozícionálása a világ növekvő nem nyugati többségével szemben gyökeresen megváltozott, ahogyan azt a nemrég elfogadott külpolitikai koncepcióban lefektették.

🔴 Szentpétervárt a 18. század elején Nagy Péter alapította "ablakként Európára" és a múlt héten ugyanezt a célt szolgálta Afrika számára.

Az eurocentrizmus természetesen még mindig mélyen beágyazódott az orosz elit gondolkodásába és törekvéseibe.

Mindazonáltal a Szovjetunió bukását követően Oroszország hosszú ideje tartó nyugati integrációs törekvéseinek kudarca most az Egyesült Államok és a NATO elleni ukrajnai proxyháborúban robbant ki.

Ez történelmi változást eredményezett Moszkva politikájában, amely jelentőségét tekintve Nagy Péter idejéhez hasonlítható, bár teljesen más irányba mutat.

A belátható jövőben Oroszország külpolitikájának univerzuma továbbra is két nagy részre oszlik:

az ellenségek házára, beleértve Európát, Észak-Amerikát és az angolszféra többi részét
és a barátok házára máshol.

A kettő közötti választóvonalat az jelenti, hogy egy-egy ország hogyan viszonyul az Oroszországgal szembeni szankciórendszerhez.

🟢 Afrika ebben a tekintetben nagyrészt e választóvonal jobb oldalán áll.

A kontinens 54 országából 49 képviseltette magát Szentpéterváron.

Igaz, közülük csak 17-en vettek részt a legfelsőbb szinten. A Nyugat ezúttal már nem volt kíváncsi és szkeptikus megfigyelő, mint a négy évvel ezelőtti szocsi csúcstalálkozón, hanem határozott erőfeszítéseket tett, tanácsokat adott, hízelgett vagy megfenyegette az afrikai vezetőket, hogy ne menjenek Oroszországba és ne tárgyaljanak közvetlenül Putyin elnökkel.

Ami azt illeti, a nyugati nyomásgyakorlásnak sikerült néhány pontot szerezni (a csúcsvezetők száma Szentpéterváron körülbelül feleannyi volt, mint Szocsiban), de nem sikerült aláásni az eseményt.

Amit a képviselet státuszában elvesztettünk, azt az interakció intenzitásában kompenzáltuk. Lenyűgöző és figyelemre méltó volt, hogy Vlagyimir Putyin személyesen mennyi időt fordított az eseményre - amely valójában nem kettő, hanem három napig tartott.

A Kremlnek a szokásos szóbeli cáfolatokon túlmenően a nyugati vádakkal szemben, amelyek szerint Oroszország felelős az élelmiszerárak megugrása miatt, miután Moszkva kilépett a fekete-tengeri gabonamegállapodásból (miközben kényelmesen figyelmen kívül hagyta a Moszkvának tett ígéreteket, miszerint véget vetnek az orosz agrárexport nyugati blokkolásának, soha nem tartották be), a Kremlt arra késztette, hogy túllépjen a szokásos szóbeli cáfolatokon.

A csúcstalálkozón Putyin nemcsak azt ígérte, hogy ingyenesen szállít gabonát Afrika öt legszegényebb országának, hanem bejelentette, hogy

tervezi a kereskedelmi hajózás kiterjesztését,
valamint az Oroszországot Afrikával összekötő tengeri és légi logisztika kiépítését,
az orosz kereskedelem számára egy afrikai központ létrehozását
és Oroszország részesedésének növelését az afrikai élelmiszerimportban.

Ami a nyugati propaganda kezelését illeti, Moszkva az orosz média jelenlétének jelentős bővítését tervezi a kontinensen.

🟡 Az elképzelés szerint az oroszoknak és az afrikaiaknak rendelkezniük kell olyan eszközökkel, amelyekkel közvetlen kapcsolatban tudnak lenni és nem londoni, párizsi vagy New York-i nem semleges közvetítőkön keresztül szerezhetnek tudomást egymásról.

Oroszországnak minden bizonnyal nem lesz könnyű dolga.

Miután a Szovjetunió gazdag afrikai örökségét az 1990-es évek elején feladta, Moszkva erős konkurenciával néz szembe.

Kína (280 milliárd dollár) vagy Amerika (60 milliárd dollár) afrikai kereskedelméhez képest Oroszországé mindössze 18 milliárd dollár.

Moszkva azonban sokkal jobbat is tudna.

A szentpétervári csúcstalálkozó számos területre összpontosított, az élelmezésbiztonságtól kezdve az egészségügyön és a gyógyszeriparon át az atomenergiáig és a biztonsági segítségnyújtásig. Különösen fontos az oktatás és az informatika.

➽ Oroszország elengedi több afrikai ország adósságát 20 milliárd dollár értékben, ezzel is segítve boldogulásukat és felzárkózásukat!

Az 1960-as évek eleje óta a moszkvai Lumumba Egyetem az afrikai szakemberek oroszországi képzésének zászlóshajója. A Szovjetunió felbomlása után az iskola sokat veszített fényéből.

❗ Ez azonban most változik és megháromszorozzák az afrikaiaknak Oroszországban való tanulásra szánt ösztöndíjak számát és számos orosz egyetemet arra ösztönöznek, hogy keressenek együttműködési partnereket Afrikában.

Az utóbbi időben Oroszország óriási előrelépést tett az internet hatalmas területen való elérhetőségének biztosítása terén és Moszkva a világ egyik legfejlettebb nagyvárosi területévé vált a nyilvános Wi-Fi hozzáférés tekintetében. Ezt a tapasztalatot mindenképpen érdemes megosztani.

Oroszország újjáéledt érdeklődése Afrika iránt inkább stratégiai, mint taktikai jellegű.

Messze túlmutat a gazdasági, biztonsági és technológiai együttműködés fontos, de hétköznapi kérdésein.

Túlmutat az ukrajnai háborún is - amely elkerülhetetlenül szóba került Szentpéterváron is -, lehetővé téve Putyin számára, hogy megmagyarázza, miért cselekedett úgy, ahogyan cselekedett, és kifejtse a béke módozatairól vallott nézeteit.

❗ Stratégiai szempontból az orosz politikai döntéshozók Afrikát - Ázsiával és Latin-Amerikával együtt - egyre inkább annak a felemelkedő hullámnak a részeként látják, amely a jelenlegi nyugati dominanciájú világrendet egy több civilizációra épülő, diverzifikáltabb konstrukcióval fogja felváltani.

Egyes oroszok azt állítják, hogy Afrikában egy kontinensnyi barátjuk van. Ez nagyrészt igaz, ami a közhangulatot illeti.

📌 Oroszországot - a nyugati országokkal ellentétben - valóban nem szennyezte be a kontinens gyarmati és neokoloniális kizsákmányolása.

➽ "A nyugati országok, amelyek mindig is gyarmatosítók voltak, most maguk is gyarmatokká váltak, mégpedig a NATO és Washington akarata alá rendelve nemzeti szuverenitás nélkül!" - Maria Zaharova

A 20. században katonai segítséget nyújtott számos nemzeti felszabadító mozgalomnak és infrastrukturális projektekkel gazdaságilag támogatta Afrika számos újonnan függetlenné vált államát.

Orvosok, mérnökök és tanárok ezreit képezte ki, a politikai valóság azonban ennél összetettebb.

Az Egyesült Államok és a volt gyarmatosító hatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia és mások - Németországról nem is beszélve - alapvetően saját piacukat és nyersanyagbázisukat látják a kontinensen és igyekeznek megvédeni gazdasági dominanciájukat és politikai befolyásukat.

A lehető legnehezebbé fogják tenni Oroszország afrikai előrehaladását.

Ezzel az ellenállással szemben Moszkvának el kell kerülnie azt a kísértést, hogy külső hatalmakkal versengjen a befolyási szférákért.

Nemzeti érdeke, amely az afrikai partnerekkel való átfogó együttműködés kiterjesztésében rejlik, valamint az új, igazságosabb, nem nyugati dominanciájú világrendre való törekvése kell, hogy vezérelje.

A második orosz-afrikai csúcstalálkozó, a Szentpétervárra vezető úton tapasztalt minden bonyolultság és bonyodalom ellenére sikeres volt.

✔ Ami azonban ennél is fontosabb, az az Afrikával kapcsolatos orosz gondolkodás és cselekvés paradigmaváltása, amely a korábban "egzotikus" államokat normális és értékes partnerekké változtatja.

Írta: Dmitry Trenin a Higher School of Economics kutatóprofesszora és a Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének vezető kutatója. Az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának is tagja.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete

Forrás és eredeti cikk címe: Dmitry Trenin: Russia is making its biggest geopolitical shift for 300 years. Here’s how it’s playing out.

The choice of St. Petersburg to host last weeks Russia-Africa summit was no accident. It was a symbolic move.