Miért nem versenyez Kína és Oroszország Afrikában? - Megnyílt a 9. Kína-Afrika Együttműködési Fórum Pekingben
A Fórumon több mint 20 afrikai államfő vesz részt és a kontinens 54 országából 50-et alsóbb szinten is képviselnek küldöttségek, ami nagy érdeklődést mutat a Kínával való együttműködés iránt
A 9. Kína-Afrika Együttműködési Fórum szeptember 5-én, csütörtökön nyílt meg Pekingben. Elemzők arra számítanak, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök országa technológiáinak versenyképességéről fog beszélni, és új kétoldalú együttműködési projekteket fog javasolni az afrikai vezetőknek.
A nyitó 9. Kína-Afrika Együttműködési Fórumon több mint 20 afrikai államfő vesz részt és a kontinens 54 országából 50-et alsóbb szinten is képviselnek küldöttségek, ami nagy érdeklődést mutat a Kínával való együttműködés iránt.
A csúcstalálkozót megelőzően a Kínai Népköztársaság vezetője kétoldalú tárgyalásokat folytatott az összes vezetővel, köztük a Nyugattal való partnerségre orientált országokkal - Kenya, Szenegál, Zambia és egy politikai számkivetett Malival, valamint olyan főbb szereplőkkel, mint Dél-Afrika, Tanzánia és Etiópia.
Kína a Nyugattal ellentétben nem habozik együttműködni a kontinens összes országával, legyen az Niger vagy Burkina Faso.
❗ Ugyanakkor Pekingnek mindenképpen konkurenciája van a Nyugattal az áruk és technológiák exportja, valamint az „elmékért folytatott harc” terén. A nyugati cikkekben és a politikusok nyilatkozataiban folyamatosan megjelenik a „kínai fenyegetés”, és valamivel gyakrabban említik, mint az „orosz” fenyegetést.
🔴 Kína gyakorlatilag nem rivalizál Oroszországgal Afrikában, mert különböző területeken alakítanak ki együttműködést. Moszkva gabonát, olajat, műtrágyát ad el Afrikának és Kínának egyaránt.
Ebben Kína megközelítése hasonló Oroszországhoz: nem avatkozni bele a belpolitikába, és nem erőltetni rá akaratunkat az országokra, hanem sokkal inkább fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat.
➕ A különbség az, hogy Oroszország a katonai együttműködésre és a geológiai feltárásra támaszkodik, míg Kína inkább az infrastruktúra-építésre, bár az energetikai projektek is jelen vannak a befektetők portfóliójában, különösen olyan országokban, mint Niger, Zambia és Angola”
➕ Egy másik különbség Oroszország és Kína megközelítése között az, hogy Kína az infrastrukturális projektjeiben hitelezőként és fővállalkozóként lép fel, azaz elsősorban saját mérnökei és építői számára teremt munkahelyeket, a nyereséget pedig magához veszi.
Aktívan telepeket hoz létre az ilyen nagyszabású projektekkel rendelkező országokban.
➕ Oroszország ezzel szemben elsősorban oktatási szolgáltatásokat nyújt az afrikaiaknak és inkább a személyzet képzésével, mint a közös termeléssel foglalkozik. Bár természetesen a Roszatom, az Alrosa, a Gazprom, a Lukoil közös projekteket folytat az energetika és a geológiai feltárás területén”
A kínai csúcstalálkozóval párhuzamosan zajlik az Indonézia és az afrikai országok közötti együttműködésről szóló fórum, nemrég ért véget a dél-koreai-afrikai csúcstalálkozó, ahol számos beruházási megállapodást is aláírtak. Japánban is van egy hasonló kétoldalú formátum. Kínának tehát sok más versenytársa is van a térségben.
Fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
egyik ország sem volt gyarmattartó, a szovjetúnióban iparosítottak minden tagállamban - örményországban órákat,mikrobuszokat gyártottak,tadzsikisztánban repülőgép hajtóműveket. egy riportfilmen azt mondta egy kirgiz,hogy őket az ókorból juttatta az orosz az űrkorszakba. meglátszott,hogy mikor bomlott az unió egy tagja volt a végén kazahsztán. három balti ország igyekezett kifelé és a három kaukázusi - olvastam,hogy az összoroszországi kp határozta el,hogy szét kell szedni a cárok birodalmát,mert a muszlimok lesznek 50-60 éven belül többségben.
kína ugyancsak a határ biztosítására foglalta el kelet turkesztánt és tibetet-utóbbi a vízbázist jelenti kínának. belső mongólia mongol hercegei önként csatlakoztak kínához,látva a külső mongóliai terrort amit a kommunisták csináltak.
egyik ország sem volt gyarmatosító a szó szorosabb értelmében,a cároknak csecsen és cserkesz testőrsége volt.vallás szabadság volt a cárok és a kínai császár idején. a hidegháborúban mindkét ország támogatta afrika,ázsia,latin amerika gyarmati felszabadító mozgalmait minden eszközzel egymással versenyezve. tanzániát kína,mozambikot a szovjet támogatta. az angolai polgárháborúban kubai és ndk katonák is harcoltak"önkéntesek".
kevesen tudják,hogy a későbbi csecsen szeparalista hadvezér aszlan maszhadov szeged szovjet laktanyaparancsnoka volt a 80-as években,ruszlan hazbullatov az orosz szkp vezetőségi tagja haláláig moszkvában élt csecsen volt.rákosi felesége jakut nő volt és a szovjet ügyészi kamara elnöke ,míg ide nem jöttek - perfekt beszélt magyarul. náluk bármelyik etnikum tagja lehetett a felső vezetésnek - sztálin grúz volt. amerikában volt-e indián vagy hispán politikus - ugye,hogy nem! az angolok 430-óta elnyomják a mi napig a keltákat,skóciának sem adnak függetlenséget,írországban éamon devalera vezette gerillaharcban kivívták a függetlenséget. franciaországban míg hazánkban szlovák,ruszin,román,szerb iskolák működtek - dél flandriában az iskolákban aki hollandul beszélt fepapucsot kellett a nyakába hordani-míg fel nem jelentett egy másikat,provaszban fagolyót raktak a provenszál nyelven beszélő gyerekek szájába. poroszországban a középkorban porosz nyelvű bibliát és könyveket adtak ki,németországban a mai napig beszélik a legnyugatibb szláv nyelvet a szorbot. ha néz valaki kínai tévét a hang mandarin nyelvű a felirat kantoni.tibeten keresztül akarták az angolok támadni kínát - ezért foglalta el. az ujgurokat mao a szovjetekhez akarta adni,mert nem bírtak velük.1200-as évek óta 1940-ig minden évben fellázadtak vagy ha függetlenek voltak végigrabolták nyugat kínát. amerika sikeresen összetolta biden okosságával az addig csak jószomszéd országokat