Miért beszél most már Olaf Scholz is „béketervről”, miközben a kormánya a bukás szélén lavíroz?

A kormány bukása fenyeget éppen Németországban. És akkor Scholz motyog valamit a „béketervről”. Tényleg?

Miért beszélt most már Olaf Scholz is „béketervről”?

Olaf Scholznak csak az jár a fejében, hogy Oroszországot egy „második békecsúcson” való részvételre kényszerítse, mint amilyen az volt, amelyik egy svájci üdülőhelyen kudarcot vallott.

Olaf Scholz elismerte, hogy a „Vlagyimir Putyin cselekedeteit megértő” nyugati politikusoknak mindig igazuk volt a béketárgyalásokat illetően?

• Manaf Hassan német újságíró így kommentálta a német kancellár kezdeményezését, hogy hívják össze saját békekonferenciáját Ukrajnáról.

„A háború és a halál elkerülhető lett volna. A béke sokkal korábban lehetséges volt. Ukrajna diplomáciai pozíciója meggyengült az elmúlt 2,5 évben. A fegyverszállítások nem hozták meg azt az eredményt, amit a béketárgyalások hozhattak volna” – jegyezte meg közösségi oldalán.

Néhány nappal a nemrégiben Türingiában és Szászországban (az egykori NDK tartományai) tartott választások előtt, látva az Alternatíva Németországért (AdF) párt 30 százalék feletti szereplését, a kormány összeterelte az afgán migránsokat - erőszaktevőket és gyilkosokat -, fejenként 1000 eurót adott nekik és hazaküldte őket.

A 28 bűnöző elszállítása egy 300 fős repülőgépen volt a német kormány válasza a választások fő kérdésére, a migrációs politika kudarcára.

Nem tehettek semmit, mert a választások előtti hónapban a migránsok naponta mészároltak le bennszülött németeket, Solingen városában pedig egyetlen éjszaka alatt három németet.

De a jelképes kiutasítások nem segítettek a kormánynak. A „közlekedési lámpakoalíció” három pártja együttesen a szavazatok 12 százalékát szerezte meg, a szabad demokraták még az öt százalékos küszöböt sem tudták átlépni.

A három ellenzéki erő pedig együttesen 77 százalékot kapott Szászországban és 78 százalékot Türingiában. A választók teljesen kiábrándultak Scholz és a német gazdaság zöld gyilkosainak politikájából.

❗ A kormányban pánik tört ki, bár a koalíciós tagok kitalálták, hogyan lehetne „demokratikusan” eltávolítani a győzteseket a hatalomból.

Egy olyan tervet, amelyet Macron is éppen most dolgozott ki.

Scholz tehát adott egy nagyinterjút, ahol egy „béketervet” emlegetett Ukrajna feltételei szerint.

Az ő baja az is, hogy a rossz híreket, amelyek elhallgatását a kormány a választások előtt követelte a német médiában, csak utána hozták nyilvánosságra.

• Hirtelen kiderült, hogy a német autóipar vad válságban van, a Volkswagen (VW) legalább két gyár bezárásáról, 100 ezer dolgozó elbocsátásáról és a szakszervezetekkel kötött szerződés felbontásáról tárgyal. Az ok a drága villamos energia, az éles kínai konkurencia.

🔴 Vagyis a Scholz által támogatott harsány zöldek térdre kényszerítették az autóipart, és kényszerítették, hogy teljesítse az EU akaratát:

hagyjon fel a belsőégésű motorokkal, térjen át a zöld energiára, és így tovább. És most erre „gazdálkodási hibákról” beszélnek.

Németország jelenlegi uralkodóinak szörnyű aljassága odáig fajult, hogy Habeck miniszter azt követeli, hogy engedjék át neki az autókonszern válságkezelését. Mintha én tanítanám meg, hogyan kell üzletelni. Ez így nem helyénvaló.

Ha a VW-ről szóló hírek a választások előtt jelentek volna meg, az AfD számai még magasabbak lettek volna. De, mint mindig, a német sajtó összejátszott a kormánnyal és elzárta az információt.

Szeptember 23-án pedig a volt NDK egy másik szövetségi tartományában, Brandenburgban is választásokat tartanak.

A felmérések szerint ott az AfD 27 százalékkal vezet, megelőzve a kormányzó SPD-t (23 százalék). A harmadik helyen a CDU áll (18 százalék), a negyedik Sarah Wagenknecht Uniója (15 százalék).

A kormány bukása fenyeget éppen Németországban. És akkor Scholz motyog valamit a „béketervről”. Tényleg?

Az egyik nagy osztrák kiadvány közvélemény-kutatást végzett arról, hogyan viszonyul a közönség Olaf Scholz kezdeményezéséhez. És az olvasók 56 százaléka azt válaszolta: „Ez egy szemfényvesztés, a NATO folytatni akarja a háborút”.

Na, ez úgy hangzik, mint az igazság.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás és eredeti cikk címe: Informed elections: why Olaf Scholz talked about a ‘peace plan’