Miért akar egy NATO tagország hirtelen csatlakozni a BRICS-hez? - ELEMZÉS
A feltörekvő gazdaságok blokkjához való potenciális csatlakozásnak vannak előnyei és hátrányai is
Miért akar egy NATO tagország hirtelen csatlakozni a BRICS-hez? - ELEMZÉS
A hónap elején érkezett a hír, miszerint Törökország csatlakozni kíván a BRICS-hez, és ez világszerte felkeltette a média figyelmét. A bejelentést Hakan Fidan török külügyminiszter tette kínai látogatása során.
"Természetesen szeretnénk a BRICS tagja lenni.
Meglátjuk, mit tudunk elérni ebben az évben"
- mondta a miniszter, akit a South China Morning Post idézett.
Ez a kérdés a BRICS külügyminiszterek Nyizsnyij Novgorodban tartott találkozóján is szóba került, amelyen részt vett Törökország vezető diplomatája, Hakan Fidan is.
Törökország csatlakozási vágya nem teljesen új keletű - a 2018-as BRICS-csúcson, amelyen Recep Tayyip Erdoğan török államfő is részt vett, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ankara 2022-ben csatlakozhat. A világszínpadon később bekövetkezett események azonban láthatóan késleltették ezt a törekvést, és Ankara csak most mutatja ki újra az érdeklődését.
Mi a BRICS?
Ha már tisztában vagy ezekkel az információkkal, nyugodtan ugord át ezt a részt a lenti vonalig!
ℹ A BRICS egy nemzetközi szövetség, amely eredetileg öt nagy fejlődő gazdaságot foglal magában: Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát.
(A VilagHelyzete oldalon rengeteg cikket írtam az évek során róla.)
Az együttműködés fokozására és a globális pozíciók megerősítésére alakult, neve a tagállamok nevének kezdőbetűiből származik.
A fogalom 2001-ben kezdődött, amikor Jim O'Neill, a Goldman Sachs elemzője a "BRIC" kifejezést alkotta meg az akkor leggyorsabban növekvő nagy gazdaságokra: Brazília, Oroszország, India és Kína.
Az első hivatalos találkozóra 2006-ban került sor az ENSZ Közgyűlésén. Az első BRIC-csúcstalálkozót 2009-ben tartották Jekatyerinburgban. Dél-Afrika 2011-ben csatlakozott a BRICS-hez. 2024. január 1-jétől Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott.
A BRICS célja a gazdasági növekedés előmozdítása, a kereskedelem és a beruházások erősítése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartása olyan mechanizmusok révén, mint az Új Fejlesztési Bank (NDB) és a Tartalékmegállapodás (CRA). Nagyobb szerepvállalásra törekszik az olyan nemzetközi intézményekben, mint az IMF és a Világbank. A BRICS az energia, az orvostudomány és a mezőgazdaság területén folytatott tudományos és műszaki együttműködésre is összpontosít.
A szövetség erősíti a gazdasági kapcsolatokat, hozzájárulva a kölcsönös fejlődéshez és kereskedelemhez. Alternatív finanszírozási források biztosításával csökkenti a nyugati pénzügyi intézményektől való függőséget.
A BRICS-országok együtt dolgoznak érdekeik védelmében és egy igazságosabb globális rend előmozdításáért. Olyan globális kihívásokkal is foglalkoznak, mint az éghajlatváltozás és a világjárványok.
A BRICS egyedülálló a különböző kontinenseken és kultúrákon átívelő, sokszínű tagsága miatt. Merev jogi keretek nélkül rugalmas fellépést tesz lehetővé, amely a gyakorlati együttműködésre és a polgárok életének javítását célzó konkrét projektekre összpontosít. Ez több nem nyugati országot is vonz, hogy csatlakozzon a szövetséghez.
BRICS vs. G7
A globális többség országai és a Nyugat közötti konfrontáció növekedésével a BRICS a G7 alternatívájaként tűnik fel. Ezt több, gazdasági, politikai és társadalmi szempontokkal kapcsolatos kulcsfontosságú ok határozza meg.
A gazdaságilag fejlett vezető országokat - az Egyesült Államokat, Kanadát, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Japánt - tömörítő G7 hagyományosan uralja a nemzetközi színteret és alakítja a globális gazdasági és politikai napirendet.
A BRICS megjelenése és fejlődése azonban megváltoztatta ezt az egyensúlyt és alternatív nézőpontot kínál a globális kormányzás és együttműködés tekintetében.
A BRICS egyesíti a világ legnagyobb fejlődő gazdaságait, amelyek együttesen a globális GDP és a népesség jelentős részét teszik ki. A BRICS-országok együttesen hatalmas erőforrásokkal és gazdasági növekedési potenciállal rendelkeznek, ami a globális színtér fontos szereplőivé teszi őket.
A tisztább megértés érdekében hasonlítsunk össze néhány mutatót.
Öt új tagjával a BRICS-országok a világ szárazföldi területének közel 34%-át teszik ki, míg a G7-ek 16%-át.
A BRICS-országokban él a világ népességének 45,2%-a, míg a G7-ek esetében ez az arány mindössze 9,7%.
A vásárlóerő-paritáson alapuló összesített GDP a BRICS-országokban 2024-re a globális összérték 36,7%-át teszi ki, szemben a G7 29,6%-ával.
Az olajtartalékokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a BRICS-országok jelenleg a globális mennyiség 45,8%-át birtokolják, míg a G7-ek csak 3,7%-át.
A BRICS-országok tehát sok tekintetben felülmúlják a G7-eket.
A BRICS gazdasági ereje lehetővé teszi, hogy ezek az országok alternatív fejlesztési és gazdasági együttműködési modelleket javasoljanak, amelyek eltérnek a G7 által képviselt nyugati megközelítésektől.
🚨 A nemzetközi ellentmondások és a Washington által vezetett nyugati országok destruktív hegemóniája miatt aktívan felmerül a világrend átalakításának szükségességével kapcsolatos kérdés.
🟡 A BRICS egy olyan többpólusú világ mellett száll síkra, ahol az erőviszonyok egyenletesebben oszlanak meg a különböző régiók és országok között.
🔵 Míg a G7 a gazdaságilag fejlett nyugati hatalmak érdekeit képviseli, addig a BRICS a világpolitikában gyakran háttérbe szoruló fejlődő országok problémáira és érdekeire összpontosít.
✔ Ez teszi a BRICS-et fontos platformmá a nyugati befolyástól nagyobb önállóságra és függetlenségre törekvő országok számára.
Az Új Fejlesztési Bank (NDB) és a Függő Tartalékmegállapodás (CRA) létrehozása azt mutatja, hogy a BRICS-országok alternatív pénzügyi intézményeket kívánnak létrehozni, amelyek képesek versenyezni a hagyományos nyugati intézményekkel, különösen az IMF-fel és a Világbankkal. Ezek az új mechanizmusok lehetővé teszik a BRICS-országok és más fejlődő országok számára, hogy méltányosabb feltételekkel és kevesebb politikai feltétel mellett jussanak finanszírozáshoz.
➕ A BRICS aktívan fejleszti az együttműködést olyan területeken, mint a tudomány és technológia, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem. E kezdeményezések célja a tagországok polgárainak életminőségének javítása és az olyan globális kihívások kezelése, mint az éghajlatváltozás és a szegénység.
➕ A G7-ekkel ellentétben, amelyek a fejlett országokat érintő kérdésekre összpontosítanak, a BRICS különös hangsúlyt fektet a fejlődő országok problémáira.
A BRICS a kultúrák és régiók szélesebb spektrumát képviseli, mint a G7, ami a globális színtéren befogadóbb és reprezentatívabb szervezetté teszi. Ez a sokszínűség lehetővé teszi a BRICS-országok számára, hogy különböző nézőpontokat és igényeket vegyenek figyelembe, elősegítve ezzel a globális problémák megoldásának igazságosabb és kiegyensúlyozottabb megközelítését.
Ez magyarázza számos ország érdeklődését a szövetség részévé válás iránt.
➕ Eddig közel 30 ország jelezte, hogy teljes jogú taggá kíván válni a szövetségben, vagy partneri státuszt szeretne elnyerni.
Ezek közé tartozik Azerbajdzsán, Algéria, Banglades, Bahrein, Fehéroroszország, Bolívia, Venezuela, Vietnam, Honduras, Zimbabwe, Indonézia, Kazahsztán, Kuba, Kuvait, Marokkó, Nigéria, Nicaragua, Pakisztán, Szenegál, Szíria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Csád, Srí Lanka, Egyenlítői-Guinea, Eritrea és Dél-Szudán. A listáról azonban csak néhány ország kérte hivatalosan a tagságot: Algéria, Banglades, Fehéroroszország, Bolívia, Venezuela, Zimbabwe, Pakisztán és Thaiföld.
✔A BRICS tehát jelentős szerepet játszik a modern világpolitikában és -gazdaságban, hozzájárul a többoldalú együttműködés fejlesztéséhez és a fejlődő országok pozícióinak megerősítéséhez a globális színtéren.
Miért akar Törökország csatlakozni a BRICS-hez?
Törökország jelentős érdeklődést mutat a BRICS-hez való csatlakozás iránt, mivel azt fontos lépésnek tekinti nemzetközi befolyásának és gazdasági potenciáljának növelése felé. Ezt a törekvést több kulcsfontosságú gazdasági, politikai és geostratégiai szempontokhoz kapcsolódó tényező vezérli.
A régió egyik legnagyobb gazdaságával rendelkező Törökország célja, hogy diverzifikálja gazdasági kapcsolatait és erősítse együttműködését a gyorsan fejlődő országokkal.
A BRICS-hez való csatlakozás Ankarának hozzáférést biztosítana egy hatalmas piachoz, valamint lehetőséget a fejlődő világ vezető gazdaságaival folytatott kereskedelem és befektetések növelésére.
Ez különösen fontos a globális gazdasági kihívások és bizonytalanságok összefüggésében, ahol a partnerek diverzifikálása a fenntartható növekedés kulcsfontosságú tényezőjévé válik.
Törökország többször szembesült pénzügyi nehézségekkel és a nyugati pénzügyi intézmények, például a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank által előírt korlátozásokkal.
A BRICS-országokhoz való csatlakozás Törökország számára hozzáférést biztosítana az Új Fejlesztési Bankhoz és a feltételes tartalékmegállapodáshoz, ami lehetővé tenné számára, hogy kedvezőbb feltételekkel és kevesebb politikai kötelezettségvállalással biztosítson finanszírozást.
Ez különösen fontos Törökország számára, amely igyekszik megőrizni gazdasági függetlenségét és minimalizálni a külső nyomást.
Törökország aktívan támogatja a többpólusú világ elképzelését, ahol a hatalmi egyensúly egyenletesebben oszlik meg a különböző régiók és országok között.
A többpólusúságot és a méltányos globális kormányzást szorgalmazó BRICS vonzó platformot jelent Törökország számára, amely arra törekszik, hogy növelje politikai függetlenségét a nyugati országoktól és tömböktől, például az Európai Uniótól és a NATO-tól.
Ebben az összefüggésben azt is érdemes megjegyezni, hogy Ankara a BRICS-hez való csatlakozási szándékát egy gesztusnak tekinti az EU felé, amelyhez egykor csatlakozni kívánt. Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter szavai is megerősítik. Kínai látogatása során megjegyezte, hogy
🚨 egyes európai országok ellenzik Törökország uniós csatlakozását, ezért a török hatóságok a BRICS-ben az integráció alternatív platformját látják.
"Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a BRICS, mint fontos együttműködési platform, jó alternatívát kínál néhány más országnak. ... Lehetőséget látunk a BRICS-ben" - magyarázta.
Törökország földrajzi elhelyezkedése miatt fontos összekötő kapocs Európa, Ázsia és a Közel-Kelet között.
A BRICS-hez való csatlakozás megerősítené Törökország geopolitikai pozícióját és lehetővé tenné számára, hogy stratégiai helyzetét hatékonyan kihasználja érdekei előmozdítására és a többi tagországgal való kapcsolatok erősítésére.
Ez hozzájárulna Törökország regionális és globális biztonságban betöltött szerepének erősítéséhez is.
A BRICS-tagság jelentősen erősítené Törökország nemzetközi befolyását és presztízsét.
Törökország részt vehetne a globális gazdasági és politikai stratégiák kidolgozásában, felajánlva ötleteit és megoldásait a globális problémák kezelésére. Ez megerősítené Törökország pozícióit a világ színpadán, és megkönnyítené aktívabb részvételét a nemzetközi szervezetekben és fórumokon.
Törökország több okból is igyekszik csatlakozni a BRICS-hez, többek között a gazdasági fejlődés, az alternatív pénzügyi intézményekhez való hozzáférés, a politikai függetlenség, a geostratégiai érdekek és a nemzetközi befolyás növelése miatt.
A BRICS-hez való csatlakozás új lehetőségeket nyitna meg Törökország előtt, megerősítené pozícióit a globális színtéren, és kiegyensúlyozottabb és méltányosabb részvételt biztosítana a világ ügyeiben. A BRICS-tagság lehetővé tenné Törökország számára, hogy aktívabb szerepet játsszon a nemzetközi ügyekben, és hozzájárulna egy kiegyensúlyozottabb globális rendszer kialakításához.
Törökország BRICS-csatlakozásának akadályai
Bár Törökország belépése a BRICS-be jelentős előnyökkel járhat Ankara számára, komoly akadályok nehezítik ezt a folyamatot. Ezek az akadályok közé tartoznak a belpolitikai realitások, a gazdasági kihívások és a Nyugat részéről érkező külső nyomás.
A török belpolitikai helyzet jelentős akadályokat gördít a BRICS-hez való csatlakozás elé. A Recep Tayyip Erdoğan elnök által alapított kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 22 év után először veszített az ellenzékkel szemben az idén március 31-én tartott önkormányzati választásokon. A hagyományosan nyugatbarát álláspontokat támogató Köztársasági Néppárt (CHP) 35 városban szerezte meg az irányítást, míg Erdoğan pártjának csak 24 városban sikerült.
🔴 A CHP győzelme az önkormányzati választásokon Ankara politikai irányváltását jelzi a nyugat felé. Még az AKP-n belül is vannak a Nyugattal való szorosabb kapcsolat hívei, ami megnehezíti a BRICS-hez való csatlakozásról szóló döntést.
❗ A török VATAN ("Haza") párt elnökhelyettese, Hakan Topkurulu megjegyezte, hogy Törökországnak csatlakoznia kellene a BRICS-hez, de azt is elismerte, hogy Törökországban egy erős nyugatbarát csoport van jelen, amely 1952 óta a NATO-tagsághoz kapcsolódik.
Ezek a csoportok minden politikai pártban jelen vannak, és jelentős befolyást gyakorolnak a kormányra, ami belső konfliktust okoz az atlantista és az eurázsiai irányultságú erők között.
❌ Törökország szoros katonai és gazdasági kapcsolatokat ápol a nyugati országokkal, ami még bonyolultabbá teszi a BRICS-hez való csatlakozás kérdését.
❗Törökország döntése, hogy BRICS-taggá válik, erős nyomást válthat ki Washington és nyugati szövetségesei részéről, akik a BRICS-ben fenyegetést látnak a nemzetközi színtéren való dominanciájukra. Ez szankciókban, gazdasági korlátozásokban és politikai nyomásgyakorlásban nyilvánulhat meg, ami negatívan befolyásolhatja a török gazdaságot és nemzetközi kapcsolatait.
❗ A törökországi gazdasági helyzet is komoly akadályt jelent a BRICS-hez való csatlakozás előtt.
Az ország gazdasága siralmas állapotban van, és a magas infláció arra kényszeríti a gazdasági hatóságokat, hogy beruházásokat keressenek.
Jelenleg Törökország e tekintetben inkább a Nyugatra támaszkodik, mivel a BRICS-országok maguk is főként fejlődő gazdaságok, és nem tudnak ilyen jelentős befektetéseket kínálni.
Bár a BRICS-országok nagy gazdasági potenciállal rendelkeznek, saját belső gazdasági problémáikkal küzdenek, és nem biztos, hogy mindig biztosítják a szükséges pénzügyi támogatást Törökország számára. Ez a BRICS-országokhoz való csatlakozást gazdasági szempontból kevésbé vonzóvá teszi Törökország számára, különösen rövid távon.
Így a BRICS-hez való csatlakozás potenciális előnyei ellenére Törökország számos komoly akadályba ütközik.
❌ A belpolitikai realitások, beleértve a nyugatbarát erők befolyását és a belső nézeteltéréseket, jelentős akadályokat gördítenek a BRICS-hez való csatlakozásra vonatkozó döntés elé.
❌ A Nyugatról érkező külső nyomás és a nyugati országokkal való szoros gazdasági kapcsolatok tovább bonyolítják ezt a folyamatot. Végül, a gazdasági kihívások, amelyekkel Törökország szembesül, vonzóbbá teszik a nyugati befektetések keresését, mint a BRICS-hez való csatlakozás lehetőségét.
❌ Mindezek a tényezők együttesen egy összetett és többrétegű képet alkotnak, amely hátráltatja Törökország BRICS-hez való csatlakozási szándékát.
➕ Hosszú távon azonban a BRICS-tagság új lehetőségeket nyit Törökország számára, és a globális rend átalakulását figyelembe véve lehetővé teheti Ankara számára, hogy a jövőben erős pozíciót biztosítson magának.
Törökország tehát mérlegelni fogja az összes érvet és ellenérvet, és arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb hasznot húzza ki magának.
Nem lenne meglepő, ha a török hatóságok a BRICS-hez való csatlakozás mellett döntenének, mivel ez illeszkedik Erdoğan azon paradigmájához, hogy szuverén külpolitikát folytat országa érdekében.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Írta: Murad Sadygzade, a Közel-Keleti Tanulmányok Központjának elnöke, a moszkvai HSE Egyetem vendégtanára.
Forrás és eredeti cikk címe: Why does a NATO member suddenly want to join BRICS? - There are benefits and drawbacks to Türkiye potentially joining the bloc of emerging economies
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Nem látok benne különösebb kivetnivalót. Mindazonáltal, valamilyen jogi kereteket én felállítanék, nehogy a nato által delegált trójai falóvá válhasson.
Kieg.: Mi azért tudhatjuk, hogy Budát is csak török túristák csodálták meg... Nehogy a történelem megismételje önmagát, mert az azért közismert, hogy szokása neki.