Lejárt az idő: Oroszország következő lépése Ukrajna ellen döntő lehet - ELEMZÉS

Ahogy az ukrajnai frontvonalak átmeneti patthelyzetbe kerülnek, a figyelem arra irányul, hogy mit tervezhet legközelebb Oroszország. Ez az elemzés részletesen kibontja az irányokat és fejleményeket

Lejárt az idő: Oroszország következő lépése Ukrajna ellen döntő lehet

Ahogy a fronton a szünet elhúzódik, mi várható a tavaszi-nyári hadjárat szakaszában?

Ahogy az ukrajnai frontvonalak átmeneti patthelyzetbe kerülnek, a figyelem arra irányul, hogy mit tervezhet legközelebb a Kreml.

Mivel jelenleg nincsenek nagyobb offenzívák folyamatban, minden jel arra utal, hogy a tavaszi-nyári hadjárat a tavalyi év dinamikáját idézheti:

• Oroszország több tengelyen keresztül nyomul előre, Ukrajna pedig egyre fogyatkozó erőforrásokkal tartja a frontot.

• A felszín alatt azonban a stratégia, az emberi erőforrás és a harci technológia terén bekövetkező kritikus változások arra utalnak, hogy az elkövetkező hónapok sokkal többet hozhatnak, mint a 2024-es év megismétlődését.

A célkitűzésekről

🔴 Érdemes megjegyezni, hogy mind az orosz, mind az ukrán hadsereg számára nem a terület megtartása vagy elfoglalása a végső cél.

❗ A kimerítő háborúban az elsődleges cél az ellenség kifárasztása - nagyobb veszteségeket okozni, mint amekkorákat elszenvedünk.

Ukrajna azonban nem mindig tartotta magát ehhez a logikához. Az elmúlt három év során számos olyan eset volt, amikor a politikai kényszerek felülírták a katonaiakat.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU), amely vonakodott bizonyos pozíciókból visszavonulni, végül költséges helyi vereségeket szenvedett. Ezt láthattuk Bakhmutban és Avdeevkában, Ugledarban és Velikaya Novoselka-ban, a kriniki és kurahovói hídfőknél, és legutóbb Szudzsában.

⚔️ A kiszámíthatóság, ez Oroszország javára vált. Az orosz hadsereg kidolgozta azt a taktikát, hogy egy várost több oldalról körülvesz, az utánpótlási vonalakat tűz alá veszi, és hetek - vagy akár hónapok - alatt lassan ledarálja a helyőrséget.

🔻 Az AFU ahelyett, hogy visszavonulna, amíg még lehet, jellemzően addig ássa be magát, amíg a helyzet össze nem omlik, majd zűrzavaros állapotban visszavonul.

• Az ukrán média rendszerint elhessegeti a veszteséget, azt állítva, hogy a városnak nem volt stratégiai értéke - ez a mondat keserű mém lett Ukrajnában.

Jobb stratégia híján Ukrajna ezt a „mindenáron megtartani” megközelítést sikerként könyveli el.

🔻A narratíva szerint, még ha el is veszítik a pozíciót, komoly veszteségeket okoztak az oroszoknak. De ez inkább a politikai optika megmentéséről szól, mint a jó katonai tervezésről.

🔻A valóság az, hogy a 2023 őszi sikertelen azovi ellentámadást követően Ukrajna stratégiai védelemre kényszerült - amit eredetileg átmeneti váltásként mutattak be. A terv az volt, hogy újjáépítik az erőt, kimerítik az orosz erőket, és 2025-ben döntő ellentámadást indítanak.

De még a legbuzgóbb ukrán kommentátorok is hallgattak erről a hipotetikus offenzíváról. Jelenleg a közelgő tavaszi-nyári védekezés inkább egy stratégiai végpont nélküli tartási akciónak tűnik. Ukrajna 2023-as erőfeszítése az orosz erők kimerítésére viszont egyértelműen kudarcot vallott.

Ami Oroszországot illeti, nyilvánosan soha nem vállalta, hogy 2024-ben kiütéses csapást mér Ukrajnára. Amikor tehát a nyugati megfigyelők azt állítják, hogy Oroszország kudarcot vallott, mert nem foglalta el Pokrovszkot, akkor olyan elvárásokat vetítenek előre, amelyeket az orosz fél soha nem fogalmazott meg kifejezetten.❌

Előnyök és hátrányok: Kinek van előnye?

Március 28-án, a kurszki tengeralattjárókkal tartott találkozón Vlagyimir Putyin elnök először mondta ki nyíltan, hogy Oroszország célja Ukrajna „megszorítása és szétzúzása”, azaz döntő katonai győzelem elérése. E kijelentés politikai következményeit egy későbbi cikkünkben fogjuk megvizsgálni, de egyelőre a lényeg a következő: a Kreml biztos benne, hogy Ukrajna veresége csak idő kérdése.

Megtörténhet ez a tavaszi-nyári kampány során?

Érvek Ukrajna mellett:

1️⃣ Először is el kell ismernünk, hogy Ukrajnának sikerült tartania a vonalat.

A létszámhiány ellenére (erről majd később) az AFU megakadályozta a nagyobb orosz áttöréseket. Oroszországnak jellemzően 2:1 vagy akár 3:1 arányban kell erőket összpontosítania ahhoz, hogy érdemi előnyöket érjen el és a haladás gyakran lassú.

Ennek egyik fő oka az, hogy Ukrajna hatékonyan használja a drónokat. A folyamatos megfigyeléssel és felderítéssel kombinálva a drónok jelentős előnyt jelentenek a védekező fél számára. A helyzet az első világháború lövészárok-háborúit idézi, ahol a géppuskák és a tüzérség hihetetlenül költségessé tett minden előrenyomulást a senki földjén.

A drónhadviselés most Ukrajna legjobb eszköze.✔

2️⃣ Másodszor, Oroszország hadjárata expedíciós jellegű.

• Ukrajna teljes mértékben mozgósított - katonailag, gazdaságilag és politikailag.

• Oroszország ezzel szemben önkéntes erőkkel harcol. Nem történt általános mozgósítás, és a gazdaságot sem sikerült teljesen átállítani háborús alapokra. Igen, a védelmi kiadások a GDP arányában megduplázódtak, de a költségvetési hatást nagyrészt ellensúlyozza az olajexportból származó magasabb bevétel és a gyengébb rubel.

Ez a megközelítés megőrzi a hosszú távú gazdasági stabilitást, de korlátozza a frontvonalakon rendelkezésre álló munkaerőt és erőforrásokat.

❗ Ukrajna stratégiája az, hogy kimerítse ezeket a korlátokat, és tárgyalások útján tűzszünetet kényszerítsen ki - olyat, amely nem jár további területi veszteségekkel vagy politikailag elfogadhatatlan engedményekkel, például a hadsereg feloszlatásával vagy a rezsim eltávolításával.

Érvek Ukrajna ellen:

Minden katonai hadjárat, még a védekező hadjárat is, felkészülést igényel: tervezést, logisztikát, embereket. Ukrajna számára ez azt jelenti, hogy nyugati segítséget kell szerezni és több csapatot kell mozgósítani.

❌Április közepéig egyik sem valósult meg.

Az Egyesült Államok a Biden-korszakból megmaradt segélyt küldi és új segélycsomag nincs kilátásban. Európa, bár elvben támogatja, egyszerűen nem tudja elérni az amerikai segélyek szintjét - és úgy tűnik, nem is akarja megpróbálni.

🔶 A munkaerő még sürgetőbb kérdés. Alekszandr Szirszkij, az AFU főparancsnoka szerint Ukrajnának havonta 30 000 új katonára van szüksége ahhoz, hogy a jelenlegi erőszintet fenntarthassa. A veszteségek jelentős része dezertálásból adódik - ami a kényszersorozás, a kemény harctéri körülmények és a lankadó morál következménye.

A sorozási korhatár csökkentésére tett erőfeszítések a legjobb esetben is csak ügyetlenül haladnak. Ukrajna olyan hirdetésekkel próbálta elcsábítani a 18 éveseket, amelyekben a szerződéses fizetésüket ahhoz hasonlították, hogy hány sajtburgert tudnak venni - ezek az erőfeszítések már-már az önparódiával határosak voltak. Nem meglepő módon a kampány kudarcot vallott: Zelenszkij irodavezető-helyettes, Pavel Palisz szerint két hónap alatt mindössze 500-an jelentkeztek.

Minden jel arra utal, hogy sem Ukrajna, sem nyugati partnerei nincsenek igazán felkészülve erre a kampányra. Úgy tűnik, egyesek arra számítanak, hogy Donald Trump teljesíti homályos ígéreteit a háború gyors befejezéséről.

❗ Még ha Oroszország küzd is a sorai feltöltésével, az ukrán oldalon a problémák sokkal rosszabbak. Egyes becslések szerint a frontvonal ukrán egységei 40-50%-os (legjobb esetben 60%-os) kapacitással működnek, míg az orosz erők 80-90%-hoz közelebb állnak.

❗ Ukrajna egész védelmi stratégiája is egyetlen pillérre épül: a drónokra. Ez természeténél fogva törékennyé teszi. Ha Oroszország el tudja nyomni az ukrán drónműveleteket - különösen a létszámfölénye miatt -, akkor minden más felbomolhat.

Az orosz hadsereg alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot, akár őrlő offenzívákat hajt végre, akár beássa magát az elhúzódó védekezésbe. A februárban befejeződött avdejevkai hadjárat megadta az alaphangot 2024-re. Az oroszok sikeresen alkalmazták az oldalirányú támadások, az utánpótlási útvonalak feletti tűzuralom és az ostromtaktika kombinációját a védők kimerítésére, mindezt drónokkal, tüzérséggel és irányított bombákkal támogatva.

Ukrajna is fejlesztette védekező taktikáját, de a 2025 elején Szudzsában elért orosz áttörés további előrelépésről árulkodott. Hosszú idő óta először sikerült az orosz erőknek teljesen áttörniük az ukrán vonalakat, és egy erősen megerősített állásból kaotikus visszavonulásra kényszerítették őket.

A jelentések szerint az oroszok előnye a drónok terén kulcsfontosságú volt. Túlnyomó számban vetették be, lokalizálták és elnyomták az ukrán FPV dróncsapatokat, és szabaddá tették az utat a támadáshoz. Az ukrán drónegységek végül a visszavonuló csapatokkal együtt menekültek a Kurszki területen.

❗ Ha Oroszország meg tudja ismételni ezt a sikert, akkor Szudzsa 2025-ben azzá válhat, ami Avdejevka 2024-ben volt - egy modellértékű hadműveletté. Ez pedig valódi bajt jelenthet Ukrajna számára.

Mindent figyelembe véve, a konfliktus kezdete óta most először tűnik úgy, hogy az év végére az ukrán frontvonalak részleges vagy teljes összeomlásának valószínűsége meghaladja az 50%-ot. Minden azon múlik, hogy Oroszország következetesen át tudja-e ütni azt.

Nyilak a térképen

Hogyan nézhet ki az orosz offenzíva?

❗ A tavalyi stratégia folytatására számíthatunk: nyomásgyakorlás az egész fronton, hogy megnyújtsák az ukrán erőket, kiszűrjék a gyenge pontokat és kihasználják az esetleges réseket.

A front nagyjából négy szektorra osztható, északról délre:

1. SZUMI:

Oroszország megpróbálhatja kiterjeszteni offenzíváját a Kurszki területről. A cél legalább egy pufferzóna létrehozása lenne a határ mentén.

Pletykák szerint Szumi város felé is nyomulnak. Bár Oroszország nem támaszt területi igényt a régióra, ez is egy hasznos nyomásgyakorlási pont.

2. Volcsanszk-Kupjanszk:

Ezt a szektort földrajzilag elszigeteli a Szeverszkij Donyec folyó. Az orosz célok között szerepelhet az Oskol folyó keleti partjának megtisztítása, Liman visszafoglalása és Kupiansk bekerítése. Egy mélyebb nyomulás Harkov felé északról Volcsanszkon keresztül szintén lehetséges.

3. Donyeck:

Ez volt az elsődleges csatatér 2024-ben. A legfontosabb támadási vektorok Konstantinovka és Pokrovszk.

• Pokrovszk ígéretesebbnek tűnik, szilárd logisztikával, kialakult oldalazási taktikával és a korábbi műveletekből megmaradt állomáshelyekkel.

• Konsztantyinovkát részben bekerítették, de az északi megközelítést megnehezíti a Szeverszkij Donyec-Donbassz csatorna, amely akadályozza az utánpótlási útvonalakat.

4. Déli front:

Márciusban, miután a téli harcok kihűltek, a Dnyeper folyó közelében fellángoltak az összecsapások. Ez lehetett a hídfők biztosítására tett erőfeszítés, hogy előkészítsék a Zaporozsje - egy kulcsfontosságú város, amelyet Oroszország hivatalosan a Zaporozsjei régió fővárosának tekint - felé irányuló offenzívát. A város mindössze 30 km-re fekszik a fronttól, és Ukrajna tavaly ősszel erősen megerősítette.

❗ Ha én tervezném a hadjáratot, minden irányban cseleznék - arra kényszeríteném Ukrajnát, hogy szétszórja amúgy is vékony tartalékait, ami megnehezítené a drónok és a személyzet kulcsterületekre való összpontosítását.

❗ Oroszország célja valószínűleg a gyors és határozott áttörés lesz. De mint mindig, egy ilyen hadművelet sikere a meglepetésen múlik. Ha kitaláljuk a támadás irányát, akkor az orosz vezérkar kudarcot vallott.

🚨 Ugyanakkor nem szabad alábecsülnünk Ukrajnát. Bár egy stratégiai ellentámadás lehet, hogy elérhetetlen, egy meglepetésszerű manőver - mint a korábbi kurszki behatolás - nem zárható ki. A katonai jelentőség demonstrálása a nyugati támogatóknak most ugyanolyan fontos Ukrajna számára, mint a vonal tartása.

Fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek: