Kudarcba és sértegetésbe fulladt a G20 külügyi találkozó! A szervezet továbbra is nélkülözhetetlen lenne, de a helyzet egyre rosszabb! - ELEMZÉS
A G20-ak külügyminiszteri találkozója afféle bohózatba torkollott, mivel az orosz Szergej Lavrov a találkozót a vége előtt elhagyta, amerikai kollégája pedig sértéseket osztogatott.
A Nyugat megbénította a G20-akat az Oroszországgal és Kínával való konfrontációval, de a szervezet továbbra is nélkülözhetetlen marad
Orosz szakértők értékelik a globális fórum szerepét az újabb csúcstalálkozó meghiúsulása után
https://www.alternativhirek.com/2022/07/kudarcba-es-sertegetesbe-fulladt-g20.html
A G20-ak külügyminiszteri találkozója afféle bohózatba torkollott, mivel az orosz Szergej Lavrov a találkozót a vége előtt elhagyta, amerikai kollégája pedig sértéseket osztogatott.
A világ számára létfontosságú kérdésekben nem sikerült áttörést elérni.
Ez a találkozó egy újabb próba volt a novemberre tervezett G20-csúcstalálkozóra, amely az Oroszország és a Nyugat közötti konfliktus, valamint az USA és Kína közötti egyre növekvő feszültségek miatt kudarcra van ítélve.
Orosz szakértők egyetértenek abban, hogy e problémák miatt az a szervezet, amely segített a világnak túljutni a 2008-as pénzügyi válságon, nem lesz képes megfékezni a jelenlegi energia- és élelmiszerkatasztrófát.
Vajon túléli-e a G20 a legfontosabb résztvevői közötti súlyos konfliktus közepette? Ki szenved a leginkább a szervezet eredménytelenségétől, és mely blokkok lesznek felelősek a globális kérdések kezeléséért az új valóságban? Egy részletes elemzés keretében ezt lefordítottam számotokra teljes egészében. (VilagHelyzete megj.)
A moszkvai kérdés
Oroszország ukrajnai katonai műveletének és háborújának kezdete óta először találkoztak a G7-országok külügyminiszterei személyesen Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. A találkozóra az indonéziai Bali szigetén került sor. És nem sikerült jól.
- Először is, a G20-ak diplomatái közötti találkozók történetében először a résztvevők nem voltak hajlandóak együtt pózolni egy fotóhoz.
- Másodszor, az orosz külügyminiszter és nyugati kollégái kölcsönös vádakat dobáltak egymáshoz:
A nyugati miniszterek azzal vádolták Oroszországot, hogy blokkolja a gabonaszállításokat, Lavrov pedig veszélyes megközelítéssel vádolta a Nyugatot.
"Ha a Nyugat nem akarja, hogy tárgyalásokra kerüljön sor, hanem azt kívánja, hogy Ukrajna a csatatéren győzze le Oroszországot - mert mindkét nézet elhangzott -, akkor talán nincs miről beszélni a Nyugattal" - mondta Lavrov.
"Agresszorok, behatolók, megszállók. Elég sok ilyen dolgot hallottunk ma" - mondta a találkozóról.
Végül az orosz követ még a rendezvény vége előtt távozott. Sajtóértesülések szerint, Lavrov abban a pillanatban hagyta el a termet, amikor Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter videokapcsolaton keresztül beszélt.
Ukrajna eleve nem is tagja a G20-aknak.
Az orosz miniszter lemaradt Annalena Baerbock német külügyminiszter beszédéről is.
Az előző, áprilisi G20-találkozó sem volt eredményes. A brit, az amerikai és a kanadai delegáció elhagyta a termet, amikor Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter távolról tartotta meg beszédét (személyesen nem is volt ott).
Üzenete történetesen az egekbe szökő energiaárak következményeire és a sok országot, köztük a nyugati államokat is érintő probléma lehetséges megoldásaira összpontosított.
Ezek után vajon várható-e bármi is a novemberi G20-csúcstalálkozótól?
Mindezek, valamint a legutóbbi fejlemények ismeretében kíváncsiak vagyunk, hogy vajon a novemberi G20-csúcstalálkozó hozhat-e bármilyen eredményt.
A legnagyobb aggodalomra eddig úgy tűnik, hogy a résztvevők listája ad okot.
- Joe Biden amerikai elnök márciusban azt mondta, hogy "Oroszországot ki kellene zárni a G20-ból".
- Júniusban az olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy biztos forrásból úgy tudja, Indonézia nem engedi, hogy Oroszország részt vegyen a csúcstalálkozón (ezt később Jakarta és Moszkva is cáfolta).
- Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt "a megérdemelt megvetéssel" fogja kezelni,
- míg az ukrán Volodomir Zelenszkij meg volt győződve arról, hogy "nem túl sok ország fog eljönni a csúcstalálkozóra, ha Oroszország is a résztvevők között van".
Az igazsághoz tartozik, hogy alternatív hangok is elhangzottak. Olaf Scholz német kancellár például úgy véli, nem szabad hagyni, hogy az Oroszországgal való konfliktus megbénítsa a G20-akat és nem jó ötlet, hogy a tagállamok Putyin miatt bojkottálják a csúcstalálkozót.
Az azonban egyelőre nem világos, hogy Oroszország tervezi-e a részvételt. Úgy tűnik, a Kreml tudja, hogy a konfliktus elkerülhetetlen lenne és még nem döntött Putyin jelenlétének formátumáról, ha egyáltalán részt vesz.
Mi várható a csúcstalálkozótól?
Orosz szakértők aggodalmuknak adnak hangot, hogy a G20-ak a sok ellentmondás fényében már nem szolgálhatnak olyan hatékony szervezetként, amely képes a globális problémák és kihívások megoldására, ahogyan azt a múltban tették.
Szergej Lunev professzor, aki történelmet tanít a moszkvai MGIMO Egyetemen, az RT-nek azt mondta, hogy a G20 most "nulla eredményt fog hozni".
Szerinte a helyzet akkor sem fog változni, ha Oroszország és a Nyugat megtalálja a kiutat a jelenlegi konfliktusból, mert a G20 leépülésének okai sokkal alapvetőbbek.
"A globális rendszer jelentős átalakulásáról beszélünk, a gazdasági vonatkozásokról - mindenekelőtt a rendszerről, amelyben a Nyugat elveszíti jelenlegi pozícióját.
A G20-ak megosztottságát a régi rendszerrel kapcsolatos kétségek határozzák meg, ahol a nyugati országoknak minden kiváltságuk megvolt és ők voltak a globális gazdaság alapjai. Ebben az összefüggésben aligha lehetséges, hogy a G20-nak bármilyen pozitív hatása lesz" - mondja Lunev.
Dmitrij Szuszlov, a Higher School of Economics (HSE) Világgazdasági és Nemzetközi Ügyek Tanszékének igazgatóhelyettese optimistább a G20 kilátásait illetően. Úgy véli, hogy a szervezet a közelgő csúcstalálkozón képes lehet a globális napirenden lévő kérdések egy részével foglalkozni, bár nem a legégetőbb problémákkal.
"A konstruktív partnerség folytatásának lehetőségei most nagyon korlátozottak.
Úgy gondolom, hogy a G20 ezen a csúcstalálkozón elő fog állni néhány végleges dokumentummal, mivel ezekről jelenleg egyeztetés zajlik.
A csúcstalálkozón születő döntések összességében azonban lényegesen szerényebbek lesznek a korábbi évekhez képest. És valószínűleg általánosabban és kétértelműbben fogalmaznak majd, úgymond támogatva a jót és ellenezve a rosszat.
Konkrét megoldásokra ne számítsunk - ez szinte lehetetlen dolog egy konfrontációs helyzetben" - véli a szakértő.
A globális válságból kivezető utak megtalálására azonban biztosan lesznek kísérletek, hiszen a fenyegető - még nem teljes mértékben kibontakozott, de a világ számos országában már érezhető - bajjal csak akkor lehet szembeszállni, ha a világ legnagyobb gazdaságai összefognak.
Az idei napirenden legalább két dolog szerepel - a globális élelmiszer- és energiaválság.
És a COVID-19 világjárvány is ott van még, mivel Európa jelenleg a fertőzés újabb hullámával néz szembe. És akkor még nem is beszéltünk a közelmúltban kitört majomhimlőjárványról és más virulens betegségek veszélyéről, amelyek a jövőben érinthetik a világ népességét.
Mi törte össze a G20-akat?
Térjünk vissza a formátum történetéhez és emlékezzünk vissza arra, hogy a csoport először 1999-ben ült össze, a G8-ak által az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válság kezelésére kidolgozott válaszintézkedésként.
"Akkoriban az Egyesült Államok és a világ többi része végre felismerte, hogy egyetlen globális problémát sem lehet hatékonyan kezelni egyedül a Nyugat által" - magyarázza Dmitrij Szuszlov.
Mivel azonban a válság a G20-ak alakuló ülésének idején már kezdett lecsengeni, az új csoport hamar feledésbe merült és csak a tagállamok pénzügyminisztereinek meglehetősen rendszeres találkozói akadályozták meg, hogy teljesen szétessen.
A 2008-as válság azonban új életet lehelt a 20-as csoportba. Kevesebb mint egy év alatt a tagállamok három csúcstalálkozót tartottak, amelyeken több tucatnyi, a globális pénzügyi rendszer javítását célzó határozatot hoztak.
A szakértők egyöntetűen elismerik a G20-ak kivételes szerepét a 2008-as globális pénzügyi válság megoldásában.
A G20 azonban csak kevesebb mint 10 évig tartotta meg a világ legfontosabb válságkezelő eszközének státuszát. A 2014-es ukrajnai események voltak az első figyelmeztetés a G20 hatékonyságának csökkenésére.
"A G20-ak hatékonysága jelentősen csökkent, miután az [amerikai] Trump-kormányzat a Kínával kapcsolatos politikáját [barátságosról] nyíltan konfrontatívra változtatta" - mondja Suslov.
"2018-tól kezdődően egyre nehezebbé vált a G20 tagállamai számára, hogy közös nevezőre jussanak az amerikai-kínai konfrontáció miatt, hiszen az USA és Kína a világ két legerősebb és legbefolyásosabb országa, amelyek a legnagyobb potenciállal és végső beleszólással rendelkeznek a globális szintű kérdések megoldásában.
Ha a két kulcsszereplő egymással harcol, rendkívül nehéz a globális kérdések megoldásához szükséges megállapodásra jutni" - mondta a szakértő.
A Covid-19 világjárvány rávilágított arra, hogy a G20-ak sokat veszítettek hatékonyságukból.
Ez a rögtönzött válságbizottság lényegében használhatatlannak bizonyult a globális egészségügyi válság kezelésében. Az USA azzal volt elfoglalva, hogy a világjárványt Kínára kenje és Peking is meglehetősen ellenségesen viselkedett.
"A G20 már négy éve képtelen biztosítani a világ legfontosabb gazdaságai közötti, annyira szükséges koordinációt. Most azonban a problémák még rosszabbak, sokkal rosszabbak lesznek" - jósolja Suslov.
Ha Oroszországot és Kínát kirúgnák, meg lehetne-e menteni a G20-at?
Az egyik eléggé kézenfekvőnek tűnő megoldás az, hogy ha a G20-at megzavarja a Nyugat konfliktusa Oroszországgal és Kínával, akkor valószínűleg úgy lehetne helyrehozni, ha egyszerűen kidobnák ezt a két hatalmat és nélkülük folytatnák a szokásos üzletmenetet.
A szakértők azonban úgy vélik, hogy ez nem fog megtörténni.
Először is, Szergej Lunev, a MGIMO professzora szerint sem Oroszországnak, sem Kínának nincsenek kritikus nézeteltérései a G20 többi résztvevőjével, azaz Argentínával, Brazíliával, Indiával, Indonéziával, Mexikóval, Szaúd-Arábiával, Törökországgal, Dél-Koreával és Dél-Afrikával.
Sőt, rámutat, hogy ezek a nemzetek éppen ellenkezőleg, "különböző mértékben támogatják is Oroszországot - néha burkoltan - , mert félnek attól, hogy a Nyugat szankciókkal sújtja őket".
"A világrend és a világgazdaság átalakulásáról beszélünk, ami miatt a Nyugat eleve elvesztette domináns pozícióját.
Természetes, hogy más hatalmak nagyon érdekeltek ebben a fejlődésben, és emiatt továbbra is támogatni fogják Oroszországot.
Egészen más kérdés, hogy mindezek a hatalmak, beleértve Kínát is, csak örülni fognak annak, hogy Oroszország egyedül birkózik a Nyugattal" - teszi hozzá Lunev.
Dmitrij Szuszlov szerint van egy másik ok is, amiért a G20-ak nem tudnak Oroszország és Kína nélkül folytatni és ez elég egyszerű: az erőforrások hiánya miatt.
"Az éghajlatváltozásról, az élelmiszerellátásról, az energiaforrásokról és a globális gazdaságról Kína nélkül ugyanolyan értelmetlen beszélgetni, mintha mindezt az USA nélkül próbálnánk megvitatni; és ugyanígy értelmetlen a globális biztonságról, az energia- vagy élelmiszerellátásról Oroszország nélkül. Oroszország szerepe döntő jelentőségű ezeken a területeken" - magyarázza Szuszlov.
Hogyan kezelik most a globális fenyegetéseket?
Egy gyengébb G20-ból senki sem profitál, mivel a globális fenyegetések átlépik a határvonalakat. A bolygón mindenkit érintenek az olyan dolgok, mint az éghajlatváltozás, egy globális járvány vagy a globális recesszió.
Bármilyen rossz is mindez, a dolgok csak rosszabbodhatnak, ha a világ vezető hatalmai nem értenek egyet.
Egy példa: az amerikai kormány most arra kényszerül, hogy a helyi olajkitermelést fokozza, sőt, még a befagyasztott olajkutakat is aktiválja, hogy kezelje az Egyesült Államokban kialakult energiahiányt - ami éppen az ellenkezője annak, amit Joe Biden a választási kampánya során az éghajlatváltozással kapcsolatban megfogadott.
A Biden-kormányzat naponta mintegy 1 millió hordó olajat szabadít fel a Stratégiai Kőolajkészletből, hogy ellensúlyozza az emelkedő olajárakat.
Bár a szakértők eltérő véleményen vannak arról, hogy szerintük a világ hogyan fogja kezelni a globális kihívásokat a jövőben, egy dologban mindannyian egyetértenek, nevezetesen abban, hogy a közeljövőben két nagy hatalmi központ lesz a globális színtéren és ezek saját, eltérő politikát fognak folytatni.
"A nem nyugati szövetségek egyre nagyobb lendületet vesznek. Ilyen például a BRICS, amelyhez nemrégiben Irán és Argentína is csatlakozási kérelmet nyújtott be.
Amennyiben más, a G20-akhoz tartozó nem nyugati hatalmak is úgy döntenek, hogy csatlakoznak, a világnak végül lényegében két klubja lesz:
az egyik a G7-hez tartozik és a Nyugat érdekeit képviseli, a BRICS pedig az összes többi érdekeit képviseli" - véli Lunev.
Bár Szuszlov egyetért ezzel, ugyanakkor meg van győződve arról is, hogy a G20 puszta létét nem fenyegeti valódi veszély, mivel nincs más olyan globális szervezet, amely a világgazdaság 85 százalékának képviseletére tarthatna igényt.
"Az igaz, hogy a G20-ak kevésbé lesznek hatékonyak. Lényegében egy kétpólusú szervezetté válik, amelynek két pólusát a G7, illetve a BRICS hatalmak határozzák meg. Mindketten a saját napirendjüket fogják követni, valamint a globális napirendet. Ez utóbbit a saját szemszögükből fogják kezelni. Maga a G20 megpróbálja majd ezt a két pályát összehangoltan tartani, de hogy ez mennyire sikerül, azt még nem tudjuk" - zárja Lunev.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás: "The West has paralyzed the G20 by pursuing confrontation with Russia and China, but the organization remains indispensible"
➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽
➽ Amikor a szankciók visszafelé sülnek el: Az EU-nak nincs terve az olcsó orosz energia nélküli életre, szóval mi lesz ezután? - Elemzés
➽ "Őszre egyértelmű lesz az ukrajnai konfliktus első szakaszának eredménye - hogy mi lesz ezután, az a Nyugaton múlik" - Elemzés a frontról