Kijevben már elővették a késeket: Mivel Ukrajna elveszíti a háborút, az elitje élve fogja felfalni egymást - ELEMZÉS
Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij főparancsnok közötti hatalmi harc még soha nem volt ilyen nyilvánvaló
Kijevben elővették a késeket: Ha Ukrajna elveszíti a háborút, az elitje élve fogja felfalni egymást
Volodimir Zelenszkij elnök és Valerij Zaluzsnij főparancsnok közötti hatalmi harc még soha nem volt ilyen nyilvánvaló! A teljes ELEMZÉST lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete szerk.)
Ukrajna két legfontosabb személyisége - vagyis Vlagyimir Zelenszkij elnök és a katonai főparancsnok, Valerij Zaluzsnyij tábornok - között régóta lappangó konfliktus egyre jobban elmérgesedik.
A szokásos tagadások minden eddiginél hangosabban hangzanak, különösen a már szokásos kísérletek, hogy "az oroszokat" hibáztassák.
Zelenszkij vezető tábornokával fennálló "munkakapcsolatáról" beszélt ; és nem hajlandó kommentálni konfliktusaikat és a Zaluzsnyij közelgő elbocsátásáról szóló szüntelen pletykákat, mert az "segítené az ellenséget".
A politikus-beszédben ez egyenértékű azzal, mintha beismerné, hogy a házassága már a válásra állapotában van és csupán azért tartotta fenn, hogy ne táplálja a szomszédok pletykáit.
Ha Churchill hasonlatát vesszük alapul, (aki egyszer azzal viccelődött, hogy a szovjet magas szintű politika a szőnyeg alatt harcoló bulldogokhoz hasonlít), akkor a kijevi katonai-polgári civilek közötti huzavona érdekes módon minden árnyalástól és eltakarástól megfosztottnak tűnt volna.
Alig néhány hete Zaluzsnij és Zelenszkij nyilvánosan összecsapott, amikor a tábornok elismerte, hogy az Oroszország elleni háború "patthelyzetbe" került. A valóságban ez alulértékelés volt, de az elnöknek ez még mindig túl sok realizmus volt.
A legújabb jele annak, hogy a belharc mennyire kiéleződött, a lehallgatási botrány.
December 17-én Zaluzsnyij egyik irodájában lehallgatóeszközöket találtak.
Az ukrán hatóságok szerint a készülék nem működött és az eredetét sem sikerült azonosítani, ami politikailag kényelmes értékelés. Az ukrán vezérkar irodáiban további lehallgató eszközöket fedeztek fel.
Beszédes, hogy az ukrán média nem reagált egyöntetűen az orosz kémkedés vádjával. Ehelyett gyakoriak a belső hatalmi harcokról szóló találgatások, beleértve a gyanút, hogy a poloska csak a Zaluzsnyij hangjának jövőbeli mesterséges intelligencia által generált mély hamisítványainak előjátékaként szolgált. Igen, ennyi a bizalom az ukrán politikai szférában.
Más kommentátorok a lehallgatási kísérletet egy nemrégiben történt zavaros ügyhöz kötik, amely Gennagyij Csasztjakov őrnagy, Zaluzsnyij egyik legfőbb segítőjének hirtelen halálával kapcsolatos. A hivatalosan balesetnek minősített Csasztjakov bizarr végét, amely egy üveg whiskyből és kézigránátból álló születésnapi ajándékkal járt, inkább merényletnek lehet tekinteni.
Egyesek szerint a lehallgatás a Zelenszkij körének kísérlete volt Zaluzsnyij és a vezérkar lejáratására - például azzal a célzással, hogy az ellentámadás a fegyveres erők parancsnokságának kiszivárogtatása miatt bukott meg.
Mások ismét a hadsereget, és talán annak hírszerző szolgálatát, a baljóslatú Kirill Budanov altábornagy vezetésével, látják az elnök és emberei befeketítésére irányuló hamis zászlós akció mögött. Ki tudja? A lényeg az, hogy az ilyen típusú spekulációk most már természetesek Ukrajnában.
Nem nehéz kitalálni ennek a botránynak a hátterét: Ukrajna elitjére egyre nagyobb nyomás nehezedik. Az Oroszországgal vívott háborúban vereség fenyeget. Zelenszkij, valamint Alekszej Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára is elismerte a nyári ellentámadás kudarcát.
Eközben Nyugaton még a Washington Post, az amerikai külpolitikai harciasság szócsöve is józan hangot ütött meg az utóbbi időben.
Egy részletes riportból kiderült, hogy az ellentámadás fiaskója valójában nem egy, hanem két stratégiai kudarcból állt.
Először - és gyorsan - a Nyugat által ráerőltetett NATO-taktikai játékszabályzat bizonyult működésképtelennek;
aztán - a lassú, őrlődő tizedelés hosszabb időszaka alatt - az ukránok kísérlete, hogy a NATO fantáziáit saját fantáziáikkal helyettesítsék, szó szerint szintén nem vezetett sehová.
A háborúban megmaradt a clausewitzi véletlen és a kiszámíthatatlanság eleme - a régi mester szavaival élve sem sakk, sem rulett, hanem kártya halálos játéka -, de Kijev lapjai most gyengébbek voltak, mint valaha.
Ugyanakkor Ukrajna úgynevezett barátai készülnek arra, hogy csökkentsék veszteségeiket.
Igaz, hogy Zelenszkijnek most dobták be a hivatalos uniós csatlakozási tárgyalások nagyrészt szimbolikus jelentőségű ölelését.
És attól függően, hogy a különböző ellenszolgáltatások hogyan alakulnak (vagy nem alakulnak) - a Fehér Ház és az amerikai republikánusok között, illetve a magyar Orbán Viktor és az EU többi része között - Kijev még kaphat még egy nagyszabású segélyt.
De néhány uniós vezető már most is fedezi a helyzetet. Az ír Leo Varadkar alig győzte hangsúlyozni, hogy Ukrajna egyhamar nem lesz teljes jogú tag. Ha valaha is bármikor hozzá fogják adni.
Ami pedig a pénzt illeti, ami igazán számít, az az, hogy a segélyek folyósítása most heves viták tárgyát képezi.
Ukrajna megsegítése már nem szent és sérthetetlen ügy.
Az ellentámadás átfogó kudarcának hátterében a Nyugat proxy-háborús befektetése így vagy úgy, de ha nem is hamarosan, de nem sokkal később véget fog érni. Joe Biden elnök nyelvezete az "ameddig csak kell" helyett az "ameddig csak lehet" kifejezésre váltott.
https://www.ft.com/content/c5b8a94f-4bf9-422f-b4de-db5dcfc7ca0a
Ez Bidenhez képest figyelemre méltóan őszinte. A támogatásnak vége, ha nem is már ma, de holnap.
És emlékeztek, hogy miről szólt ez az egész? A NATO-tagságról?
Zelenszkij most már beismerte, hogy ez szép dolog lenne, de nem fog megtörténni.
"Nem hívnak meg minket".
Minden ellenkező értelmű "jelzés" - értette meg végre - "ostobaság" "valahol, valamikor" és "semmi konkrétum". Elutasította a közelmúltban megjelent furcsa spekulációkat is, miszerint csak Ukrajna "egy része" csatlakozna (mert Kijev és a Nyugat nem fogja egyhamar orosznak elismerni az Oroszország által követelt és ellenőrzött területeket). Egyszóval, pontosan úgy hangzik, mint amit azok mondtak, akiket tegnap még Oroszország strómanjaiként gúnyoltak.
Micsoda üzenet annak a több százezer ukránnak a családjainak, akik azért haltak meg, mert a Zelenszkij-rezsim elképzelhetetlenül nem tudta 2022 februárja előtt, vagy akár március-áprilisban is elismerni az ukrán semlegességet.
☠️ Micsoda árat fizettek egy önimádó komikus lapos tanulási görbéjéért. Valamiféle " nép szolgája" valóban.
A nyugati segítség Kijev számára abszolút létfontosságú.
Amint ennek nagy részét kivonják, Ukrajnának orosz feltételekkel kell békét kötnie, vagy még súlyosabb vereséget szenved. Kormánya ugyanis összeomlással vagy lázadással nézhet szembe - Ukrajna végül is a maidanok országa -, és az állam elveszítheti elemi kapacitásait, például a bürokrácia fizetésének fenntartását, nem is beszélve az ambiciózusabb programokról.
Ennek fényében nem meglepő a tábornokok és a politikusok közötti növekvő feszültség. Valakit hibáztatni kell az ellentámadás kudarcáért és a felesleges veszteségekért, azért, hogy Kijev olyan "barátokban" bízik, akik - nagyon is kiszámíthatóan - bábuként használták Ukrajnát a nagy geopolitikai sakktáblájukon, és nem utolsósorban azért, hogy nem sikerült békét kötni, amikor az 2022 tavaszán már karnyújtásnyira volt.
🔴 Nem is beszélve a háború teljes elkerülésének elszalasztott lehetőségeiről.
Zelenszkij nem gyenge a hibáztatásban. Élesen megjegyezte, hogy Zaluzsnyijnak "a fronton kell felelnie az eredményekért", miközben a hadseregtől "megoldásokat" és "nagyon konkrét dolgokat vár a harctéren". Mintha a háború a katonák "rossz szolgálatának" kérdése lenne.
De Zelenszkij riválisai és leendő utódai annyit adhatnak, amennyit kapnak.
📍 Ha vége azoknak az időknek, amikor az Ukrajnának nyújtott segély szent és sérthetetlen volt Nyugaton, akkor vége Zelenszkij érinthetetlen hadvezér státuszának is itthon.
Az egykori ökölvívó bajnok, jelenleg Kijev polgármestere, Vitalij Klitschko érzi a kiesést és már nyilvánosan vádolta az elnököt tekintélyelvűséggel és a háborúban elkövetett hibákkal.
Azt is hangsúlyozta, hogy a harcok befejezése után mindenkinek, beleértve az elnököt is, felelnie kell majd a hibáiért. Micsoda kilátások, különösen, ha ez egy elvesztett háború.
Churchill, akihez Zelenszkij teljesítményét abszurd módon hasonlították, még azután is elveszített egy választást, hogy megnyert egyet.
Nyilvánvaló, hogy az ukrán belpolitikában vér folyik a vízben és a cápák már köröznek.
Zaluzsnij eközben szintén támadásba lendült, de nem az oroszok, hanem a saját elnöke ellen.
❌ A tábornok nem merte megemlíteni, hogy nem egészen ért egyet Zelenszkij augusztusi, a katonai-mobilizációs tisztviselők tisztogatásával. Most Zaluzsnyij azt mondja, hogy ezek az emberek "profik" voltak, akik tudták a dolgukat.
Bizonyára nem célozhat arra, hogy az őket kirúgó elnök viszont nem!
A főnöke elleni durva támadás mögött a főparancsnok egy komoly kérdést feszeget.
A mozgósítás, akárcsak a külföldről érkező segélyek, az ukránok Achilles-sarka a rendkívüli feszültség alatt. Csúnyán lelassult, ahogyan azt például Szergej Rahmanyin, befolyásos újságíró, aki egyben a parlament és annak nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési ügyekkel foglalkozó bizottságának tagja is elismerte. Eközben a hadsereg további 450.000-500.000 új újoncot kér.
Hogy honnan fogják előteremteni a nagyjából 12 milliárd eurónak megfelelő összeget ennek a friss mozgósítási körnek a finanszírozására, ha erre sor kerül, nem tudni.
Zelenszkij megnyugtatja a közvéleményt, hogy nem fog törvényt aláírni a nők mozgósításáról, de nyitott a behívási korhatár csökkentésére.
Az Ukrajna legbefolyásosabb hetilapja, a Zerkalo Nedeli szerint a legfontosabb kérdések, nevezetesen a leszerelés és a szabadságolás továbbra is megválaszolatlanok.
A friss ágyútöltelék toborzását az nehezíti, hogy két dolog kezd nyilvánvalóvá válni, bármit is tesz az alaposan ellenőrzött ukrán média ezek elfedésére.
🔴 A háborút elveszítik, és egyre több férfit és nőt feláldozni nemcsak hiábavaló, hanem valójában inkább árulás, mert nem szolgálja Ukrajna jövőbeli érdekeit. ☠️
A békét igen - lehetőleg a több mint egy éve megkötött békét.
● Ehelyett ez az áldozat az amerikai neokonok és európai követőik stratégiáját szolgálja. Ráadásul ezek a stratégiák kudarcot vallanak.
● A kijevi elit a végjátékra teszi fel a pozícióit.
● Nem az Oroszország elleni háborúra, hanem egymás ellen, miután a harcok keserű nemzeti csalódással végződnek.
A kíméletlen törtetésük nem újdonság, csak visszatérés a normális kerékvágásba.
De a független Ukrajna még soha nem tapasztalta meg azt, ami valószínűleg hamarosan bekövetkezik - ami nem más, mint a nagyarányú vereség, az országot kivéreztető "szövetségesek" általi elhagyatottság és a széleskörű elégedetlenség soha nem látott vihara.
Lehet, hogy a Majdan ezúttal nem lesz elég.
Írta: Tarik Cyril Amar németországi történész, aki az isztambuli Koç Egyetemen dolgozik és foglalkozik Oroszországgal, Ukrajnával és Kelet-Európával, a második világháború történetével, a kulturális hidegháborúval és az emlékezet politikájával.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: The knives are out in Kiev: Once Ukraine loses the war, its elites will eat each other alive
The power struggle between President Vladimir Zelensky and commander-in-chief Valery Zaluzhny has never been so obvious