Irán ezt a feltételt szabja az USA felé a tárgyalások újraindításához! Milyen hatással van a helyzet a Közel-Keletre - A Washington Post ELEMZÉSE

Az Iráni Iszlám Köztársaság közölte a közvetítőkkel, hogy hajlandó tárgyalni, de először azt szeretné, ha Izrael leállítaná a támadásait. Omán és Katar vezetné a tűzszüneti tárgyalások folyamatát

⚡️ Irán állítólag ezt a feltételt szabja az Egyesült Államok felé a nukleáris megállapodásról szóló tárgyalások újraindításához.

Az Iráni Iszlám Köztársaság közölte a közvetítőkkel, hogy hajlandó tárgyalni, de először azt szeretné, ha Izrael leállítaná a támadásait. Omán és Katar vezetné a tűzszüneti tárgyalások folyamatát. - erről ír a Washington Post.

A teljes cikket lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete szerk.)

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

https://www.washingtonpost.com/world/2025/06/16/israel-iran-conflict-gulf-states/

🗣 Teherán álláspontja egy tisztviselő szerint az volt, hogy

„Mi soha nem hagytuk el a tárgyalóasztalt, de nem folytatunk tárgyalásokat, amíg tűz alatt vagyunk”.

Donald Trump elnök azt nyilatkozta, hogy jelentéseket kapott arról, hogy Irán megpróbálja leállítani a harcokat, de nem árulta el, hogy ő kérte-e Izraelt a támadások leállításra, illetve azt sem, hogy az Egyesült Államok szándékozik-e beavatkozni a harcokba Izrael nevében. - írja a Washington Post.

☠️ Legalább 224 ember halt meg Iránban és 24 Izraelben a péntek óta tartó kölcsönös támadásokban.

"Évekig dolgoztunk azon, hogy megakadályozzuk az ilyen összecsapásokat, mert végső soron mi leszünk az áldozatok."

— idézi a kiadvány a 🇰🇼Kuvaiti Egyetem történelemprofesszorát, Bader al-Saifot, aki pánikhangulatról számolt be a régióban, amint a szupermarketek elkezdtek kiürülni és a közösségi média megtelt óvóhelyekről szóló felhívásokkal.

🔴 Felmerült az a kérdés is, hogy az Egyesült Államok csatlakozik-e Izraelhez Irán megtámadásában, ami elemzők szerint a legkatasztrofálisabb és leginkább kiszámíthatatlan következményekkel járhat az ország 90 millió lakosára és a régióra nézve.

„Ha Amerika bölcs és racionális és a régióban mindenki érdekeit előtérbe helyezi, akkor nem fog beavatkozni és Izraelt arra kényszeríti, hogy leálljon” – írta Hamoud Abu Talib hétfőn a szaúdi Okaz napilapban.

Ha az Egyesült Államokat „becsalogatják”, tette hozzá, „akkor olyan fázisba lépünk, amely rosszabb, mint amit a régió valaha is tapasztalt”.

A Trump-kormány máris beavatkozott: Izrael fő fegyverszállítójaként és az iráni rakéták lelövésében való közreműködésével. Mivel a elnök néhány szövetségese sürgette, hogy Izrael érdekében erőteljesebben avatkozzon be, Trump továbbra is nyitva hagyta az Iránnal való nukleáris megállapodás lehetőségét, miközben dicsérte Izrael támadásait és az amerikai hadsereg „teljes erejével és hatalmával” fenyegetőzött, ha Irán támadást indít az amerikai érdekek ellen.

A G7-csoport vezetői hétfőn tartott csúcstalálkozón, Alberta, Kanada. (Stefan Rousseau/AFP/Getty Images)

Hétfőn, a kanadai G7-csúcstalálkozón Trump „igennel” válaszolt, amikor a riporterek megkérdezték, hogy a közvetítők jelezték-e, hogy Irán a konfliktus befejezésére törekszik.

„Szeretnének tárgyalni, de ezt már korábban meg kellett volna tenniük” – mondta. „Azonnal tárgyalniuk kell, mielőtt túl késő lesz.”

Arra a kérdésre, hogy mi lenne szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatkozzon, Trump így válaszolt:

„Erről nem akarok beszélni.”

Amerikai tisztviselők hétfőn közölték, hogy a Pentagon bővíti katonai jelenlétét a Közel-Keleten és Európában, többek között amerikai utántöltő repülőgépekből álló flottával és egy további repülőgép-hordozóval. A lépésnek köszönhetően ezek a repülőgépek közelebb kerülnek a régióhoz, hogy szükség esetén megvédjék az Egyesült Államok érdekeit – mondta egy, a tárgyalásokkal tisztában lévő tisztviselő, aki a téma érzékenysége miatt névtelenséget kért.

Bár Trump „kiszámíthatatlan” volt, a Perzsa-öbölben az volt az érzés, hogy a elnök legutóbbi látogatása során tett ígéretei – a stabilitás elérése és a háborúk befejezése – részét képezik doktrínájának, mondta Saif.

„Tweetel a békéről és arról, hogy újra naggyá teszi a Közel-Keletet” – mondta.

„Van befolyása Izraelre, és ezt ki kell használnia” – tette hozzá Saif.

Ha az elnök kiszámíthatatlan volt, akkor nagyobb volt a bizalom abban, hogy Teherán nem fogja célba venni közvetlen szomszédjait – ez a kapcsolatok melegedésének eredménye, többek között Szaúd-Arábia és Irán között, miután a kapcsolatok közel egy évtizeddel ezelőtt mélypontra jutottak.

Áprilisban Szaúd-Arábia védelmi minisztere, Khalid bin Salman Teheránba utazott, ami a régió két nagy riválisa közötti kapcsolatok enyhülésének jele volt.

Ott egy üzenetet közvetített:

az izraeliek „ürügyet keresnek a támadásra” és Iránnak tárgyalnia kell az Egyesült Államokkal a nukleáris programjáról – mondta Shihabi.

A szaúdiak azt is megígérték, hogy „semmilyen formában nem vesznek részt” Irán elleni katonai műveletekben, mondta.

„Az elmúlt egy évben a Perzsa-öböl jó kapcsolatokat épített ki Iránnal, ezért nem hiszem, hogy az irániak ezt kockáztatni akarnák” – mondta Shihabi.

A régióban Iránnal szövetséges csoportok egyoldalú fellépésének veszélye is csökkent, mondta. „A Houthik kivételével többségük meg lett fékezve” – mondta a jemeni lázadó milíciáról, amelynek nem állt szándékában „új háborút indítani”.

A Perzsa-öböl országainak arra irányuló kérése, hogy hagyják őket ki a harcokból, azonban „attól függ, hogy az iráni fenyegetés észlelése hova vezeti őket” – mondta Saif.

Ha a rezsim úgy érzi, hogy léte veszélyben van, drasztikusabb intézkedéseket hozhat – például lezárhatja a Hormuzi-szoros kritikus vízi útvonalát, vagy megtámadhatja az amerikai bázisokat a Perzsa-öbölben.

„Ez ismeretlen terület” – mondta.

Ahogy az ismeretlen helyzet kibontakozott, a Perzsa-öböl államai hatóságai igyekeztek megnyugtatni ideges lakosságukat. Vasárnap az X-en közzétett üzenetben Katar Környezetvédelmi és Éghajlatváltozási Minisztériuma közölte az állampolgárokkal, hogy

„a Katari Állam levegőjében és felségvizein a sugárzási szint a normális határon belül van”.

A minisztérium közölte, hogy „éjjel-nappal” szorosan figyelemmel kíséri ezeket a szinteket.

Kuvaitban a hadsereg hétfőn közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy az iráni éjszakai égboltot megvilágító és Izrael felé ívelő rakéták nem lépnek be az ország légterébe és nem jelentenek fenyegetést.

Abdulkhaleq Abdulla, az Egyesült Arab Emírségek politológusa szerint a válság „kihívásokat és lehetőségeket” hozott a Perzsa-öböl számára.

A meggyengült Irán „jó a régiónak” – mondta, hivatkozva Teherán regionális proxy-jainak finanszírozására és évtizedek óta tartó „terjeszkedésére”.

Izrael azonban katonailag „merészebbé” vált, ami káros a régióra nézve, beleértve a palesztinokat is, akiknek a helyzetét „nem fogják hamarosan megoldani” – mondta.

Az az elképzelés, hogy Irán kormánya összeomlik, „vágyálom Tel-Avivban és a régió számos részén” – mondta. Amikor a harcok véget érnek, Irán valószínűleg „befelé fog fordulni”, ahelyett, hogy megpróbálná kiterjeszteni hatalmát a régióban – mondta.

„Mindenki mindenkivel tárgyal” a harcok befejezése érdekében – mondta. „A telefonvonalak izzanak.”

Azok, akik azt feltételezték, hogy az öbölben élők örülnek az Irán elleni csapásoknak, „gondolkozzanak el kétszer”, mondta Saif.

„Ez egy olyan összekapcsolt, egymással összefonódó régió.”

Az izraeli csapás Irán olaj- és gáziparára szombaton egy olyan gázmezőt érintett, amelyet Teherán Katarral oszt meg. A Bushehr atomerőmű, amelyet Izrael nem vett célba, Irán nyugati partján, kevesebb mint 200 mérföldre fekszik Kuvaitól.

„Mindannyian érintettek vagyunk” – mondta Saif.

Fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás: Washington Post