Hogyan foglalták el a lobbisták az Európai Uniót? - A Katargate csupán a jéghegy csúcsa - UnHerd elemzése magyarul
Egy nagyon jó összefoglalást írt erről az UnHerd portál, amit teljes egészében lefordítottam számotokra. Érdemes a rengeteg mellékelt linket is megnézni! (VilagHelyzete)
Eva Kaili alelnök a közelmúltban az Európai Parlament "emberi jogok a világbajnoksággal összefüggésben" című vitáján felszólalva váratlan üzenetet fogalmazott meg:
"Katar élen jár a munkajogok terén". Így talán nem kellett volna meglepődnünk, amikor a múlt héten azon 6 ember között volt, akit a belga rendőrség a katari korrupció és pénzmosás vádja miatt letartóztatott.
Az EU intézményrendszerének tagjai azonnal úgy állították be az ügyet, mintha csak néhány rossz almára korlátozódna a rothadás problémája.
Az Európai Parlament több tisztviselője a Politico című lapnak azt mondta, hogy a vádak "néhány személyre" korlátozódnak, akik tévútra tévedtek. Mások azonban arra számítanak, hogy még több nevet vonnak be a kiszélesedő hálóba. De hogy a botrány kiterjed-e más személyekre is, vagy sem, az mellékes.
A szigorúan csak a "Katargate"-re összpontosítva azt kockáztatjuk, hogy szem elől tévesztjük azt a tényt, hogy a botrány egy sokkal mélyebb és szélesebb körű rossz közérzet tünete, amely nemcsak az Európai Parlamentet, hanem az összes uniós intézményt érinti. A megvesztegetés és a korrupció a brüsszeli rendszer velejárója - és ezek nagy része teljesen legális.
Becslések szerint több mint 30 000 lobbista dolgozik Brüsszelben, ami Washington után a lobbizás terén a világ második fővárosává teszi.
A legtöbbjük a vállalatok és lobbicsoportjaik szolgálatában áll és hatalmas összegek állnak rendelkezésükre: az EU lobbinyilvántartásában szereplő 12 400 vállalat és szervezet együttes lobbibüdzséje az évek során - különösen a világjárvány óta - folyamatosan nőtt, és ma 1,8 milliárd eurót tesz ki.
A lista élén olyan nagy technológiai (BigTech), gyógyszeripari (BigPharma) és energiaipari óriások állnak, mint az Apple, a Google, a Meta, a Bayer és a Shell, valamint olyan ipari szövetségek, mint az Európai Vegyipari Tanács, az Európai Gyógyszeripari Szövetség (EFPIA) és a BusinessEurope, amelyek mindegyike 4-6 millió eurós éves lobbibüdzséről számol be. A valós szám valószínűleg jóval magasabb, mivel a vállalatok régóta nem jelentik be a kiadásaikat.
Különösen a nagy gyógyszergyártók (Big Pharma) és a nagy technológiai cégek (Big Tech) növelték jelentősen lobbitevékenységüket a világjárvány idején.
Csak az EFPIA - amely a Pfizert, az AstraZenecát és a Johnson & Johnsont képviseli - 2020-ban 20%-kal növelte kiadásait.
Óvatos becslések szerint a Big Pharma teljes éves uniós lobbiköltsége megközelíti az évi 40 millió eurót és hivatalosan közel 300 lobbista dolgozik Brüsszelben az iparág érdekeinek érvényesítésén (bár a tényleges szám valószínűleg magasabb, mivel a közzétételi szabályok nem tartalmazzák az ügyvédi irodákra, tudományos partnerségekre és az egyes országokban folytatott tevékenységekre fordított összes kiadást).
EU-s vakcinabeszerzés
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a befektetés bőségesen megtérült: 2021 végére az EU 71 milliárd euró értékű bizalmas szerződést írt alá, amely akár 4,6 milliárd adag vakcinát is biztosíthatott (több mint tíz adagot minden egyes európai polgárra).
Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke a Pfizerrel kötött eddigi legnagyobb - akár 1,8 milliárd adagról szóló, teljes felhasználás esetén akár 35 milliárd eurót is érő - megállapodást a vállalat vezetőjével folytatott sms-sorozaton keresztül tárgyalta meg. Az Európai Ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.
Az ilyen szélsőséges esetek azonban elfedik annak a strukturális problémának a valódi mértékét, amely a brüsszeli rendszer minden aspektusát áthatja.
Magától értetődik, hogy a jól finanszírozott lobbisták serege, amely messze felülmúlja a közérdekű csoportok számát és költségeit, hatalmas befolyást biztosít a vállalatoknak az európai döntéshozatali és jogalkotási folyamatra.
Az uniós lobbisták kiváltságos hozzáféréssel rendelkeznek a döntéshozókhoz: a legnagyobb vállalatok és lobbiszervezetek évente több száz találkozót tartanak az Európai Bizottsággal. 2019 decembere és 2022 májusa között például a von der Leyen-bizottság elképesztő számú, 500 találkozót folytatott az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok képviselőivel és lobbistáival - ez közel egy találkozót jelent minden munkanapon.
A háború kezdete óta a fegyveripar is (nagyon sikeresen) fokozta lobbitevékenységét, kihasználva az ebből fakadó bizonytalanságot arra, hogy szépítse a róla kialakult képet és úgy pozícionálja magát, mint olyan nélkülözhetetlen partnert, aki képes a biztonság garantálásához szükséges eszközöket biztosítani. A Putyin invázióját követő napokban a BDSV német fegyverlobbicsoport még arra is felszólította az EU-t, hogy "ismerje el a védelmi ipart a társadalmi fenntarthatósághoz való pozitív hozzájárulásként".
Eközben a Bizottság számos tanácsadó csoportjának tagságát a vállalati lobbisták uralják. Nem meglepő, hogy ez a befolyás könnyen vezethet elfogult tanácsadáshoz. A megfigyelőcsoportok által végzett kutatások kimutatták, hogy a biztosok és magas rangú bizottsági tisztviselők lobbitalálkozóinak 75%-a a nagyvállalatokat képviselő lobbisták részvételével zajlik.
Az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a pénzügyi szabályozás, a digitális szolgáltatások, a belső piac és a nemzetközi kereskedelempolitika, ez az arány 80% fölé emelkedik. Ez különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a nemzeti parlamentek által elfogadott jogszabályok igen nagy részét - az élelmezésbiztonságtól a teherautó-vezetők munkakörülményeiig terjedő kérdésekben - uniós szinten határozzák meg, majd a nemzeti parlamentek egyszerűen átültetik a nemzeti jogba.
A helyzetet tovább rontja, hogy a lobbinyilvántartás létezése ellenére viszonylag kevés felügyeletet gyakorolnak az egész folyamat felett.
A lobbisták számára csak tavaly vált kötelezővé, hogy regisztráljanak a blokk átláthatósági nyilvántartásába. Addig az egész rendszer önkéntes alapon működött, ami természetesen a lobbitevékenységek tömeges aluljelentéséhez vezetett. Ezáltal az EU jóval a liberális demokráciák, például az Egyesült Államok, sőt számos tagállam normái alatt maradt.
Még most is számos kiskapu maradt. Míg a Bizottság magas rangú tisztviselői, valamint az Európai Parlament bizottsági elnökei és a jogalkotási javaslatokat kidolgozó előadók kötelesek naplózni és nyilvánosságra hozni az érdekelt felekkel folytatott találkozóikat, addig a rendes európai parlamenti képviselők - akik ténylegesen szavaznak a javaslatokról - és az alacsonyabb szintű alkalmazottak, például a Parlament és a Bizottság asszisztensei csak ösztönözve vannak erre.
Ahogy Alberto Alemanno, a HEC Paris uniós jogászprofesszora megjegyezte,
az Európai Parlament "az egyetlen olyan intézmény, amely alapvetően gyakorlatilag semmilyen szabályt nem ír elő képviselői számára, és az etikai szabályok betartatása is nagyon gyenge".
Ráadásul az uniós nyilvántartás csak éves frissítést igényel és nem nyújt érdemi információt a konkrét jogszabályokkal és szakpolitikai kérdésekkel kapcsolatos lobbizásról, így a lobbitevékenységek nyomon követése nehézkes.
És ott van még a hírhedt brüsszeli "forgóajtó", amely lehetővé teszi a biztosok, európai parlamenti képviselők és uniós tisztviselők számára, hogy hivatalukból kilépve egyenesen lobbista munkakörbe kerüljenek - mint például Barroso bizottsági elnök nemrégiben a Goldman Sachshoz, Neelie Kroes biztos pedig az Uberhez és a Bank of America-hoz.
Az ajtó fordítva is kileng: az Európai Gyógyszerügynökség jelenlegi ügyvezető igazgatója, Emer Cooke korábban az EFPIA-nál, Európa legnagyobb gyógyszeripari lobbiszervezeténél dolgozott.
Az EU-párti reformerek szerint ezeket a problémákat intézményi átalakításokkal lehet megoldani, például
- a lobbistákkal való találkozók nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét minden uniós tisztviselőre kiterjeszteni,
- szigorúbb magatartási kódexeket bevezetni
- és egy, az összes uniós intézményt felügyelő etikai bizottságot felállítani.
Egyesek szerint a problémát az uniós jogalkotási folyamat átláthatatlan jellege okozza, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy ne csak a polgárok, de még a nemzeti parlamentek számára is "ellenőrizhessék, hogy nemzeti képviselőik hogyan cselekedtek", ahogyan azt Emily O'Reilly, a hivatalos európai ombudsman is elismerte. Mások szerint a megoldás az EU "demokratizálása" az Európai Parlament megerősítésével.
De mindezek a javaslatok pont nem érintik a lényeget:
az EU - nemzetek feletti és technokrata jellegénél fogva - strukturálisan hajlamos arra, hogy a saját érdekek - legyenek azok külföldi kormányok vagy multinacionális vállalatok - befolyása alá kerüljön és ezen semmilyen reform nem fog változtatni.
A lobbizás problémája természetesen nemzeti szinten is fennáll. Ez azonban nemzetek feletti szinten még súlyosbodik.
Ahogy Lorenzo Del Savio és Matteo Mameli kutatók írják:
"A nemzetközi helyszínek általában fizikailag, pszichológiailag és nyelvileg távolabb vannak az átlagemberektől, mint a nemzeti helyszínek. Ez a távolság nagyobb teret jelent, hogy az oligarchák foglyul ejtsék őket".
Ebből a szempontból sokatmondó, hogy az európaiak többségének fogalma sincs arról, hogy ki az Európai Parlament elnöke.
Ebben az értelemben az uniós korrupció problémája nem a rendszer hibája, hanem a politika nemzetek feletti átjárhatóságának velejáró következménye.
Az EU "demokratikusabbá" tétele nem változtat azon a tényen, hogy az európai demosz hiánya leküzdhetetlen akadályt jelent az európai demokrácia megteremtése előtt, még akkor is, ha Brüsszel érdekelt lenne abban, hogy ebbe az irányba haladjon (ami nem így van).
Az amatőr Katargate-botrányban érintett korrupt tisztviselők száma nem sokat számít; mert az EU számára már túl késő.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás: UnHerd
További friss hírekért: https://www.alternativhirek.com
📖 Minden fontos friss összefüggés, elemzés az elmúlt hetek történéseiről + egy extra melléklet a VilagHelyzete Könyvújság őszi dupla számában 512 oldalon:
https://www.alternativhirek.com/2022/11/elerheto-vegre-vilaghelyzete-konyvujsag.html
Ha úgy érzed értékes a VilagHelyzete és Alternatív Hírek oldalakkal kapcsolatos tevékenységem vagy érdemes támogatni a fennmaradást, minden segítséget szívesen veszek és köszönök: akár a Paypal-küldéssel, akár Patreon támogatóként, mert nagyban segít a további működésben és életben tartásban. Köszönöm!
● https://www.paypal.me/VilagHelyzeteBlog
● Egyszerű Bankkártyás támogatás
https://bit.ly/3p5M5bE
● Patreon: https://patreon.com/VilagHelyzete
➡️ ➡️ ➡️ A VilagHelyzete.com és AlternativHirek.com minden elérhetősége!
https://linktr.ee/VilagHelyzete
