Foreign Affairs: A NATO nem maradhat fenn az USA nélkül - Ha Trump kivonul, a szövetség valószínűleg szétesne
Egy második Trump-elnökségnek szörnyű következményei lehetnek az európai biztonságra nézve. - Ezzel riogat már a háttérhatalom által működtetett és annak szócsöveként szolgáló Foreign Affairs portál
Foreign Affairs: A NATO nem maradhat fenn az USA nélkül - Ha Trump kivonul, a szövetség valószínűleg szétesne
A múlt hónapban ünnepelte 75. évfordulóját a NATO, a világ legsikeresebb katonai szövetsége. Egyesek attól tartanak, hogy ez lehetett az utolsó évfordulója, amelyen az Egyesült Államok még vezető szerepet játszik.
Donald Trump volt amerikai elnök még mindig elavultnak tartja a szövetséget.
Ha újraválasztják, mint mondja, arra bátorítaná az orosz vezetőket, hogy "azt tegyenek, amit csak akarnak" azokkal a tagállamokkal, amelyek nem fizetik meg az általa elégségesnek tartott védelmi költségeket.
Egy második Trump-elnökségnek szörnyű következményei lehetnek az európai biztonságra nézve. - Ezzel riogat már a háttérhatalom által működtetett és annak szócsöveként szolgáló Foreign Affairs portál.
🔶 A teljes cikküket lefordítottam számotokra! Azért teszem közzé magyarul, hogy mindenki elolvashassa, mennyire demagóg, ruszofób, Trump-ellenes és szó szerint háborúpárti a nyugati elit, illetve az a Mélyállamot is kézben tartó szervezett háttérhatalom, amelynek az egész világ biztonsága ki van szolgáltatva jelenleg!(VilagHelyzete szerk. megj.)
Trump védelmezői azzal érvelnek, hogy csak blöfföl, hogy nyomást gyakoroljon Európára, hogy az még többet költsön a védelemre.
De azok a korábbi amerikai tisztviselők, akik Trump hivatali ideje alatt szorosan együttműködtek a NATO-val, köztük egyikünk (R. D. Hooker Jr.), meg vannak győződve arról, hogy újraválasztása esetén ki fog lépni a szövetségből.
Trump óriási nehezteléssel tekint azokra a mérsékeltebb tanácsadókra, akik az első ciklusa alatt kordában tartották őt. Ha 2025-ben bejut a Fehér Házba, a védőkorlátok megszűnnek.
Az amerikai kongresszus is aggódik.
A közelmúltban törvényt fogadott el, amely megtiltja, hogy egy elnök kilépjen a NATO-ból, hacsak a Kongresszus nem hagyja jóvá, akár a Szenátus kétharmados szavazatával, akár a Kongresszus mindkét házának törvényével.
❌ Trump azonban megkerülhetné ezt a tilalmat. Máris kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy hajlandó-e tiszteletben tartani a NATO 5. cikkelyének kölcsönös védelmi záradékát.
❗ A finanszírozás visszatartásával, az amerikai csapatok és parancsnokok Európából való visszahívásával, valamint az Észak-atlanti Tanácsban (a NATO legfőbb tanácskozó testületében) hozott fontos döntések blokkolásával Trump drámaian gyengítheti a szövetséget anélkül, hogy hivatalosan kilépne belőle.
Még ha nem is vonja meg teljesen az amerikai támogatást, Trump jelenlegi álláspontja a NATO-val kapcsolatban és az Ukrajna támogatása iránti érdektelensége, ha nemzeti politikává válik, megingatná az európaiak bizalmát az amerikai vezetésben és katonai elszántságban.
AZ ELHAGYOTT EURÓPA
Ha Trumpot újraválasztják és követi NATO-ellenes ösztöneit, az első áldozat Ukrajna lenne.
Trump ellenezte a Kijevnek nyújtott további katonai segélyt és továbbra is hízeleg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár máris megpróbálja Trump-biztossá tenni az Ukrajnának nyújtott segítséget azzal, hogy azt a szövetség égisze alatt koordinálja, nem pedig az Egyesült Államok által vezetett Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport keretében.
⛔ Ha az Egyesült Államok Trump alatt gyengítené vagy megszüntetné az Európával szembeni védelmi kötelezettségvállalását, az európai országok kiszolgáltatottabbnak éreznék magukat, és egyre vonakodóbbá válhatnak attól, hogy Ukrajnának küldjék a saját létfontosságú katonai szállítmányaikat.
A segélyek drámai csökkentése esetén Kijev arra kényszerülhet, hogy olyan kedvezőtlen megállapodásról tárgyaljon Moszkvával, amely Ukrajnát katonailag és gazdaságilag Oroszországgal szemben kiszolgáltatott csonka államként hagyná.
Ha Ukrajna védelme teljesen összeomlik, brutális elnyomás és erőszakos oroszosítás vár mintegy 38 millió emberre.
A katasztrofális következmények csak ott kezdődnének.
Egy leeresztett NATO nehezen tudna hatékony hagyományos elrettentő erőt kifejteni a további orosz agresszióval szemben.
ℹ Oroszország jelenleg háborús alapokon áll, GDP-jének hat százalékát költi védelemre, és tekintélyelvű vezetője elkötelezte magát egy ultranacionalista küldetés mellett, hogy megszilárdítsa uralmát az általa "orosz világnak" nevezett, meghatározatlan földrajzi térben, amely jóval túlnyúlik országa nemzetközileg elismert határain.
⚔️Moszkva viszonylag gyorsan újjá tudná alakítani fegyveres erőit. Miután leigázta egész Ukrajnát, Putyin valószínűleg a balti államokra összpontosítana - a NATO-tagállamokra, amelyek a szövetség biztonsági ernyője alá tartoznak, de amelyeket Putyin történelmi orosz földnek vall.
⚔️Ha a NATO hagyományos elrettentő ereje meggyengülne az amerikai támogatás megvonása miatt, Oroszország csak kísértést érezne arra, hogy még pimaszabbul cselekedjen.
❗️ A NATO-országok jelenleg együttesen a GDP két százalékát költik védelemre, de az amerikai támogatás hiányában az európai hadseregek még mindig nem eléggé felkészültek, felszereltek és képesek egy nagyhatalmi ellenféllel szemben harcolni.
Európa több fontos területen továbbra is nagymértékben függ az Egyesült Államoktól.
Saját erejéből hiányzik a sikeres védelemhez szükséges számos kulcsfontosságú eszköz, beleértve a légiszállítási képességeket, a levegő-levegő utántöltést, a nagy magasságú légvédelmet, az űreszközöket és a műveleti hírszerzést - ezeket elsősorban az Egyesült Államok biztosítja.
Amerikai segítség nélkül a NATO elveszítené katonai előnyének nagy részét Oroszországgal szemben. Európa védelmi ipara továbbra is erősen széttöredezett, és az amerikai támogatás elvesztésének ellensúlyozásához szükséges védelmi kapacitások fejlesztése az évtized hátralévő részében is eltarthat.
Egy leeresztett NATO nehezen tudna hatékony hagyományos elrettentő erőt kifejteni a további orosz agresszióval szemben.
Amennyiben az Egyesült Államok elhagyja a NATO-t, a nukleáris elrettentés eróziója súlyosan súlyosbítaná Európa hagyományos elrettentési problémáját.
A nukleáris fegyverek alátámasztják az Egyesült Államok elkötelezettségét szövetségesei védelmére, és nukleáris képességei képezik a NATO elrettentő képességének alapját.
❌ Ha Trump bezárná az amerikai nukleáris ernyőt, Európa kevesebb mint 600 brit és francia stratégiai nukleáris robbanófejre támaszkodhatna, ami töredéke Oroszország több mint 5000 stratégiai és taktikai nukleáris robbanófejből álló teljes erejének.
Mivel Európa nem rendelkezik taktikai atomfegyverekkel, egy orosz taktikai nukleáris támadástól csak a stratégiai szintre való eszkalációval való fenyegetéssel remélhet elrettentést, amit Moszkva nem biztos, hogy hitelesnek talál.
Oroszország, hogy megpróbálja elriasztani az európaiakat attól, hogy támogassák Ukrajnát, többször is utalt arra, hogy taktikai atomfegyvereket vethet be.
❌ Az Egyesült Államokkal ellentétben Franciaország és az Egyesült Királyság nem terjesztette ki nukleáris elrettentő erejét szövetségesei védelmére. Ha Washington magára hagyja Európát, Moszkva kiszámíthatja, hogy sikeresen folyamodhat nukleáris zsaroláshoz, hogy elfoglalja a NATO-tagállamok területét.
A NATO amerikai vezetése nélkül nehéz lenne fenntartani a tagok közötti kohéziót és egységet. Gyakran erős amerikai hangra van szükség ahhoz, hogy a széttartó tagállamokat konszenzusra bírják.
📍 A NATO alapítása óta egy amerikai tábornoktiszt vezeti a szervezet parancsnoki struktúráját, aki felügyeli az összes NATO-tagállam katonai tevékenységét. Kétséges, hogy a szövetségben bármely más ország képes lenne ezt a szerepet betölteni.
Az Egyesült Államok nélkül a NATO talán sántítana, de valószínűbb, hogy a szövetség teljesen összeomlana.
Az Európai Unió nincs abban a helyzetben, hogy egyhamar átvegye a NATO helyét, mivel katonai képességei korlátozottak és inkább regionális válságok kezelésére alkalmas, mint nagyobb háborúk megvívására.
Még ha a NATO-csonkok erős amerikai szerepvállalás nélkül fenn is maradnának, a megosztott vezetés, a nem megfelelő elrettentő képességek és egy magabiztos ellenfél jelentette kihívások növelnék az Oroszországgal, a liberális nemzetközi rend felborítására törekvő nagyhatalommal való háború kockázatát.
A BUKÁS
A kár nem korlátozódna Európára.
Ha Trump ki akar lépni a NATO-ból, hogy megbüntesse a szövetségeseket a nem megfelelő védelmi kiadások miatt, akkor miért tartaná fenn az Egyesült Államok az ázsiai szövetségesei iránti kötelezettségvállalásait, akik közül sokan jelenleg még a NATO-országoknál is kevesebbet költenek?
Egyelőre az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei - például Ausztrália, Japán és Dél-Korea - közötti védelmi kapcsolatok a kínai provokációkkal szemben egyre szorosabbá válnak.
Az Egyesült Államok kötelezettségvállalásaiba vetett bizalom hiánya azonban arra késztetheti ezen országok némelyikét, hogy Kína és Észak-Korea nukleáris előnyeinek ellensúlyozására atomfegyvereket szerezzenek, aláásva ezzel a térségben évtizedek óta uralkodó törékeny stabilitást.
Az Egyesült Államok globális vezető szerepének elsorvadása a Közel-Keleten is rendkívül negatív következményekkel járna, ahol az amerikai erőkre és az Egyesült Államok által vezetett koalíciókra van szükség a terrorista fenyegetések leküzdéséhez.
Az Egyesült Államok gazdasága is megsínylené a helyzetet.
Ha az elrettentés összeomlása általános háborút váltana ki Oroszországgal vagy Kínával, a gazdasági költségek elképesztőek lennének.
Csak néhány jemeni houthi harcos is képes volt megzavarni a globális hajózást a Vörös-tengeren elkövetett támadásaival.
Képzeljük el, milyen következményekkel járna egy nagyhatalmak közötti háború. Ráadásul a kereskedelmi kapcsolatok gyakran követik a biztonsági kapcsolatokat. Tavaly a kétirányú transzatlanti árukereskedelem meghaladta az 1,2 billió dollárt. Az Egyesült Államok mintegy 4 billió dollárt fektetett be az európai iparba. Körülbelül ötmillió amerikai dolgozik európai tulajdonú iparágakban. Az Egyesült Államoknak hatalmas gazdasági érdeke fűződik a békés Európa fenntartásához.
Az Egyesült Államok már járt itt korábban is.
Mindkét világháború előtt Washington semlegességre törekedett. Az elszigetelődési törekvések egyike sem vált be és csak megakadályozta, hogy az Egyesült Államok segítsen elrettenteni az agresszorokat ezekben a háborúkban.
Végül az Egyesült Államokat mindkét konfliktusba belerángatták.
A második világháború után, miután az Egyesült Államok megtanulta az elszigetelődés veszélyeit, továbbra is elkötelezett maradt és előkészítette az utat a NATO megalapításához és a 75 éves viszonylagos békéhez Európában.
Az Egyesült Államoknak nem szabad elfelejtenie a múlt század fájdalmas tanulságait. Ha ezt tenné, azzal azt kockáztatná, hogy aláássa az Egyesült Államok globális vezető szerepét, aláássa a Washington által felépített nemzetközi rendet, és biztonságosabbá tenné a világot a tekintélyelvű uralom számára.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: NATO Cannot Survive Without America - If Trump Pulls Out, the Alliance Would Likely Fall Apart (2024.05.13.)
https://www.foreignaffairs.com/nato-cannot-survive-without-america
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!