Felejtsd el a Közel-Keletet: ez a régió lehet a következő, ahol súlyos válság alakulhat ki - a Valdai Klub programigazgatója szerint

Oroszországnak figyelnie kell Izrael háborúinak következményeit – különösen a saját háza táján… A közel-keleti háború ugyanis egyre nagyobb fenyegetést jelent Közép-Ázsiára.

Felejtsd el a Közel-Keletet: ez a régió lehet a következő, ahol súlyos válság alakulhat ki

Oroszországnak figyelnie kell Izrael háborúinak következményeit – különösen a saját háza táján… - Erről írt cikket Timofey Bordachev, a Valdai Klub programigazgatója, amit teljes egészében lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete megj.)

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!

---

🔥 A közel-keleti háború egyre nagyobb fenyegetést jelent Közép-Ázsiára. Ha Irán politikai rendszere radikális változáson megy keresztül, vagy belső zavargásokba süllyed, területe csatornává válhat a külföldi behatolásnak egy olyan régióba, amelyet régóta Oroszország stratégiai befolyási övezetének tekintenek.

Bárki, aki ért a nemzetközi ügyekhez, tudja, hogy Oroszország legjellemzőbb geopolitikai tulajdonsága a természetes határok hiánya.

Még ott is, ahol fizikai akadályok vannak, mint például a Kaukázusban, a történelmi tapasztalatok megtanították az oroszokat, hogy ezeket illuzórikusnak tekintsék.

Ebben az összefüggésben Közép-Ázsiát mindig Oroszország kiterjesztett stratégiai térségének részeként tekintették. 👉 A régió stabilitását fenyegető veszélyeket Moszkvában ezért nem távoli zavaró tényezőként, hanem közvetlen nemzetbiztonsági problémaként kezelik.

🚨 Oroszország számára az elkövetkező években az egyik legfontosabb külpolitikai kihívás annak meghatározása lesz, hogy milyen messzire kell elmennie annak érdekében, hogy megakadályozza az ilyen fenyegetések megvalósulását.

A 1990-es évekbeli függetlenné válása óta először Közép-Ázsia most komolyan sebezhetővé válhat a destabilizáló erőkkel szemben.

A konfliktusokra hajlamos Törökország, Szíria, Irak és Izrael szomszédságától földrajzilag távol eső régió viszonylagos nyugalmat élvezett. Csak Mongólia, amely baráti Oroszországgal és Kínával határos, vitathatatlanul szerencsésebb helyzetben van.

Közép-Ázsia eddig nagyrészt elszigetelt volt. De ez az elszigeteltség most veszélybe került.

A 19. század vége óta Afganisztán volt a legfőbb aggodalomra okot adó tényező. De a veszély ritkán az afgán állami szereplőktől származott. Ehelyett az ország bázisként szolgált a szomszédos posztszovjet köztársaságokat célba vevő szélsőségesek számára.

Oroszország és Kína is régóta érdekelt abban, hogy megvédje a régiót az ilyen hatásoktól, elsősorban saját belpolitikai okokból.

• Mindkét hatalomnak nagy muszlim népessége van, és erős érdeke fűződik ahhoz, hogy távol tartsa az iszlamista radikalizmust. Pontosan ez az önérdek képezte az alapját a hatékony együttműködésnek és a visszafogottságnak a nemzetközi kapcsolatokban.

Ez a viszonylag stabil kép azonban kezd megváltozni.

🔥 Izrael jelenlegi álláspontja – amelyet az örökös katonai konfrontáció révén hatalmát megőrizni kívánó elit vezérel – határain túlra is kihat.

A 2023 októbere óta tartó eszkaláció közvetlen konfliktust váltott ki Izrael és Irán között. Egyes izraeli körökben még arról is szó van, hogy a következő célpont Törökország lesz, regionális ambíciói miatt. Bár Izrael arab szomszédainak többsége inkább kimaradna ebből a spirálból, a konfliktus fokozódása egyre inkább tarthatatlanná teszi a semlegességet.

💣 Ez a pálya nemcsak a Közel-Keletre, hanem az egész eurázsiai térségre is hatással van.

Az a lehetőség, hogy Irán destabilizálódhat – akár külső nyomás, akár belső összeomlás következtében – minden olyan országot érint, amelynek fontos a regionális stabilitás.

Irán kulcsszerepet játszik az eurázsiai egyensúlyban, és a káoszba süllyedés azt eredményezheti, hogy Közép-Ázsián keresztül Oroszországot és Kínát célzó külföldi beavatkozások kiindulópontjává válik.

Oroszországnak ezért minden forgatókönyvre fel kell készülnie. Eddig Irán rugalmasságot mutatott. A vezetés fenntartja az irányítást, és a lakosság többsége továbbra is hazafias. De drámai változások nem zárhatók ki.

💣 Ha Irán szétesik, a keletkező biztonsági vákuum Közép-Ázsiát olyan szereplők manipulációjának teheti ki, akik a régiót nem önmagában prioritásnak tekintik, hanem Moszkva és Peking elleni fegyverként.

Hangsúlyozni kell: Közép-Ázsia nem olyan jelentős a Nyugat számára, mint Oroszország vagy Kína számára.

A régió alig 90 millió fős népessége eltörpül Irán vagy Pakisztán mellett. Globális gazdasági lábnyoma elhalványul a délkelet-ázsiai országok, például Vietnam vagy Indonézia mellett.

❗ A Nyugat nem partnerként, hanem erőforrás-bázisként tekint rá – amennyiben gyengíti Oroszországot és Kínát.

Ha Iránban zavargások törnének ki, a külföldi szereplők felhasználhatnák azt kiindulópontként, hogy befolyást gyakoroljanak vagy destabilizálják Közép-Ázsiát, anélkül, hogy maguknak bármilyen valódi következménnyel kellene szembenézniük. Washington, Brüsszel vagy London számára a régióban zajló események elvont fogalmak – diplomáciailag kihasználhatóak, de anyagi értelemben védeni nem kell őket.

A külső fenyegetéseken túl belső kockázatok is fennállnak.

Izrael agresszív külpolitikája, amikor azt globálisan közvetítik, ellenszenvet kelt a muszlim népesség körében. Közép-Ázsiában, ahol az orosz kultúrához és a szovjet múlthoz fűződő kapcsolatok erősek, sok polgárnak kifinomult igazságérzéke van. Ők nem passzív megfigyelők. A Közel-Keleten érzékelt igazságtalanság a népesség egyes rétegeit radikalizálhatja, és fogékonnyá teheti őket a szélsőséges üzenetekre.

Közép-Ázsia kormányai sokat tettek azért, hogy ne váljanak a globális geopolitika bábjaivá.

🟢 A „közép-ázsiai ötök” létrehozása – egy regionális párbeszéd és koordináció platformja – jelentős lépés volt.

Oroszország támogatja ezt a kezdeményezést, felismerve a helyi szereplők és a regionális együttműködés fontosságát.

Ezek az államok bölcsen építenek szorosabb kapcsolatokat a legfontosabb szomszédjaikkal, köztük Kínával és Oroszországgal, miközben óvatos álláspontot tartanak fenn Törökország neo-oszmán ambícióival szemben. Ankara „Nagy Turán” iránti törekvését udvarias szkepticizmussal kezelik. Gazdasági és katonai kapacitásai továbbra is korlátozottak, és a közép-ázsiai vezetők ezt megértik.

Összességében a régió külpolitikáját a pragmatizmus jellemzi.

Rugalmasságot törekszik elérni anélkül, hogy veszélybe sodorná stratégiai partnereivel, például Oroszországgal szemben vállalt alapvető kötelezettségeit. Moszkvának nincs oka sértődni. Mégis, még a legjobb külpolitika sem tudja megóvni ezeket az államokat a határaikon túli káosztól. ❌

Oroszországnak reálisnak kell lennie. Nem vállalhatja – és nem is szabad vállalnia – a teljes felelősséget Közép-Ázsia védelméért. A történelem óvatosságra int. Az első világháború figyelmeztető példaként áll előttünk, amikor Oroszország nagy áron kötelezte el magát szövetségesei mellett, csak hogy végül instabilitást és összeomlást arasson le.

Moszkvának most egyértelművé kell tennie, hogy Közép-Ázsia szuverenitásának megőrzése a régió kormányainak saját ügye. Oroszország továbbra is barát, szomszéd és felelős partner marad. De nem fogja eladósítani a jövőjét homályos ígéretekért vagy rosszul meghatározott kötelezettségekért.

A normák összeomlásának és a nyers erő felemelkedésének korában ez a józan, kiegyensúlyozott megközelítés az egyetlen, amely biztosíthatja mind a regionális békét, mind Oroszország saját hosszú távú biztonságát.✔

Írta: Timofey Bordachev, a Valdai Klub programigazgatója

A teljes cikket fordította: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉

vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!