Elkerülhetetlen a totális háború a Közel-Keleten? - ELEMZÉS
Egy nagyszabású konfliktus senkinek sem áll érdekében, de egy Iránnak szánt izraeli megtorlásnak mindenképpen meg kell történnie. A kérdés az, hogy mi lesz az?
Elkerülhetetlen a totális háború a Közel-Keleten?
Egy nagyszabású konfliktus senkinek sem áll érdekében, de egy Iránnak szánt izraeli megtorlásnak mindenképpen meg kell történnie. A kérdés az, hogy mi lesz az?
Erről írt egy nagyobb elemzést Murad Sadygzade, a Közel-Keleti Tanulmányok Központjának elnöke, a HSE Egyetem (Moszkva) vendégoktatója. (A teljes cikkét lefordítottam számotokra - VilagHelyzete)
Április 13-ra, szombatra virradó éjszaka Irán először támadta közvetlenül Izraelt saját területéről drónokkal és rakétákkal. Több izraeli városban megszólaltak a légvédelmi szirénák, Jeruzsálemben pedig robbanások hallatszottak.
A CNN a történelem legerősebb egyetlen dróntámadásaként írta le. A csapás válasz volt az iráni damaszkuszi konzulátus elleni április 1-jei izraeli támadásra, amelyben több iráni tiszt, köztük az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) egyik magas rangú tábornoka meghalt.
Ez a csapás - ellencsapás közelebb vitte a Közel-Keletet egy teljes körű regionális háborúhoz ❗
ℹ Visszatekintés:
Az izraeli hadsereg szerint az iráni területről indított éjszakai támadás több mint 300 kilövésből állt: Izraelt 170 drón, több mint 120 ballisztikus rakéta és több mint 30 cirkálórakéta vette célba. A drónok mellett Irán a jelentések szerint 150 cirkálórakétát, 110 föld-ország ballisztikus rakétát (Shahab-3, Sajil-2 és Kheibar), valamint hét Fattah-2 hiperszonikus cirkálórakétát lőtt ki.
Irán mellett a jemeni hutik és az Irán-barát iraki csoportok is hajtottak végre támadásokat Izrael ellen. A jelentések szerint a libanoni síita Hezbollah mozgalom is részt vett az Izrael elleni támadásokban, rakétacsapásokat indítva a Golán-fennsíkra.
A támadások széles körű pánikot okoztak Izraelben, amikor hajnali 2 órakor megszólaltak a légvédelmi szirénák és a polgárokat arra kényszerítették, hogy a kulcsfontosságú helyszíneken, köztük Jeruzsálemben, Haifában és több katonai támaszponton bekövetkezett robbanások közepette menedéket keressenek.
A támadás intenzitása túlterhelte Izrael Vaskupola védelmi rendszerét, ami megtorló katonai akciókat váltott ki olyan szövetséges országok részéről, mint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Jordánia. Izrael ellenintézkedésként a GPS-jelek blokkolásával hatástalanította az iráni rakéták és drónok irányítórendszerét.
Ezt az információt alátámasztják az amerikai és brit média jelentései, amelyek szerint az ezekről a területekről indított drónokat az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Jordánia légiereje megsemmisítette, mielőtt azok elérhették volna Izrael területét.
Rishi Sunak brit miniszterelnök megerősítette a brit vadászgépek részvételét a támadások visszaverésében. Izrael emellett háláját fejezte ki Franciaországnak a légtérellenőrzésben nyújtott segítségért, amely megkönnyítette a támadások elleni hatékony védekezést. A CNN szerint a támadások visszaverésében részt vettek a Vasdóm, a Dávid-zsinór, valamint az Arrow 2 és Arrow 3 rakétavédelmi rendszerek.
Daniel Hagari, az IDF szóvivője szerint Izraelnek és szövetségeseinek sikerült elfogniuk az iráni lőszerek 99 százalékát, a túlnyomó többséget az országon kívül lőtték le. Csak néhány ballisztikus rakéta jutott el izraeli területre, amelyek egy déli légibázist találtak el, ahol "kisebb károkat" okoztak az infrastruktúrában - közölte az IDF. Irán azt állította, hogy a célpontok kizárólag katonai és kormányzati struktúrák voltak, ami rávilágít a konfliktus komolyságára és a regionális geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos összetettségre.
Irán és Izrael mindig is ellenségek voltak?
Az 1979-es iráni forradalom előtt Irán és Izrael viszonylag baráti és együttműködő kapcsolatokat ápolt, amelyeket a különböző területeken folytatott stratégiai együttműködés jellemzett. A földrajzi és kulturális különbségek ellenére mindkét ország közös alapot talált a közös geopolitikai érdekekben és a szomszédos arab államokból érkező fenyegetések felismerésében.
Az Irán és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatok az 1948-as Izrael állam megalakulását követő első években jöttek létre.
Irán Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása alatt Izraelre potenciális szövetségesként tekintett a térségben. Mindkét ország osztozott az arab nacionalista mozgalmak terjeszkedési törekvéseivel és a hidegháború alatt a szovjet befolyás erősödésével kapcsolatos aggodalmakban a Közel-Keleten.
Az 1950-es és 1960-as évek során Irán és Izrael diszkréten együttműködött különböző területeken, beleértve a hírszerzés megosztását, a katonai kiképzést és a gazdasági partnerséget. Ezt az együttműködést a közös ellenségek - például az arab nacionalizmus és a pánarabizmus - elleni közös érdekek diktálták, amelyeket olyan személyiségek vezettek, mint Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök.
Együttműködésük egyik figyelemre méltó példája volt a közös izraeli-iráni erőfeszítés az iraki kurd lázadók támogatására az 1960-as években, amelynek célja az iraki kormány destabilizálása volt, amelyet Teherán és Tel-Aviv egyaránt fenyegetésnek tekintett.
➕ Emellett Irán és Izrael szoros gazdasági kapcsolatokat ápolt:
Izrael fejlett mezőgazdasági technológiákkal és szakértelemmel látta el Iránt, míg Irán olajat szállított Izraelnek, különösen a regionális instabilitás idején, például az 1973-as arab olajembargó idején.
Összességében az 1979 előtti időszakban Irán és Izrael között pragmatikus érdekegyeztetés volt tapasztalható, amelyet a közös aggodalmak és a kölcsönös előnyökre való törekvés vezérelt.
Ezek a kapcsolatok azonban drámaian megváltoztak az iráni forradalom után, amely véget vetett a sah rezsimjének, és a két ország közötti ellenségeskedés korszakát nyitotta meg.
Az iráni-izraeli ellenségeskedés gyökerei
Az Irán és Izrael közötti rivalizálás mélyen gyökerezik a több évtized alatt kialakult politikai, vallási és stratégiai konfliktusokban. Ennek a régóta fennálló ellenségeskedésnek több aspektusa van, amelyek mindegyike hozzájárul a jelenlegi kapcsolataikat alakító feszültségekhez.
Irán és Izrael alapvetően ellentétes politikai és vallási ideológiákat testesít meg.
Az 1979-es iráni forradalom után Irán síita elveken alapuló iszlám köztársaságot hozott létre, amely szembeszállt a nyugati imperializmussal és befolyással, beleértve Izrael és az Egyesült Államok befolyását is.
Izraelt viszont 1948-ban zsidó államként alapították és Irán nyugati előőrsnek tekinti a Közel-Keleten. Irán palesztin csoportok támogatása és a cionista állam felszámolására irányuló felhívásai tovább szították ezt az ideológiai konfliktust.
🔥 Mindkét ország igyekszik kiterjeszteni befolyását a Közel-Keleten, gyakran a másik rovására.
📍 Izrael Iránt tekinti a legnagyobb fenyegetésnek, különösen Irán nukleáris ambíciói és az Izrael-ellenes csoportok, például a libanoni Hezbollah és a gázai Hamász támogatása miatt.
📍 Ezzel szemben Irán Izrael katonai fölényét és az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatát komoly fenyegetésnek tekinti saját biztonságára és regionális ambícióira nézve.
Irán nukleáris programja Izrael számára intenzív vizsgálat és aggodalom tárgya. ☠️
⛔ Izrael attól tart, hogy Irán nukleáris fegyverek kifejlesztésének lehetősége közvetlen egzisztenciális fenyegetést jelent. Ennek eredményeképpen Izrael aktívan kiáll az Irán elleni szigorú nemzetközi szankciók mellett és nem zárja ki a katonai fellépést sem annak megakadályozására, hogy Irán nukleáris képességet fejlesszen ki.
Irán ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, de a nemzetközi ellenőrzésekkel szembeni átláthatatlansága és ellenállása fokozta a gyanakvást és a feszültséget.
Irán és Izrael árnyékháborút folytat a térségben, különböző konfliktusokban ellentétes oldalakat támogatva. Irán olyan csoportokat támogat, mint a Hezbollah és a szíriai kormány, azzal a céllal, hogy létrehozzon egy "síita félholdat" Irántól Irakon és Szírián át Libanonig.
Izrael gyakran hajt végre katonai csapásokat, hogy megzavarja ezeket az erőfeszítéseket és gyengítse e csoportok katonai képességeit, különösen azért, hogy megakadályozza a fejlett fegyverek átadását a Hezbollahnak és más, Iránnal szövetséges csoportoknak.
ℹ Az egyes országok nemzetközi szövetségei is hozzájárulnak a rivalizálásukhoz.
Izrael erős kapcsolatait az Egyesült Államokkal, békeszerződéseit egyes arab nemzetekkel, valamint az Irán politikája miatt aggódó más országokkal, például Szaúd-Arábiával fenntartott növekvő kapcsolatait Irán stratégiai bekerítésnek tekinti.
Eközben az, hogy Irán a nyugati szankciókkal szemben Oroszország és Kína támogatását élvezi, e rivalizálás globális dimenzióját mutatja.
Irán ideológiai elkötelezettsége forradalmi elveinek exportálása és a nyugati befolyással szembeni ellenállás mellett közvetlenül ütközik Izrael biztonsági érdekeivel és a nyugati értékekhez való igazodásával. Ez az ideológiai export azáltal nyilvánul meg, hogy Irán olyan milíciákat és politikai mozgalmakat támogat, amelyek aktívan ellenzik Izrael létezését.
Az iráni-izraeli rivalizálás összetett és sokrétű természetének megértéséhez figyelembe kell venni ezeket a történelmi, ideológiai, stratégiai és nemzetközi tényezőket. Ez a rivalizálás nemcsak a Közel-Kelet biztonsági dinamikáját befolyásolja, hanem a globális geopolitikára is jelentős hatással van.
⚔️🇵 Mi volt a reakció az Izrael elleni iráni támadásokra?
Az iráni támadást követően a különböző országok magas rangú tisztviselői fokozták a feszültséget.
💣Az izraeli vezérkari főnök azonnal kijelentette, hogy válaszlépésre kerül sor, anélkül, hogy annak formáját vagy időzítését pontosította volna.
❌ Ugyanakkor a világ vezetőinek retorikája a konfliktus megfékezésének és egy nagyszabású háború megelőzésének szükségességét hangsúlyozta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az iráni képviselő azt állította, hogy Irán Izraelre mért megtorló csapásai önvédelemből történtek, szükségesek, arányosak és csak katonai célpontok ellen irányultak.
Hoszein Amir Abdollahian, az Iszlám Köztársaság külügyminisztériumának vezetője szerint Irán tájékoztatta az amerikai kormányzatot, hogy az Izrael elleni támadás korlátozott volt.
Irán azzal is fenyegetőzött, hogy csapásokat mér a térségben lévő amerikai támaszpontokra, ha az Egyesült Államok a támadás során továbbra is támogatja Izraelt és szembeszáll Iránnal. A miniszter megjegyezte, hogy Irán célba vett egy izraeli légibázist, ahonnan F-35-ös repülőgépek április 1-jén csapásokat mértek a szíriai iráni konzulátusra.
Közvetlenül az iráni fegyveres erők és az IRGC Izraelre mért csapásai után az USA óvatos megközelítést alkalmazott. Az amerikai kormányzat hivatalos szóvivője aggodalmát fejezte ki Izrael esetleges elhamarkodott fellépése miatt, amelyet az iráni agresszióra adott válaszul követhet el.
Úgy vélte, hogy Izrael stratégiai döntései nem mindig optimálisak. A CNN szerint Joe Biden amerikai elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott első telefonbeszélgetése során kijelentette, hogy országa nem fog részt venni az IDF esetleges Irán elleni támadó műveleteiben.
Joe Biden továbbá azt javasolta az izraeli hatóságoknak, hogy tekintsék győzelemnek az iráni csapás visszaverését és fejezzék be az akciók eszkalációját!
Emellett a nemzethez intézett beszédében nyíltan nem kommentálta az iráni támadást. A Politico ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy nem akarta provokálni a közel-keleti feszültségek további fokozódását.
Joe Biden azonban azonnal felvette a kapcsolatot az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal, sürgetve őt, hogy sürgősen koordináljon egy új segélycsomagot Izrael számára.
Ugyanakkor az USA készségét Izrael védelmére a Pentagon vezetője, Lloyd Austin kijelentette.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén megígérte, hogy mindent megtesz az ország védelmében az "iráni agresszióval" szemben.
"Benjamin Netanjahu meg akarta várni Joe Biden elnök telefonhívását. Több lehetőség is volt a megtorlásra, de a hívás megállította őt.
Az a vonat már elment és most fellélegezhetünk és újra gondolkodhatunk" - mondta egy izraeli tisztviselő újságíróknak névtelensége megőrzése mellett.
Az orosz fél is fenntartotta visszafogott álláspontját, amit a külügyminisztérium fejezett ki:
"Felszólítunk minden érintett felet, hogy tanúsítson önmérsékletet. Reméljük, hogy a térség államai politikai-diplomáciai eszközökkel oldják meg a problémáikat".
Bár a Nyugat úgy véli, hogy egy nagyszabású konfliktus Oroszország érdekeit szolgálja, több okot is figyelmen kívül hagynak, amiért Moszkva nem akarna ilyen eszkalációt a térségben.
Először is, a régió számos országa ma már Oroszország kiemelt kereskedelmi és gazdasági partnere, és egy konfliktus súlyosan érintené az orosz gazdaságot.
Másodszor, egy közel-keleti konfliktus elhúzódó instabilitást idézhet elő az orosz határok közelében, és nemkívánatos romboló következményekhez vezethet Oroszországon belül, például a terrorfenyegetettség növekedéséhez.
Mindez azt mutatja, hogy az olyan globális szereplők, mint Oroszország és az USA, valamint a regionális szereplők, beleértve az Öböl arab monarchiáit, nem érdekeltek egy nagyszabású háborúban.
Irán cselekedetei maguk is azt jelzik, hogy nem akar közvetlen háborúba keveredni Izraellel, amit a támadások visszafogott és szimbolikus jellege is megerősít.
Vajon Izrael válaszol-e és lesz-e regionális háború?
A kérdés továbbra is nyitott az izraeli hatóságok szándékait illetően.
Washington reakciójára Netanjahu így reagált:
"Meghozzuk a saját döntéseinket. Izrael Állam mindent meg fog tenni, ami szükséges ahhoz, hogy megvédje magát".
Az izraeli vezérkari főnök hivatalos nyilatkozatot tett, mely szerint lesz válaszlépés, bár a formátumot és az időzítést nem pontosították.
🚨 Izsák Herzog izraeli elnök hadüzenetnek nevezte Irán akcióját.
A Közel-Keleten a palesztin militáns csoportok október 7-i, Izrael elleni támadásait követő feszültségek eszkalálódásának kezdetétől fogva egyértelmű volt, hogy az izraeli hatóságok erőteljes választ fognak adni.
Netanjahu meg akarja erősíteni pozícióit belföldön, hogy eloszlassa az elégedetlenséget kabinetjével szemben, és hatalmon maradjon. Ettől függetlenül Izrael polgárai számára a biztonság a legfontosabb. Netanjahu be akarja bizonyítani a választóknak, hogy ő az, aki ezt a biztonságot meg tudja teremteni Izrael összes ellenségének szétzúzásával.
🔴Ezért Izrael mindenképpen válaszolni fog, ehhez kétség sem férhet. A kérdés csak az, hogyan fog ez történni.
🔶 A leglogikusabb forgatókönyvnek az tűnik, hogy beavatkozást kezdeményeznek Dél-Libanonban az Irán szövetségese, a Hezbollah ellen.
Erről már régóta beszélnek izraeli hatalmi körökben és az arab országok hírszerző szolgálatai információkat továbbítottak a libanoni hatóságoknak egy izraeli invázió nagy valószínűségéről.
🔶 Ráadásul egy ilyen lépés valószínűleg nem vezetne regionális háborúhoz. Az is elképzelhető, hogy Izrael válaszul megtámadja az Irán-barát erők szíriai állásait.
🔥 Egy Irán elleni közvetlen támadás azonban azt jelenthetné, hogy nincs visszaút és súlyos háborúhoz vezethetne❗
Washington megérti ezt, és ezért keményen nyomást gyakorol Netanjahura, mivel egy ilyen nagyszabású konfliktus kimenetele nagyon bizonytalan és korántsem egyértelmű, hogy az USA és Izrael kerülne ki győztesként.
Az Amerika- és Izrael-ellenes érzelmek rendkívül erősek a térség lakosságában. A közel-keleti közvélemény reakciói a közösségi média török és arab szegmenseiben azt mutatták, hogy az Izrael elleni támadások során Iránnal szimpatizáltak.
Összefoglalva, egy teljes körű háború kirobbanása továbbra is valószínűtlennek tűnik.
Teherán nem érdekelt egy ilyen konfliktusban, ahogy Izrael szövetségesei, nevezetesen az USA és az EU sem. ❌
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély elmúlt. A teljes körű háború lehetősége mindig fennáll, és nehéz megjósolni, hogy pontosan milyen csapás és melyik fél provokálhatja ki. Az viszont világos, hogy a közel-keleti kérdésekkel azonnal és alapvetően foglalkozni kell.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: Is all-out war in the Middle East now inevitable?
A large-scale conflict is in nobody’s interests, but an Israeli retaliation to Iran is bound to happen. The question is, what will it be?
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
Köszönöm a részletes beszámolót.