Az EU bővítése konfliktusokat szít a Balkánon is - Túl messzire és túl gyorsan terjeszkedik a blokk?
Az uniós bővítés gőzerővel halad a Nyugat-Balkánon. Észak-Macedónia és Albánia számára potenciálisan szabaddá vált az út az uniós csatlakozás felé, miután az előbbi ország beleegyezett egy olyan javas
Az EU bővítése konfliktusokat szít a Balkánon is - Túl messzire és túl gyorsan terjeszkedik a blokk?
Az uniós bővítés gőzerővel halad a Nyugat-Balkánon. Észak-Macedónia és Albánia számára potenciálisan szabaddá vált az út az uniós csatlakozás felé, miután az előbbi ország beleegyezett egy olyan javaslatba, amely enyhítené a feszültséget az EU-tag Bulgáriával.
De lehet, hogy az uniós tagsággal való kecsegtetés valójában sokkal inkább az instabilitás oka, mint a probléma megoldása?
Bulgária évek óta akadályozza Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait, mivel Szófia szkeptikusan viszonyul kisebbik szomszédja különálló történelemre és kultúrára vonatkozó igényeihez. A hivatalos politika szerint az észak-macedón nyelv nem létezik (az csupán a bolgár nyelvjárása) és az észak-macedónok bolgárok, akiket Tito kommunista rezsimje alatt "etnikai és nyelvi mérnöki munkával" agymosással külön identitásba helyezték magukat.
Lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságot az ukrán államiság elleni orosz érvekkel.
Az EU azonban zöld utat ad Bulgária követeléseinek és olyan megállapodást javasol, amely arra kényszeríti Észak-Macedóniát, hogy az alkotmányában rögzítse a bolgárokra való hivatkozást, ami egyben meghagyja Bulgáriának a macedón nyelv létezésének további elutasítását.
Észak-Macedónia korábbi miniszterelnök-helyettese szerint a javaslat
"Bulgáriának ad irányítást a sorsunk felett",
míg az ellenzék vezetője szerint az alku azt jelenti, hogy
"asszimilálódunk, bolgárrá válunk, vagy soha nem leszünk az EU részei".
A bolgár parlament és az észak-macedón kormány szűkös jóváhagyása sem rejtheti véka alá, hogy az alku felrobbanthatja a regionális feszültségeket. Bulgária álláspontja olyannyira határozott, hogy az ország EU-párti miniszterelnöke, Kiril Petkov a múlt hónapban lemondásra kényszerült, amiért egyáltalán hajlandó volt támogatni Észak-Macedónia uniós csatlakozását. Petkov elismerte, hogy "nagy a kockázata" annak, hogy a macedón kormány is összeomlik az alku miatt, mivel a szükséges alkotmánymódosítás elfogadásához kétharmados parlamenti többségre van szükség.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a romokat vizsgálva derűlátóan megjegyezte, hogy
"most vagyunk a legközelebb, mint valaha: itt az ideje, hogy igent mondjunk".
A blokk hozzáállása jelentősen megváltozott azóta, hogy Emmanuel Macron francia elnök az országok egy csoportjának vezetésével megakadályozta Észak-Macedónia 2019-es csatlakozását, arra hivatkozva, hogy a szükséges reformokat nem hajtották végre, miközben alapvető problémákat vetettek fel az uniós bővítés "víziójával" kapcsolatban.
A tagsági tárgyalások provokatív jellege még egyértelműbb Szerbiában, ahol az EU az Ukrajnával szembeni orosz revanchista törekvések fényében ragaszkodni kezdett Koszovó elismeréséhez mint a csatlakozás előfeltételéhez.
Olaf Scholz német kancellár múlt havi belgrádi látogatásán azt mondta, hogy
"egy megállapodásnak végső soron tisztáznia kell Koszovó elismerésének kérdését, mert nem képzelhető el, hogy két olyan ország, amely nem ismeri el egymást, az EU tagja legyen".
De bármi legyen is a tét az EU finanszírozása, sok szerb egyszerűen soha nem fogja elfogadni, hogy Koszovó - amelyet Szerbia kulturális történelme szempontjából létfontosságú régiónak tartanak - különálló ország.
Brüsszel keményebb álláspontja egybeesett a szerb euroszkepticizmus erőteljes növekedésével és a szerbek egyértelmű többsége ellenzi az EU-hoz való csatlakozást.
A közvélemény megingása pánikba ejtette Aleksandar Vučić elnököt, aki Szerbiát gazdaságilag az EU felé orientálta, miközben szívélyes kapcsolatokat ápolt Moszkvával.
"Racionálisan kell szemlélnünk a dolgokat" - kérte.
"Meg tudunk-e élni Európa és befektetései nélkül? Eléggé ésszerűen kell gondolkodnunk, hogy ne az érzelmeink uralkodjanak".
De hogy a hazai közönség kedvében járjon, fokozta a Koszovó elleni retorikát is, mondván, hogy Koszovó megpróbálja kiszorítani a szerb etnikumúakat.
Így még Vučić, a Szerbiát vasszigorral tartó ember is tarthatatlan politikai helyzetbe került az uniós csatlakozási tárgyalások miatt. Ahelyett, hogy új stabilitást teremtene, az EU bővítése jelenleg inkább sót szór a sebekbe és szítja a politikai káoszt.
Forrás: UnHerd
Fordította: VilagHelyzete