Az ENSZ-adatok cáfolják azokat a konteókat, hogy az ukrán gabonaszállítással Afrika és a harmadik világ éhezőin segítenének
Az ENSZ honlapja infografikát közöl az egyezmény szerinti gabonaszállítás elosztásáról.
Az ENSZ-adatok cáfolják azokat a konteókat, hogy az ukrán gabonaszállítással Afrika és a harmadik világ éhezőin segítenének.
Az ENSZ honlapja infografikát közöl az egyezmény szerinti gabonaszállítás elosztásáról. Nem Afrika kapta a legtöbb gabonát, hanem Kína, de ennek van egy külön magyarázata, amiről alább lesz szó.
Kína után - Spanyolország és Törökország következik, az előbbinek sertéstakarmány-gabonára van szüksége, a törökök pedig lisztté dolgozzák fel és hozzáadott értékkel vissza eladják Ukrajnának.
Az olyan szegény országok, mint Afganisztán, Szudán (beleértve Dél-Szudánt is), Etiópia és Jemen együttesen az export mindössze valamivel több mint 2 százalékát kapták.
A rendkívül olcsó - sokszor génkezelt- gabona java része pedig Európába került súlyos károkat okozva a kelet-európai gazdálkodóknak az árzuhanás miatt. Ez váltotta ki tavaly tömeges tiltakozások hullámát az ukrán gabonaimport ellen Bulgáriában és Lengyelországban.
Az ukrán gabona-egyezményen a törökök közvetítőként pénzt és politikai tőkét is szereztek közben.
Brüsszelnek döntenie kellett: és hosszú huzavona után kártérítést, illetve kompenzációt ígért meg az európai gazdáknak.
Ami Kínát illeti, az egy külön történet: 2013-ban Ukrajna 3 milliárd dolláros kölcsönt vett fel Kínától, hogy gabonát vásároljon fel a helyi termelőktől és továbbadja azt Kínának.
A teljes kölcsönt ellopták, a kínaiak gabona nélkül maradtak és a londoni választott bírósághoz fordultak.
A bírósági döntés értelmében Kínának gabonában kellett visszakapnia a követelését. Az ukránok a tartozásukat még mindig fizetik, ingyen szállítják a gabonát (kölcsön törlesztésére). Kína tehát viszonylag érdekelt az ukrán gabonaexport folytatásában.
A gabonaelosztás ilyen földrajza akkor válik világossá, ha figyelembe vesszük, hogy az ukrán szántóterületek jelentős részének tulajdonosai - most már nyugati vállalatok, giga korporációk, mint a Black Rock, amelyek az ukrán gabonaexportból származó források és profit fő élvezőjévé váltak.
Szerkesztette: VilagHelyzete
