Az éhezés már itt van: A gazdák a túlélés szélén próbálkoznak, miközben nincs termés - a tudósok szerint ez csak súlyosbodni fog
India legnagyobb államában nem esik az eső, amikor vetnek és esik, amikor aratniuk kellene. Az eredmény? Ismét terméskiesés.
Az éhezés már itt van: A gazdák a túlélés szélén próbálkoznak, miközben nincs termés - a tudósok szerint ez csak súlyosbodni fog
India legnagyobb államában nem esik az eső, amikor vetnek és esik, amikor aratniuk kellene. Az eredmény? Ismét terméskiesés.
Írta: Saurabh, nemzetközi díjnyertes oknyomozó újságíró, aki a nemek közötti egyenlőségről, az éghajlatváltozásról és más dél-ázsiai témákról ír. A teljes cikkét lefordítottam számotokra! (VilagHelyzete)
Miközben rozsdamentes acélcsészéjéből teát kortyolgat, Shailendra Shukla azt mondja a feleségének, hogy ha ismét veszteséget szenved a gazdálkodásban, akkor inkább bérbe adja a földjét és a városba költözik állásért.
A 45 éves Shukla, aki India legnépesebb államában, Uttar Pradeshben, Tandpur faluban él, hagyományos gazdálkodó, aki a szakmáját az elődeitől örökölte. Körülbelül 13 hektár földje van, de az elmúlt három évben veszteségekkel kellett szembenéznie a szokatlan időjárási viszonyok miatt.
"A tavalyi év volt a legkeményebb, mivel a rizs több mint 80%-át elpusztította a rengeteg eső, amikor a termés már betakarításra készen állt és akkor egyáltalán nem volt szükség erre a vízre" - mondja.
"A többlet esőzés ismét tönkretette a burgonyámat és nem csak nekem, hanem a régió minden gazdájának veszteséget kellett elszenvednie."
A gazda azt mondja, hogy a rossz időjárás miatt közel 2400 dollárt veszített, és kölcsönt kellett felvennie a kukorica vetéséhez az elmúlt szezonban.
Ez a helyzet messze van Narendra Modi miniszterelnök 2017-es ígéretétől, miszerint 2022-ig megduplázza a gazdák jövedelmét és úgy tűnik, ez nem fog változni, hacsak a gazdák nem találnak megoldást az éghajlatváltozás kezelésére.
Awadhesh Shukla, aki nem rokon, de ugyanabban a faluban él, hasonló történettel rendelkezik. A mindössze 1,6 hektárral rendelkező kisgazda az elmúlt két szezonban nem látott nyereséget.
"Akkor esik az eső, amikor nincs rá szükség, és akkor sincs víz, amikor szükség lenne rá, sem a csatornában, sem a csapadék révén" - mondja.
"Indra, az esőisten az elmúlt három évben nem volt kegyes a gazdákhoz, és balira (áldozatra) vár".
Az indiai meteorológiai szolgálat jelentése szerint Uttar Pradeshben szokatlanul sok eső esett októberben. Ez nem volt szezonális, mivel októberben a rizstermesztők általában az aratásra készülnek. Az idő előtti esőzések 75 körzetből több mint 60-at érintettek az államban, amely India második legnagyobb rizstermelője.
A 2022-es Éghajlati Átláthatósági Jelentés szerint India 2021-ben a becslések szerint a szélsőséges hőség miatt a GDP 5,4%-át, 159 milliárd dollár értékben veszítette el.
A hőhullámok hátrányosan érintették az indiai gazdaság kulcsfontosságú ágazatait, köztük a feldolgozóipart, a mezőgazdaságot és az építőipart. A jelentés szerint 2016-2021 között a szélsőséges időjárási események, például a ciklonok, a hirtelen áradások és a földcsuszamlások 36 millió hektáron károsították a termést Indiában. Ez becslések szerint 3,75 milliárd dollár veszteséget okozott az ország mezőgazdasági termelőinek.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) 2022-es jelentése azt is megállapítja, hogy a rizs, a búza, a hüvelyesek és a durva gabonafélék termelése Indiában 2050-re mintegy kilenc százalékkal csökkenhet.
https://report.ipcc.ch/ar6/wg2/IPCC_AR6_WGII_FullReport.pdf
Ha a kibocsátás továbbra is magas marad, az ország déli részein akár 17 százalékkal is csökkenhet a kukoricatermelés.
Yogesh Kumar, a Chaudhary Charan Singh Haryana Mezőgazdasági Egyetem mezőgazdasági meteorológusa szerint a szélsőséges időjárás ma tapasztalható hatása a gazdálkodókra a jövőben fokozódni fog.
"Az éghajlatváltozás nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az élelmezésbiztonságot is érinti" - mondja.
"Ha a terméshozamokat befolyásolja, az kihat a rendelkezésre állásra, a hozzáférésre és a fogyasztásra. Az éghajlati változások jelenleg leginkább a mezőgazdaságra gyakorolt hatásukban láthatók.
Az elkövetkező időkben az éghajlatváltozás évente körülbelül négy-kilenc százalékos hatást gyakorol majd a mezőgazdaságra Indiában. Ennek érdekében nagyon hamar hatékony lépéseket kell tennünk."
A termésbiztosítások nem praktikus volta tovább növeli a gondokat
Shailendra Shukla azt mondja, hogy hiába keresett biztosítást az elvesztett termésére, nem talált semmit.
"A biztosítási juttatások megszerzésének eljárása nagyon bonyolult" - mondja. "Az elveszett termésemre vonatkozó becslést nem készítették el a megadott határidőn belül, így azt sem tudtam megkapni. Reménykedtem abban, hogy kapok némi pénzt, ami anyagilag segíthetett volna, de minden kudarcot vallott".
Az RT több mint kilenc gazdával beszélt Tandpur faluban, de egyikük sem kapott semmilyen juttatást a kormány termésbiztosítási programja keretében.
Dr. Daya Srivastava, az Indiai Mezőgazdasági Kutatási Tanács (ICAR) vezető kutatója szerint:
"Kétségtelenül nagy kihívást jelent ez az időszak az indiai gazdák számára, mivel az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált az elmúlt években. A kulcsfontosságú monszunidőszakban, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, égbekiáltóan kevés az eső. És fordítva, a nem monszun időszakokban, amikor nincs rá szükség, akkor van túl sok csapadék. Az időjárási mintáknak ma nincs folytonossága vagy következetessége a korábbi évtizedekhez képest, ami miatt a gazdák hatalmas veszteségeket szenvednek el."
"Az esőzések kiszámíthatatlansága, valamint az éghajlatváltozás egyéb tényezői, például a magasabb hőmérséklet, rendkívül bizonytalanná tették a gazdálkodást. Azok a minták, amelyekre a gazdák generációkon keresztül támaszkodtak a vetés, betakarítás, vízgazdálkodás stb. megtervezésében, mára megbízhatatlanná váltak. Az időjárás kiszámíthatóságának hiánya nagy nehézségeket okoz a gazdálkodók közösségének és megélhetésének Indiában" - mondta Srivastava egy telefonbeszélgetés során.
A vezető tudós kifejtette továbbá, hogy
"az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás érdekében úgy vélem, hogy az indiai gazdáknak meg kell tanulniuk és alkalmazniuk kell a többféle termesztési módot a földjeiken. Egy diverzifikáltabb, többféle termesztési rendszer, amelyet öntözés és más erőforrások támogatnak, ma már fenntarthatóbb megközelítés lehet".
Hozzátette:
"A legnagyobb problémát jelenleg az indiai gazdáknál abban látom, hogy elszigetelten, egyéni alapon dolgoznak.
Ha a gazdák ehelyett egységes klaszterekben és kollektívákban kezdenének dolgozni, a veszteségeket közös problémamegoldással jobban lehetne kezelni."
Az önfenntartóvá válás a kulcs
"Emellett az indiai gazdáknak olyan technikákat kell elsajátítaniuk, amelyekkel önfenntartóbbá tehetik gazdálkodási gyakorlatukat. Például a vetőmagtermesztés elsajátítása lehetővé teszi, hogy az egyik termésből származó vetőmagokat megőrizzék, és a következő szezon terméséhez elültessék. Hasonlóképpen, a szerves trágya és műtrágya komposztálással és más technikákkal történő előállítása a gazdaságban jelentősen csökkentheti a külső ráfordítási költségeket" - mondta Srivastava.
"A zöldtrágyázási gyakorlatok, például a hüvelyesek talajba szántása, valamint a talaj termékenységének komposzt, vermikomposzt stb. használatával történő javítására irányuló erőfeszítések a talaj általános egészségét táplálhatják. Ez segít az ilyen megfiatalított talajban termesztett növényeknek abban, hogy jobban ellenálljanak a bizonytalan esőzéseknek vagy a magasabb hőmérsékletnek. A talaj belső ellenálló képességének megteremtése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a mezőgazdaságot klímabiztossá tegyük."
Az ICAR egy másik vezető tudósa névtelenséget kérve elmondta, hogy a kormány azt állítja, hogy sokat segít a gazdáknak, de a valóságban az erőfeszítések nem jutnak el hozzájuk.
"Az ICAR minden héten kiad egy tanácsot a gazdáknak az IMD előrejelzése alapján, de ezek a tanácsok soha nem jutnak el a gazdákhoz" - mondta. "Emellett a gazdáink nem ismerik a mezőgazdasági szervek által kifejlesztett, az éghajlatváltozással szemben ellenálló fajtákat, de ismerik a drága vetőmagokat, amelyek nagyon mélyre jutottak a piacon. Ha a kormány valóban segíteni akar a gazdáknak, akkor ezen a két ponton kellene dolgoznia."
"Tudom, hogy a miniszterelnökünk (Narendra Modi) ígéretet tett a gazdák jövedelmének megduplázására, amikor átvette a hatalmat, de higgyék el nekem, hogy a mezőgazdaságból profitot termelni ma már távoli álom" - mondja a tudós. "Mindezeket az ígéreteket most úgy látjuk, mintha 'a Holdat ígérnénk egy szerelmesnek'."
Írta: Saurabh, nemzetközi díjnyertes oknyomozó újságíró, aki a nemek közötti egyenlőségről, az éghajlatváltozásról és más dél-ázsiai témákról ír.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: Hunger is here: Farmers are on the verge of survival as climate change destroys crops, and scientists say it will only worsen
