Az amerikai diákok többsége támogatja az orwelli beszédkódex és polkorrekt cenzúra alkalmazását - UnHerd
Egy felmérés szerint rekordszámú egyetemista támogatja a korlátozások bevezetését.
Egy felmérés szerint rekordszámú egyetemista támogatja a a beszédkódexek és korlátozások bevezetését.
Az elmúlt években felgyorsultak a cenzúra alkalmazására és más vélemények eltörlésére történő törekvések az egyetemi kampuszokon.
Sokan azonban még mindig vitatkoznak arról, hogy honnan is ered ezeknek a szabályzatoknak a támogatása, a tantestületből, a hallgatókból vagy magából az adminisztrációból.
Egy új felmérés azt mutatja, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a hallgatók véleményének erejét az egyetemi cenzúrával kapcsolatban, bár a nézeteik bonyolultabbak, mint ahogyan az első pillantásra látszik.
A Yale Egyetem Buckley Intézete a héten közzétette egy felmérés eredményeit.
802 fő négyéves amerikai főiskolai képzésben résztvevő hallgató körében a szólásszabadsággal, cenzúrával és más politikai kérdésekkel kapcsolatos nézeteikről.
A felmérés szerint a többség (63%) támogatja a sokszínűségre, egyenlőségre és befogadásra (DEI) vonatkozó nyilatkozatokat, mint az egyetemen való foglalkoztatás feltételét.
Ez mindössze 4%-pontos csökkenés a 2022-es eredményükhöz képest. Nem meglepő módon a liberális és mérsékelt diákok nagyobb valószínűséggel támogatták a kötelező DEI-nyilatkozatokat, mint a konzervatív diákok.
Talán még ennél is aggasztóbb, hogy
a felmérésben részt vevő hallgatók enyhe többsége (51%) támogatta a "beszédkódexeket a hallgatók és oktatók beszédének szabályozására".
Ez 10%-pontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, és a felmérés történetében (2015 óta) először fordult elő, hogy a teljes többség a beszédkódexeket támogatta. Emellett ez az első olyan év is, amikor a diákok inkább támogatják, mint ellenzik a "bekiabálásokat".
Ezen eredmények ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy idén több nagy egyetem is indít szólásszabadsággal kapcsolatos kezdeményezéseket.
Az egyik értelmezés az lehet, hogy a cenzori nézetek elhagyásával szeretnék meggyőzni a hallgatókat arról, hogy alkalmazkodjanak az egyetemi környezethez.
Egy másik ok azonban az lehet, hogy a hallgatók véleményei a szólásszabadságról összetettebbek.
Ugyanezen felmérés szerint a hallgatók 69%-a fontosabbnak tartja, hogy egyeteme "bátorítsa a szólásszabadságot és a szellemi sokszínűséget", mint hogy megakadályozza a "sértő vagy érzéketlen párbeszédet".
Fontos, hogy ennek az eredménynek a következményeit az előzőekkel összefüggésben vizsgáljuk meg.
Például a hallgatók legalább 20%-a egyszerre támogatja a beszédkódexeket és tartja fontosabbnak a szólásszabadságot, mint a sértő párbeszéd megakadályozását.
Hogyan lehetséges mindkettő?
A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a diákok egyszerűen nem értik meg a szólásszabadsággal vagy a DEI-politikával járó kompromisszumokat.
Ez egy gyakori probléma a közvélemény-kutatásokban, amelyet talán a legjobban a szövetségi kiadásokról szóló felmérések illusztrálnak, ahol a legtöbb polgár egyetért azzal, hogy a kiadásokat csökkenteni kellene, de nem támogatja a főbb programok egyikének csökkentését sem.
A szólásszabadság és a DEI-politika közötti kompromisszum azonban nagyon is valós, és ezt a diákoknak tudatosítaniuk kell.
A DEI-kezdeményezések arra kényszerítik a hallgatókat és az oktatókat, hogy progresszív nézeteket képviseljenek, ha az egyetemük kegyeiben akarnak maradni.
Ez egyenesen ellentétes az akadémiai szabadság és a szellemi sokszínűség elveivel, amelyeket a hallgatók állítólag támogatnak.
A Buckley Intézet felmérésének eredményei azt mutatják, hogy számolni kell a hallgatók véleményével a szólásszabadságról, ha vissza akarjuk állítani a tudományos szabadságot és a szellemi sokszínűséget az egyetemi kampuszokon.
Bár a szólásszabadsággal kapcsolatos kezdeményezések jó kezdetnek számítanak, a szilárd intézményi kötelezettségvállalásoknak kifejezetten a szólásszabadságot kell előtérbe helyezniük más értékekkel, például a DEI-vel szemben.
Az oktatóknak pedig azon kellene dolgozniuk, hogy a hallgatókban tudatosítsák a szólásszabadság és a sértő beszédre vonatkozó szabályozás közötti kompromisszumokat.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Forrás és eredeti cikk címe: UnHerd: Majority of US students now support speech codes
A poll finds that a record number of undergraduates back restrictions