Amikor a szankciók visszafelé sülnek el: Az EU-nak nincs terve az olcsó orosz energia nélküli életre, szóval mi lesz ezután? - Elemzés
"A történelem bőséges szigorral fogja megítélni az Egyesült Államokat és szövetségeseit az Ukrajnával kapcsolatos ostoba politikájuk miatt."
Amikor a szankciók visszafelé sülnek el: Az EU-nak nincs terve az olcsó orosz energia nélküli életre, szóval mi lesz ezután?
https://www.alternativhirek.com/2022/07/amikor-szankciok-visszafele-sulnek-el.html
Bradley Blankenship amerikai újságíró, rovatvezető és politikai kommentátor.
Rovata van a CGTN-nél, és szabadúszó riporterként dolgozik nemzetközi hírügynökségeknek, többek között a Hszinhua hírügynökségnek.
Miközben Németország 30 év óta először számol be kereskedelmi hiányról, a nyugat-európai ipar kilátásai az Egyesült Államok által vezetett Oroszország elleni szankcióknak köszönhetően borúsnak tűnnek.
Németország májusi külkereskedelmi mérlege 1 milliárd eurós hiányt mutatott.
Ez sok elemzőt arra késztetett, hogy megkérdőjelezze az ország gazdaságának jövőjét és általában az Európai Unió kilátásait.
A rossz hírek itt sem érnek véget. Július 3-án Németország teljes globális piaci kapitalizációja, vagyis a német vállalatok teljes értékaránya a globális tőzsdéken, minden idők legalacsonyabb szintjén, 1,97%-on állt. Eközben július 5-én az euró 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett az amerikai dollárral szemben.
Robin Brooks, az Institute of International Finance vezető közgazdásza elég jól összefoglalta a német kereskedelem helyzetét.
"Németország növekedési modellje az volt, hogy olcsó energiát importált Oroszországból, ezt felhasználta a feldolgozott termékek összeszereléséhez, és ezeket az árukat exportálta a világ többi részébe. Amíg Németország most új energiaszállítókat keres, addig a kereskedelmi mérlege és az eurózóna kereskedelmi mérlege csúnyán fog kinézni" - írta a Twitteren.
A kérdés az, hogy ez a mélypont tartós-e vagy sem. Michael Pettis, a Pekingi Egyetem pénzügyi professzora szintén a Twitteren osztotta meg véleményét, de szerinte Németország kereskedelmi deficitje nem annyira történelmi.
"Németország csak akkor váltott tartós többletről tartós hiányra, ha vagy a német beruházások tartós növekedése, vagy a német megtakarítások tartós csökkenése következett be" - mondta.
Pettis úgy folytatta, hogy egyik sem történt meg, az előbbi "valószínűtlen", az utóbbinak pedig "semmi köze a német külkereskedelmi mérleg közelmúltbeli kiigazításához". Emiatt a helyzetet ideiglenesnek tartja.
Az azonban ésszerűnek tűnik, hogy egyértelmű összefüggés van az energiaárak emelkedése és a német feldolgozóipart ért csapás között.
Az emelkedő energiaárak ugyancsak a megtakarítások csökkenését jelentik az infláció miatt. Július 7-én Németország szomszédja, a Cseh Köztársaság közel 1 milliárd dolláros külkereskedelmi hiányról számolt be - ami erősíti az összefüggést az emelkedő európai energiaárak és az alacsonyabb export között.
Úgy tűnik tehát, hogy a fő probléma pontosan az, amit Brooks felvázolt, nevezetesen az EU energiaforrásai. Ha az olcsó orosz kőolaj és földgáz valóban tartósan kiesik az EU-ból, akkor logikusan ennek az EU gazdaságaira gyakorolt hatásai is tartósak lesznek - kivéve, ha egy nagyon valószínűtlen forgatókönyv szerint az EU olyan alternatív ellátást talál, amely elegendő és összehasonlítható árú.
Az egyik lehetséges megoldás az, hogy az EU cseppfolyósított földgázt (LNG) importál az Egyesült Államokból. Az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítása az EU-ba és az Egyesült Királyságba azonban már megnőtt, mióta az Európa és Oroszország közötti politikai feszültségek elkezdődtek. Az amerikai Energiainformációs Hivatal adatai szerint az USA 2022 első négy hónapjában az LNG 74%-át exportálta Európába, ami az előző évi 34%-hoz képest emelkedett. Ez azonban a jelek szerint nem volt elég ahhoz, hogy az európai energiaárakat stabilan tartsa.
Ez felvet egy alapvető kérdést, mégpedig azt, hogy az Európai Unió valóban megengedheti-e magának az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartását. A tagok gazdasági modelljei egyszerűen nem összeegyeztethetők azzal a valósággal, amelyet a szankcióik teremtenek és ez már most is árt az emberek jólétének, valamint társadalmi és politikai zavargásokhoz vezet.
Az Európai Unió külpolitikájának elvileg a "stratégiai autonómia" doktrínáját kellene követnie, de ami most történik, az sem nem stratégiai, sem nem autonómia.
Kétségtelen, hogy az ukrajnai helyzet borzalmas és arra késztette az európaiakat, hogy megkérdőjelezzék a régió meglévő biztonsági architektúráját, de ha a NATO legújabb stratégiai koncepciója erre utal, akkor a lövéseket Washingtonból adják le.
A híres nemzetközi kapcsolatok tudósa, John Mearsheimer nemrég egy beszédében így siránkozott:
"A történelem bőséges szigorral fogja megítélni az Egyesült Államokat és szövetségeseit az Ukrajnával kapcsolatos ostoba politikájuk miatt."
Valójában az uralkodó szövetséges politika Ukrajnával kapcsolatban mindent megtesz annak érdekében, hogy a konfliktus elhúzódjon - ami azzal a kettős fenyegetéssel jár, hogy tönkreteszi Ukrajnát és árt Európa jövőbeli gazdasági kilátásainak.
Ez azért van így, mert minél tovább tart a konfliktus, vagy ha a végtelenségig tart, az azt jelenti, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti kettészakadás végleges lesz.
Ebből pedig logikusan következik, hogy ez kihatással lesz az európai országok, különösen Németország gazdasági modelljére.
Ha ez az az eshetőség, ami felé tartunk, akkor az EU sorsa kérdésessé válik.
A cseh fővárosban, Prágában az emberek már most azzal viccelődnek, hogy néhány éven belül Európa nem lesz más, mint az amerikaiak és a kínaiak nyári üdülőhelye. De vajon tényleg van-e elég munkahely az idegenforgalmi ágazatban mindannyiunk számára? És vajon mindannyian kibírjuk-e a téli holtszezont?
A viccet félretéve, úgy vélem, hogy Németország kereskedelmi deficitje jelentős. Néhány napon belül a tendencia még markánsabbá válhat, ha más európai ipari országok is hasonló hiányról számolnak be.
Ez legalábbis megkongatja a vészharangot, hogy pontosan mik az Európai Unió hosszú távú tervei Oroszországgal szemben és hogy az európai ipar életképes-e az orosz energiára vonatkozó szankciók mellett.
Én arra fogadok, hogy nem. És ez azt is mutatja, hogy a Washington külpolitikájának vak követése milyen romboló hatással van újra és újra Európára.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás: Bradley Blankenship
➽ Kapcsolódó VilagHelyzete.com Cikkek: ➽
➽ "Őszre egyértelmű lesz az ukrajnai konfliktus első szakaszának eredménye - hogy mi lesz ezután, az a Nyugaton múlik" - Elemzés a frontról
➽ "Az EU lesz a felelős az éhező világért" - az értelmetlen káros uniós szankciókat bírálta a nagy műtrágyacég alapítója
➽ Többpólusú világ: Miért hozza még közelebb egymáshoz Indiát és Oroszországot a jelenlegi válság? - Elemzés
➽ Az új BRICS-szövetség halálos fenyegetést jelent a Nyugatra nézve - Egy új globális tartalékvaluta aláássa az USA dollár fölényét
➽ Nagy gondban az USA, mert Kína, India, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika összefogtak (2012)
➽ Földrengéssel felérő új pénzügyi rendszert hoznak létre a dollár rovására a BRICS-országok! (2014)
➽ BRICS-csúcs:Putyin üzenete a világ népességének 40%-át tömörítő BRICS-országok 9.konferenciájának előestéjén (2017)
➽ "Törökország csatlakozása a BRICS-országokhoz nagyon komoly sokk lehet az USA és az EU számára is." (2018)
➽ Oroszország döntő szakítást hajtott végre a Nyugattal és készen áll arra, hogy segítsen egy új világrend kialakításában - Dimitrij Trenin átfogó elemzése
➽ A nyugati elit nem tudja eldönteni, hogy szankcionálja vagy elcsábítsa Afrikát Oroszország és Kína ellenében
➽ "Oroszország túlterhelése és egyensúlyának megbontása" - Ez a 2019-es RAND jelentés adta meg a NATO-politika irányát? Hogyan pusztítsuk el Oroszországot
➽ Oroszország/Putyin és a Nyugat - "Game Over" a Háttérhatalmi Birodalom számára? - Az eddigi legátfogóbb elemzés magyarul