„A világ újraírja önmagát – 5+5 frontvonal, ahol a jövő most íródik” - Geopolitikai események 2025.ápr.13 és 20 között - VilagHelyzete összefoglaló
„Ki írja a világ új szabálykönyvét? – A dollár, a drónok és a diplomácia háborúja” - Készítettem számotokra egy VilagHelyzete-összefoglalót a 2025.ápr.13 és 20 között zajló geopolitikai eseményekről
Miközben a világ a technológiai forradalom és gazdasági átalakulás küszöbén áll, több különböző fronton új geopolitikai korszak kezdődik.
Oroszország és Ukrajna háborúja új szövetségeket rajzol fel, a Közel-Kelet forrong, Kína és az USA kibertérben és gazdaságban vívják csatáikat, az Európai Unió fegyverkezik, míg a BRICS saját pénzügyi világrend alapjait fekteti le.
Ez a cikk a globális erővonalak mintázatait térképezi fel – a felszín alatt rejlő feszültségekkel együtt. Majd megemlítek 5 olyan térséget, amely bár fontos, de rendre elkerüli a főáramú média figyelmét.
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
1. Kínai zsoldosok megjelenése az orosz hadseregben - "Kínai árnyak a Donbaszban: A Peking–Moszkva tengely új fejezete?"
Ukrán források szerint kínai állampolgárok harcolnak az orosz oldalon, ami kérdéseket vet fel Peking hivatalos semlegességével kapcsolatban. Ez alááshatja Kína közvetítői szerepét és új dimenziót adhat a kínai–orosz kapcsolatoknak.
A 2025. áprilisi fejlemények szerint egyre több kínai állampolgár harcol az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában, ami komoly kérdéseket vet fel Kína hivatalos semlegességi álláspontjával kapcsolatban.
Kínai állampolgárok az orosz hadseregben
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 9-én bejelentette, hogy legalább 155 kínai állampolgár harcol az orosz hadsereg oldalán Ukrajnában. Az ukrán erők két kínai katonát fogtak el a Donyecki területen, és további kínai harcosok jelenlétéről is beszámoltak. Zelenszkij szerint ezek az egyének nem önállóan, hanem szervezett módon vesznek részt a harcokban, ami Kína közvetett részvételét sugallja a konfliktusban .
Kína hivatalos álláspontja és a nemzetközi reakciók
Kína külügyminisztériuma tagadta, hogy állampolgáraik hivatalosan részt vennének a háborúban, és hangsúlyozta, hogy Kína semleges álláspontot képvisel a konfliktusban. Azonban az Európai Unió külügyi képviselője, Kaja Kallas kijelentette, hogy Kína jelentős mértékben hozzájárul Oroszország háborús képességeihez, különösen a kettős felhasználású termékek exportja révén. - POLITICO
A kínai harcosok motivációja és tapasztalatai
Az elfogott kínai harcosok közül többen arról számoltak be, hogy félrevezető információk és anyagi ígéretek alapján csatlakoztak az orosz hadsereghez. Egyesek munkaszerződésre számítottak, de a frontvonalon találták magukat, ahol rossz bánásmódban és rasszista megnyilvánulásokban volt részük. Sokan közülük megbánták döntésüket, és nyilvánosan elítélték a háborút.
THE TIMES - Latest news & breaking headlines
Geopolitikai következmények
A kínai állampolgárok részvétele az orosz-ukrán háborúban alááshatja Kína semlegességi álláspontját és befolyásolhatja Peking nemzetközi megítélését. A helyzet további alakulása jelentős hatással lehet a nemzetközi kapcsolatokra és a globális geopolitikai egyensúlyra.
2. Kibertámadások és a digitális hadviselés új korszaka - "Hogyan formálják a digitális támadások a globális biztonságot?"
Oroszországhoz köthető hackerek állítólag amerikai vízműveket támadtak meg, míg Kína a "Volt Typhoon" kampány keretében távközlési hálózatokat céloz. Eközben az USA csökkenti a kiberbiztonsági kiadásokat, ami sebezhetővé teszi az amerikai infrastruktúrát. - erről írt az AP News
Kiberhadviselés: A láthatatlan frontvonal
Az elmúlt hetekben több jelentős kibertámadás történt, amelyek az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket tükrözik.
Az Egyesült Államokban orosz kapcsolatokkal rendelkező hackerek behatoltak texasi vízkezelő üzemekbe, míg Kína a 2025-ös Ázsiai Téli Játékok alatt amerikai eredetű kibertámadásokat jelentett. Ezek az események rámutatnak a kritikus infrastruktúrák sebezhetőségére és a kiberhadviselés növekvő szerepére a nemzetközi konfliktusokban. AP News
💰 Kereskedelmi háború: Vámok és gazdasági megtorlások
Donald Trump elnök április 2-án bejelentette az úgynevezett „Felszabadítás Napja” vámokat, amelyek 10%-os általános vámot és Kínára vonatkozóan 54%-os vámot tartalmaznak. Válaszul Kína 125%-os vámot vezetett be az amerikai termékekre, és exportkorlátozásokat alkalmazott 28 amerikai vállalatra, köztük a Boeingre és a Lockheed Martinra. Asia Times
Erről a VilagHelyzete-oldalon sok cikket olvashattatok…
✈️ A repülőgépipar áldozatai
A kereskedelmi feszültségek következtében egy Xiamen Airlines számára készült Boeing 737 MAX repülőgépet visszaküldtek az Egyesült Államokba, mivel a vámok miatt a szállítás pénzügyileg nem volt kivitelezhető.
Ez az eset rávilágít arra, hogy a kereskedelmi háború milyen komoly hatással van a globális vállalatokra és az ellátási láncokra. Reuters
🌐 Geopolitikai következmények
A kibertámadások és a kereskedelmi intézkedések együttesen aláássák a globális gazdasági stabilitást és fokozzák a nemzetközi feszültségeket. Az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálás nemcsak e két országra van hatással, hanem az egész világra, mivel a globális ellátási láncok és a nemzetközi kapcsolatok is érintettek.
3. A Közel-Kelet átrendeződése és a Trump-adminisztráció szerepe
Az USA fokozza a nyomást Iránra, miközben Izrael és Szaúd-Arábia újraértékelik regionális pozícióikat. Netanjahu miniszterelnök meghosszabbítaná a gázai háborút, míg Szaúd-Arábia diplomáciai offenzívát indít. - írja a Chathamhouse.org
2025 áprilisában az izraeli–gázai konfliktus újabb súlyos fordulatot vett, miután a március 12-én összeomlott tűzszünetet követően Izrael kiterjesztette katonai műveleteit a Gázai övezetben.
Katonai műveletek és területi tervek
Izrael védelmi minisztere, Israel Katz bejelentette, hogy az izraeli hadsereg mélyebbre hatol Gázában, és további területeket foglal el, amíg a Hamász nem engedi szabadon a még fogva tartott túszokat.
Katz szerint minél tovább tartja vissza a Hamász a túszokat, annál több területet veszít el Gázában, amelyeket Izrael biztonsági zónákká alakít át. A hadsereg már elfoglalta a stratégiai jelentőségű Netzarim-folyosó egy részét, és előrenyomult Beit Lahiya és Rafah irányába. The Guardian
Humanitárius válság és blokád
A katonai műveletek mellett Izrael hét hete tartó blokádja súlyos humanitárius válságot idézett elő Gázában. Az ENSZ és más segélyszervezetek szerint az élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány miatt a lakosság jelentős része, különösen a gyermekek, éhezéssel és betegségekkel küzd. A segélyszállítmányok 95%-a leállt a bombázások és a nemzetközi munkások korlátozott hozzáférése miatt. Izrael a blokádot a Hamászra gyakorolt nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazza, tagadva, hogy az éhezést fegyverként használná.
Civil áldozatok és nemzetközi reakciók
Az izraeli hadsereg szerint az elmúlt napokban több mint 40 palesztin harcost öltek meg, miközben több mint 150 célpontot támadtak. A Gázai Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a március 18-án újraindított offenzíva óta 1 783 ember halt meg, és 4 683-an megsérültek.
A konfliktus kezdete, 2023. október 7. óta a halálos áldozatok száma meghaladja az 51 000 főt. - Cadena SER
Politikai célok és jövőbeli tervek
Izrael katonai tervei között szerepel a Gázai övezet teljes megszállása és katonai igazgatás alá helyezése. A tervek szerint a 2,2 milliós palesztin lakosságot kisebb "humanitárius zónákba" terelnék, ahol a katonák ellenőriznék az élelmiszer-elosztást, minimális kalóriabevitelt biztosítva.
Ez a stratégia túlmutat Izrael hivatalos célkitűzésein, amelyek a Hamász uralmának megszüntetésére és a túszok kiszabadítására irányulnak. South Dakota Public Broadcasting
Összefoglalás
A Gázai övezetben zajló események 2025 áprilisában súlyos humanitárius és geopolitikai válságot idéztek elő. A katonai műveletek, a blokád és a civil lakosság szenvedései nemzetközi aggodalmat váltottak ki, miközben a konfliktus megoldása továbbra is távolinak tűnik.
🌍 4. A BRICS és a globális pénzügyi rendszer kihívásai
2025 áprilisában a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) szövetség jelentős lépéseket tett a globális pénzügyi rendszer átalakítása felé, különösen az amerikai dollár dominanciájának csökkentésére irányuló törekvéseivel.
Erről is nagyon sok cikket olvashattatok a VilagHelyzete-oldalon…
➽ A nyugati propagandagépezet azt állítja, hogy a BRICS "kihívást” és “halálos fenyegetést” jelent a NATO számára - Igaz ez? A csúcstalálkozó ELEMZÉSE
🌐 A BRICS bővülése és a multipoláris világrend
A BRICS 2025 elején új tagokkal bővült, többek között Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozásával, valamint Indonézia teljes jogú tagságával. Ez a bővülés megerősítette a szövetség pozícióját a globális déli országok között, és fokozta a törekvéseket egy multipoláris világrend kialakítására. A BRICS tagjai közösen dolgoznak azon, hogy alternatívát kínáljanak a nyugati dominanciájú pénzügyi rendszerek helyett.
💱 Dedollarizációs törekvések és új fizetési rendszerek
A BRICS országok egyre inkább törekednek arra, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai dollártól. Ez magában foglalja a nemzeti valutákban történő kereskedelmet, a devizacsere-megállapodásokat és alternatív fizetési rendszerek, például a BRICS Pay digitális platform bevezetését. Ezek az intézkedések célja, hogy erősítsék a pénzügyi szuverenitást és csökkentsék a nyugati szankciók hatását.
🏦 Az Új Fejlesztési Bank szerepe
Az Új Fejlesztési Bank (NDB), amelyet a BRICS országok hoztak létre, kulcsszerepet játszik a tagállamok közötti pénzügyi együttműködésben. Az NDB célja, hogy alternatív finanszírozási forrásokat biztosítson a tagországok számára, csökkentve ezzel a hagyományos nyugati pénzügyi intézményekre való támaszkodást. 2025-ben Indonézia is csatlakozott az NDB-hez, tovább erősítve a bank regionális jelenlétét. Infobrics.org
⚖️ Geopolitikai és gazdasági kihívások
Miközben a BRICS országok igyekeznek csökkenteni a dollárfüggőséget, számos kihívással kell szembenézniük. Ezek közé tartozik a tagországok közötti gazdasági és politikai különbségek kezelése, valamint a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok ellenállása. Donald Trump elnök például vámintézkedésekkel fenyegette meg azokat az országokat, amelyek eltávolodnak a dollár használatától.
🔮 Kilátások és következmények
A BRICS dedollarizációs törekvései hosszú távon jelentős hatással lehetnek a globális pénzügyi rendszerre. Bár a dollár dominanciája rövid távon valószínűleg megmarad, a BRICS országok lépései hozzájárulhatnak egy kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb pénzügyi rendszer kialakításához. Ez különösen fontos lehet a fejlődő országok számára, amelyek alternatív finanszírozási lehetőségeket keresnek a nyugati intézmények mellett.
5. Az orosz–ukrán tűzszüneti kísérlet és a béketárgyalások válsága
Putyin elnök 30 órás "húsvéti tűzszüneti" javaslata egy jelentős gesztus volt, még ha megoldást nem is hozott a háborúban.
Sajnos ➽ ahogy várható volt, Ukrajna 1300 alkalommal már megsértette a húsvéti tűzszünetet
Az USA fontolóra veszi, hogy elismerje Oroszország ellenőrzését a Krím felett, ami komoly feszültségeket okoz Kijevvel. - The Guardian
Oroszország a maga részéről húsvéti tűzszünetet hirdetett meg! - jelentette be Putyin elnök
Oroszország húsvéti tűzszünetet hirdetett!
6. Globális viszonylatban is gyarapodik a feszültség-gócok száma + 5 ilyen terület
1. Irán–Pakisztán: drónháború és határmenti csapások
Irán áprilisban újabb határon túli légicsapásokat hajtott végre állítólagos szunnita fegyveres csoportok ellen pakisztáni területen.
Pakisztán válaszul drónnal támadott iráni célpontokat – a helyzet eszkalálódása regionális konfliktussá válhat.
2. Szudán: totális polgárháború és etnikai tisztogatások
A szudáni hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) közti konfliktus már több mint 14 ezer halálos áldozatot követelt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekmények vizsgálatát indította meg.
3. Száhel-övezet: Franciaország befolyásának teljes leépülése
Niger, Mali és Burkina Faso formálisan bejelentették, hogy kilépnek az ECOWAS-ból és saját, oroszbarát „Száheli Szövetséget” építenek.
A Wagner-csoport utódszervezetei katonai támaszpontokat létesítenek a térségben.
4. Venezuela és Guyana: olajmezőkért folytatott hibrid hadviselés
Caracas de facto megszállta a vitatott Essequibo régiót, és venezuelai kormányzót nevezett ki.
Az USA haditengerészetet küldött Guyana vizeire, hogy elrettentsen egy esetleges katonai beavatkozástól.
5. India–Kína határvita: Ladakhban újabb összecsapás
Az indiai és kínai csapatok újabb konfliktusba keveredtek a Himalájában, sérültekről is érkeztek hírek.
India masszív katonai infrastruktúra-fejlesztést hajt végre Arunachal Prades-ben.
A teljes cikket írta és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
Források a cikkben az adott események mellett
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉
vagy iratkozzatok fel TÁMOGATÓ TAGKÉNT és ajándékba megkapjátok a sok száz oldalas könyvújságokat is!
Nagyon fel akarják perzselni a világot a nemzetköziek! Keverik a szart mindenütt!
Az Orosz -Kinai ellentetek idejen (ilyen is volt) azt irta valaki hogy " Ne a Kinaiaktol feljen az Orosz hanem inkabb a Japan torzsormestert figyelje ."