A Trump-Zelenszkij viszály szálai már megint a City of Londonba és a háttérhatalom berkeibe vezetnek?

Sokszor szeretünk szimplán geopolitikát vagy nagyhatalmi érdekek csatáját látni a folyamatokban, de ilyenkor elfelejtjük az I. és II. világháború tapasztalatait: a "Titkos Elit" szerepét

Sokszor szeretünk szimplán geopolitikát vagy nagyhatalmi érdekek csatáját látni a folyamatokban, de ilyenkor elfelejtjük az I. és II. világháború tapasztalatait: a "Titkos Elit" szerepét. Ne essünk bele a hibába, hogy csak a felszínen lévő porban kapirgálunk! (VilagHelyzete megj.)

Trump, Zelenszkij és a háttérhatalmak:
A geopolitikai játszma rejtett dimenziói

A Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti konfliktus nem csupán egy heves diplomáciai vita, hanem egy sokkal mélyebb, geopolitikai és gazdasági érdekeket keresztező küzdelem.

Az események mögött nemcsak a nyílt politikai és katonai stratégiák húzódnak meg, hanem a nemzetközi pénzügyi hálózatok és az angolszász elit befolyása is.

Ez pedig a City of London! Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni róluk!

❗► A pók hálója: City Of London - A legtitkosabb bűnszervezet - Nagy-Britannia második birodalma

https://www.vilaghelyzete.com/2019/02/a-pok-haloja-city-of-london.html

Háborúk mintázatai és a pénzügyi háttér

A modern történelemben a nagy háborús konfliktusok mögött rendre ugyanazok a gazdasági és pénzügyi érdekek húzódtak meg. Gerry Docherty és Jim Macgregor „A Titkos Elit” című könyvükben részletesen bemutatják azt a londoni pénzügyi hálózatot, amely az első világháború kitörésében is kulcsszerepet játszott.

A háborúk sosem spontán módon törnek ki, hanem stratégiai érdekek mentén szerveződnek. A brit pénzügyi körök, különösen a Rothschild-bankház érdekeltségei évszázadok óta meghatározó szerepet töltenek be ebben a folyamatban.

➽ Dokumentálták és bizonyították: Az első világháborút nem Németország akarta, tervezte és készítette elő, hanem egy háttérben lévő TITKOS ELIT!

Docherty és Macgregor szerint az első világháború kirobbantása nem volt véletlenszerű esemény, hanem egy tudatosan megtervezett lépés, amelyet a brit politikai és pénzügyi elit hosszú évek munkájával készített elő. Az Oszmán Birodalom és Németország megerősödése fenyegetést jelentett az angolszász világuralomra, ezért szükségessé vált egy olyan konfliktus kirobbantása, amely végül London érdekeit szolgálta.

🚨 Hasonló párhuzamok figyelhetők meg az ukrajnai háború esetében is, ahol az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság az orosz befolyás csökkentésére törekszik.

🔴A háborúk finanszírozása mindig is a nagybankok és az ipari érdekcsoportok kezében volt. Az első világháború során a Rothschild család által irányított bankhálózat kulcsszerepet játszott mind az antant, mind a központi hatalmak finanszírozásában.

A háborús konfliktusok révén a bankok óriási nyereségre tettek szert, hiszen a hadiipari megrendelések, a kötvénykibocsátások és az állami hitelek mind az ő kezükben összpontosultak. Ez a rendszer nem változott az elmúlt évszázad során: az amerikai, brit és európai pénzügyi központok ma is hatalmas profitot termelnek a háborús iparágból.

Az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a konfliktusok mindig egy hosszú előkészítő folyamat eredményei. Ahogy Docherty és Macgregor is leírják, a nagyhatalmak sosem a véletlenre bízzák a geopolitikai fejleményeket. Az ukrajnai konfliktus előkészítése már 2014-ben megkezdődött a Majdan-forradalommal, amelynek finanszírozásában és politikai támogatásában az amerikai és brit titkosszolgálatok, valamint az őket támogató pénzügyi érdekcsoportok is részt vettek.

A globális háborúk történetéből jól látható, hogy azok valójában hatalmi átrendeződések eszközei. Az első világháború célja a Német Birodalom és az Oszmán Birodalom gyengítése volt, miközben a második világháború végső soron az amerikai világrend megerősítését szolgálta. Az ukrajnai háború mögött is hasonló logika húzódik meg: a cél nem csupán az orosz befolyás visszaszorítása, hanem az európai erőviszonyok átrendezése és a transzatlanti kapcsolatok megerősítése.

Ukrajna, mint stratégiai célpont

Ukrajna 2014 óta nem csupán egy regionális konfliktus terepe, hanem a világpolitikai erőviszonyok egyik kulcsfontosságú csatatere. Washington célja nem csupán az orosz befolyás visszaszorítása, hanem Ukrajna gazdasági erőforrásainak, különösen ritkaföldfém-készleteinek megszerzése. Az Egyesült Államok már jelentős mértékben birtokba vette az ukrán termőföldeket, és az ásványkincsek feletti kontroll lehet a következő lépés.

Docherty és Macgregor könyvükben azt is bemutatják, hogy az angolszász pénzügyi hálózatok mindig is az erőforrások feletti irányítás megszerzésére törekedtek.

Az első világháború után a brit érdekek szerint osztották fel a Közel-Keletet és Afrikát, így biztosítva az olaj és más nyersanyagok feletti ellenőrzést. Ukrajna ma ugyanezen logika mentén vált stratégiai célponttá: a nyugati pénzügyi körök nem csupán politikai befolyást kívánnak szerezni, hanem az ország gazdasági erőforrásai feletti kontrollt is.

A konfliktus azonban nemcsak Washington és Moszkva között zajlik, hanem London is aktívan részt vesz benne.

Az Egyesült Királyság nemrég egy 100 évre szóló partnerségi megállapodást írt alá Ukrajnával, amelynek nagy része katonai együttműködésről szól. Ilyen hosszú távú szerződés rendkívül szokatlan a modern diplomáciában, és felveti a kérdést: milyen mély gazdasági és stratégiai érdekek állnak mögötte?

Trump stratégiája és a brit-ukrán tengely

Donald Trump a legutóbbi nyilatkozataiban nyíltan diktátornak nevezte Zelenszkijt, ami azt jelzi, hogy tisztában van a brit-ukrán megállapodás titkos részleteivel.

Az amerikai politika jelenlegi iránya nemcsak az ukrán támogatások csökkentésére, hanem a londoni érdekek aláásására is törekszik.

Docherty és Macgregor könyvükben részletezik, hogyan manipulálta a brit pénzügyi elit a világháborúk idején az amerikai politikát, hogy biztosítsa saját érdekeit. Az első világháború előtt az Egyesült Államokat semlegességre próbálták bírni, majd amikor ez stratégiailag előnyös lett, beléptették a háborúba az antant oldalán. Hasonló forgatókönyv figyelhető meg ma is: Trump visszafogottabb Ukrajna-politikája veszélyezteti a brit érdekeket, ezért a háttérhatalmi hálózatok mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék politikai pozícióját.

Trump stratégiájának kulcsa az, hogy az amerikai közvélemény elé tárja az ukrajnai háború valódi haszonélvezőit. Az amerikai katonai-ipari komplexum és a londoni pénzügyi hálózat egyaránt óriási profitot realizál a háborús költekezésből. Trump nyilatkozatai és kampánystratégiája arra irányul, hogy az amerikai választók körében tudatosítsa ezt a helyzetet, és ezzel aláássa a Biden-adminisztráció Ukrajna-politikáját, amelyet jelentős részben brit érdekek vezérelnek.

A brit-ukrán tengely erősödése pedig tovább növeli az USA és az Egyesült Királyság közötti feszültségeket, ami a transzatlanti kapcsolatok átrendeződéséhez vezethet a következő években.

A geopolitikai sakkjátszma következő lépései

A jelenlegi helyzet dinamikusan változik, és a következő hónapokban számos fordulat várható, sőt tovább éleződhet a konfliktus Trump és a transzatlanti szövetség között, miközben Ukrajna továbbra is a geopolitikai játszma tétje marad.

A brit-ukrán partnerségi megállapodás hosszú távon az USA európai befolyásának csökkenését eredményezheti, miközben akár Ukrajna, akár Oroszország újabb stratégiákat dolgozhat ki a konfliktus elhúzására.

Amennyiben az USA kihátrál Ukrajna mögül, az jelentős stratégiai változást hozhat a nemzetközi színtéren. Ugyanakkor a brit érdekcsoportok nem fognak könnyen lemondani Ukrajnáról, ami újabb konfliktusokat vetíthet előre.

A londoni pénzügyi elit számára ez nem csupán egy háború, hanem egy üzleti vállalkozás is, amelyben a befektetéseknek megtérülniük kell.

Konklúzió

Az ukrajnai konfliktus nemcsak egy területi háború, hanem egy globális erőviszonyokat meghatározó csata. A háttérben nemcsak kormányok és katonai szövetségek állnak, hanem a világ pénzügyi elitjének legbefolyásosabb szereplői is. Ahogy a történelem során már sokszor, most is érdemes figyelni arra, hogy a háborúk nyertesei nem mindig azok, akik a csatamezőn harcolnak.

Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek:

❗► A pók hálója: City Of London - A legtitkosabb bűnszervezet - Nagy-Britannia második birodalma

https://www.vilaghelyzete.com/2019/02/a-pok-haloja-city-of-london.html

Ha még nem kaptátok meg eddig vagy nem hallottatok róla:

🔴 A háttérhatalomról szóló kiadványom tartalmazza az összes anyagot, amit tudni kell erről a megnevezhetetlen világerőről!

Címe és itt elérhető:

► A világtörténelem legnagyobb átverésével született meg a Rothschild-vagyon:

https://www.vilaghelyzete.com/2012/09/a-vilagtortenelem-legnagyobb.html

► A Rothschild-család története - akik a világot és a történelmet valójában irányítják

https://www.vilaghelyzete.com/2021/06/a-rothschild-csalad-tortenete-akik.html

❗► A pók hálója: City Of London - A legtitkosabb bűnszervezet - Nagy-Britannia második birodalma

https://www.vilaghelyzete.com/2019/02/a-pok-haloja-city-of-london.html

❗► A pénzről minden igazság ! A Bank Of England tanulmánya elismeri, hogy a semmiből teremtik, amit Te rabszolgaként használsz

https://www.vilaghelyzete.com/2014/03/a-penzrol-minden-igazsag-bank-of.html

❗► A Federal Reserve kartell és a nyolcak - Akik magántulajdonban birtokolják a világ pénzkibocsátását és a 'rabszolgatartás' teljes kontrollját

https://www.vilaghelyzete.com/2013/09/amerika-bedobja-faklyat-ket-heten-belul.html

► Hitler bankárai - avagy a szövetséges háttérhatalom rejtett célja, ami napjainkban is testet ölt

https://www.vilaghelyzete.com/2015/05/hitler-bankarai-avagy-szovetseges.html