A NATO trükkös és rohadt hosszú háborút ígér Oroszországnak! - New Eastern Outlook
Egy nagyon jó cikket fordítottam le nektek: Salman Rafi Sheikh, a nemzetközi kapcsolatok, valamint Pakisztán kül- és belügyeinek kutató-elemzője írta
Egy nagyon jó cikket fordítottam le nektek: Salman Rafi Sheikh, a nemzetközi kapcsolatok, valamint Pakisztán kül- és belügyeinek kutató-elemzője írta. (VilagHelyzete)
A legutóbbi NATO-csúcs annyiban „sikeres” volt, hogy nagyon közel hozta Svédország tagságát a valósággá váláshoz. A csúcstalálkozó ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a szövetség, bár nem tudta felajánlani tagságát Ukrajnának, hosszú háborúra készül Oroszországgal.
Ennek a háborúnak a legkiemelkedőbb szószólója, ahogy az várható is volt, Joe Biden, aki állítólag azért vívja a háborút, hogy megvédje az Egyesült Államok vezette globális világrendet és ezt úgy teszi, hogy követi elődei örökségét, akik a hidegháború idején ugyanezt tették.
Nem lenne túlzás azt állítani, hogy Biden beszéde a NATO-csúcson volt az új „vasfüggöny”-beszéd, amely a hidegháború kezdetét jelentette.
Ahogy Biden elmondta litvániai hallgatóságának: „Nem fogunk megingani”, bármeddig is tart a háború.
Lehetséges, hogy Biden nem kíván véget vetni a háborúnak?
Végtére is, a háború nemcsak Washington számára tette lehetővé, hogy megszilárdítsa hatalmát Európa felett, fegyvereket adjon el NATO-szövetségeseinek, és milliárdos bevételre tegyen szert, hanem a konfliktus narratíváját Kínára is kiterjesztette.
Hosszú háborút ígérve Biden arra emlékeztette globális közönségét, hogy
„a NATO erősebb, energikusabb és igen, egységesebb, mint valaha történelme során. Valójában fontosabb közös jövőnk szempontjából. Nem véletlenül történt. Nem volt elkerülhetetlen.”
Bizonyára Biden sikeres volt abban, hogy retorikusan kényszerítse a NATO-országokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket és a szervezeteknek nyújtott hozzájárulásaikat.
Joe Biden előrejelzései természetesen begyűrűznek országa belpolitikájába is, ahol a 2024-es elnökválasztás kampánya kezd kibontakozni.
Ha valóban globális vezetőként mutatkozik be, az segítene neki megalapozni az újraválasztási jogosítványait, de a szövetséget felkészíteni a hosszú háborúra nagyon trükkös dolog.
Például, ahogy a NATO főtitkára a csúcstalálkozó előtt elmondta, a szövetség minden tagja hivatalosan kötelezettséget vállal arra, hogy GDP-jének legalább 2 százalékát védelemre költi. Ránézésre 2 százaléka díszesnek tűnik. Ha mélyen belenézünk, nagyon csúszós lejtővé válik, amelyen nem minden ország hajlandó meghaladni.
Például ahhoz, hogy legalább 2 százalékot el tudjunk költeni, mindenekelőtt jelentős ideig, azaz megszakítás nélkül stabil gazdasági növekedésre van szükség.
🚨 Ez rendkívül nehézzé vált az orosz-ukrán katonai konfliktussal szemben, amely az Egyesült Államok NATO-bővítéséhez való ragaszkodása miatt kezdődött és amelynél az USA gondoskodik arról, hogy ne szűnjön meg elég hamar.
Ez a konfliktus már a szövetségesek általános védelmi kiadásainak csökkenéséhez vezetett.
● Törökország például GDP-jének csaknem 1,91 százalékát költötte védelemre 2021 februárja előtt. Mára 2023-ban 1,31 százalékra csökkent. Törökország növekedési üteme 2022-ben 5,6 százalék volt. 2023-ra a Világbank 3,2 százalékos növekedést jósol.
● A rossz gazdasági feltételek miatt az Egyesült Királyság GDP-arányos védelmi aránya is csökkent, 2,25 százalékról 2,16 százalékra 2023-ban. Bár az Egyesült Királyság költségvetésének növelésére törekszik, nincs hivatalos ütemterv. Ez a tendencia még problémásabbá válik a szövetség hidegháborús képessége szempontjából, ha figyelembe vesszük számos NATO-tag tényleges hozzáállását. Valójában a szövetség 31 országából mindössze 7 ország teljesíti a 2 százalékos minimális követelményt. Ez zavaró.
● Kanada – amely történetesen a szövetség egyik alapító tagja – egy másik ország, amely vagy nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni a minimum 2 százalékos kiadási igényt. Kanada az 1990-es évek óta GDP-jének átlagosan 1,29 százalékánál többet nem költött védelemre. Most az alapító tagra nagy nyomás nehezedik a szövetség részéről, hogy növelje kiadásait. Lesz? A NATO-célkitűzés teljesítéséhez Kanadának további 13 és 18 milliárd kanadai dollárt (9,8-13,6 milliárd dollár) kellene költenie évente öt éven keresztül.
Amint azt a nyugati média fősodrában megjelent jelentések jelzik, Kanada Oroszország ukrajnai hadműveleteinek kezdete óta ellenáll a NATO védelmi kiadások növelésére irányuló nyomásának.
Valójában, amint egy jelentés is mutatja,
„Justin Trudeau miniszterelnök privátban azt mondta a NATO-tisztviselőknek, hogy Kanada soha nem fogja teljesíteni a katonai szövetség védelmi kiadási célját a Pentagon kiszivárgott értékelése szerint”.
A jelentés azt is hozzáteszi, hogy az, hogy Kanada nem hajlandó teljesíteni a célt, negatív hatással van a szövetségre.
„A széles körben elterjedt védelmi hiányosságok hátráltatják a kanadai képességeket… miközben feszültek a partnerkapcsolatok és a szövetségi hozzájárulások.”
Noha ez a NATO valósága, Biden természetesen a szövetség belső egységét – ami minden bizonnyal csak fantázia – hangsúlyozta, hogy megfeleljen az orosz kihívásnak.
A valóságban Joe Biden állításaival szemben a NATO egy szövetség, ahol sok a szabad mozgástér, vagyis olyan országok profitálnak a szövetségből, amelyek nem teszik meg a szükséges – sőt minimális – hozzájárulást.
Mivel a szövetségesek nem költenek annyit, amennyit kellene, a NATO belsőleg is megosztott házzá válik.
Ez a megosztottság nyilvánvaló Ukrajna szövetségi tagságának kérdésében is.
A legutóbbi csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az állt, hogy Ukrajna tagságának feltétele, hogy a szövetségesek hozzájáruljanak a tagsághoz, ami Zelenszkijt arra késztette, hogy bírálja ezt a megközelítést.
Ez az egész epizód azt mutatja, hogy a szövetség nem áll készen arra, hogy megvívja Biden hosszú háborúját Oroszországgal, és nem is nagyon figyel Washington kitartó előrejelzéseire egy elkerülhetetlen háborúról.
A NATO belső szkepticizmusa táplálja Európa szkepticizmusát is Washington Kínával szembeni agresszív megközelítésével és a "lecsatlakozás" lehetőségével szemben, így a Nyugat együttes ereje és belső egysége nyitott kérdés marad.
Salman Rafi Sheikh, a nemzetközi kapcsolatok, valamint Pakisztán kül- és belügyeinek kutató-elemzője, kizárólag a „ New Eastern Outlook ” online magazin számára.
A teljes cikket fordította a VilagHelyzete szerkesztő újságírója.
Forrás: New Eastern Outlook
https://journal-neo.org/2023/07/21/nato-promises-a-tricky-long-war-on-russia/
"Hosszú háborút ígérve Biden arra emlékeztette globális közönségét, hogy
„a NATO erősebb, energikusabb és igen, egységesebb, mint valaha történelme során. Valójában fontosabb közös jövőnk szempontjából. Nem véletlenül történt. Nem volt elkerülhetetlen.”
Na az utolsó két mondat az, amire a világ népeinek figyelniük kellene! Nem véletlenül történt, és nem volt elkerülhetetlen! Aztán tenni kellene, amit meg kell tenni előbb-utóbb!
HÁBORÚIMÁDÓ AMERIKA-ÚGYLÁTSZIK NÁLUK A DEMOKRÁCIA EGYIK FŐELEME.AMIT ŐK EXPORTÁLNAK VILÁGSZERTE ÉS PERSZE NYERTESEI.KŐSZŐNJÜK SZÉPMUNKA.