A NATO feltárta célját az ukrajnai konfliktusban
Jens Stoltenberg szerint az Oroszországgal való "teljes körű háború" elkerülése az egyik fő prioritás
A NATO feltárta célját az ukrajnai konfliktusban
Jens Stoltenberg szerint az Oroszországgal való "teljes körű háború" elkerülése az egyik fő prioritás
A NATO egyik fő célja az ukrajnai konfliktusban az Oroszországgal való "teljes körű háború" megakadályozása - mondta csütörtökön Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára.
"Ebben a konfliktusban a NATO-nak két feladata van: Ukrajna támogatása és annak megakadályozása, hogy a háború a NATO és Oroszország közötti teljes körű háborúvá eszkalálódjon" - mondta Stoltenberg egy norvégiai beszédében.
A katonai blokk vezetője úgy jellemezte az orosz-ukrán konfliktust, hogy
"A második világháború óta a legveszélyesebb helyzet Európában", hozzátéve, hogy nem szabad hagyni, hogy Moszkva győzzön. Ha Oroszország megnyeri a háborút, [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök] meggyőződik arról, hogy az erőszak működik. Akkor más szomszédos országok lehetnek a következők" - érvelt Stoltenberg.
Az orosz katonai művelet február 24-i kezdete óta Ukrajna jelentős katonai segítséget kapott a NATO-országoktól, több milliárd dollár értékű fegyverzet áramlott az országba - amit Moszkva többször is bírált.
Júliusban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT-nek adott interjújában azt mondta, hogy
Ukrajnát "pumpálják" nyugati haditechnikai eszközökkel, ráadásul "arra kényszerítik, hogy ezeket a fegyvereket egyre kockázatosabb módon használják", és ezzel megakadályozzák, hogy Kijev "bármilyen konstruktív lépést" tegyen.
Stoltenberg csütörtöki beszédében azt állította, hogy Putyin végül nem érte el céljait, hiszen ahelyett, hogy a NATO visszavenné kelet-európai jelenlétét és lassítaná terjeszkedését, a szövetség "erősebbé és konszolidáltabbá" vált Svédország és Finnország küszöbön álló csatlakozásával.
A NATO keleti szárnyán a védelem megerősítése kulcsfontosságú, az ukrajnai orosz győzelem megakadályozására irányuló erőfeszítések közepette - hangsúlyozta a főtitkár. Mindazonáltal megismételte, hogy
a szövetség "nem részese a konfliktusnak", és nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába.
Az NRK norvég közszolgálati televíziónak adott korábbi interjújában a NATO-vezér rámutatott, hogy a szövetségnek nem kötelessége beavatkozni a konfliktusba, mivel Ukrajna nem tagállam.
"Kötelességünk támogatni Ukrajnát, de az is kötelességünk, hogy biztonságban tartsuk mindazokat a nemzeteket, amelyekért a NATO felelős" - mondta.
Oroszország a hadművelet megindítása előtt többször is kijelentette, hogy a NATO keleti terjeszkedését a nemzetbiztonságát fenyegető veszélynek tekinti.
Moszkva 2021 decemberében jogi garanciákat kért az Egyesült Államoktól és a szövetségtől arra vonatkozóan, hogy a NATO leállítja terjeszkedését, és tartózkodik attól, hogy olyan fegyverrendszereket telepítsen, amelyek képesek mélyen orosz területre csapást mérni. A NATO azonban azt válaszolta, hogy a szövetség tagjainak és a csatlakozni kívánóknak kell eldönteniük, hogy csatlakoznak-e a szövetséghez vagy sem.
Stoltenberg az Utoya szigetén évente megrendezett táborban beszélt, amelyet a norvég Munkáspárt ifjúsági szárnya tartott, amelynek 2014-ig vezetője volt. A sziget 2011-ben került a címlapokra, amikor a norvég szélsőjobboldali Anders Breivik tüzet nyitott a táborra, miután a rendőrség figyelmének elterelésére teherautóbombát robbantott egy oslói kormányépületnél. A mészárlásban 77 ember vesztette életét.
Két fontos kérdésben kérném a véleményeteket!
Elérhető a VilagHelyzete nyári extra száma 645 oldalon! A "Háttérhatalom Nagy Könyve" címmel
