A Közel-Kelet egy teljes körű háború küszöbén áll - ELEMZÉS

Az összes főszereplő egymást piszkálja, de a Rubicont nem akarják átlépni. Fjodor Lukjanov, a Valdai Nemzetközi Vitaklub kutatási igazgatójának cikke magyarul

Fjodor Lukjanov: A Közel-Kelet egy teljes körű háború küszöbén áll. Az összes főszereplő egymást piszkálja, de a Rubicont nem akarják átlépni. Erről írt Fjodor Lukjanov, Oroszország vezető külpolitikai szakértője. A teljes cikkét lefordítottam számotokra. (VilagHelyzete)

---

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy iratkozzatok fel TÁMOGATÓ TAGKÉNT és ajándékba megkapjátok a sok száz oldalas könyvújságokat is!

---

A Közel-Kelet egy teljes körű háború küszöbén áll - ELEMZÉS

Egy évvel a Hamász hírhedt Izrael elleni támadása után a Közel-Kelet mintha visszatért volna örökös állapotába: mely az akut konfliktusok melegágya, a feszültség hullámaival.

A külső szemlélők csak elborzadva nézik, a szakértők pedig a vállukat vonogatják. Így volt eddig is, így lesz ezután is.

Kérdezhetnénk, miben különbözik a jelenlegi válság a térség korábbi válságaitól?

Nos, anélkül, hogy úgy tennénk, mintha mélyrehatóan értenénk, jegyezzük meg, ami kívülről szembetűnő.

Változnak a patrónus-kliens kapcsolatok, mind a regionális hatalmak, mind a főbb külső szereplők között.

A legszembetűnőbb az Egyesült Államok státusza.

• A Fehér Ház jelenlegi kormányának nincs világos és következetes irányvonala; csak lyukakat tömköd és új tüzeket olt.

• Az USA-nak most nincs szüksége nagy horderejű eseményekre a Közel-Keleten, a prioritásai mások.

• A kulcsszereplőkkel való kapcsolattartás következetlen és az Öböl menti monarchiákkal, de még inkább Iránnal a kapcsolatok ingatagok.

🔴 Washington fellépése egy alapvető ellentmondáson alapul, amelyet nem lehet feloldani és ez Izraelhez kapcsolódik.

Ideológiailag a jelenlegi izraeli vezetés egyáltalán nem áll közel Joe Biden elnök csapatához. Eközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök meglehetősen népszerűtlen.

A jelek szerint diplomáciai erőfeszítések történnek a katonai akciók hatókörének korlátozására, amivel Izrael nem ért egyet.

➽ Joe Biden egyre dühösebb amiatt, hogy képtelen befolyásolni Izrael katonai magatartását - Politico

Ugyanakkor a Biden-kormányzat továbbra is nyújt katonai segítséget, mert Amerika számára az izraeli tényező nem külföldi, hanem elsősorban belföldi jelenség. Annál is inkább az a választási kampány döntő szakaszában.

Ennek következtében az izraeli vezetés, meggyőződve arról, hogy az USA nem húzhatja ki a gyufát, maga dönt arról, hogy miként cselekszik, hol tájékoztatva amerikai szövetségesét, hol „elfelejtve” ezt megtenni.

Az egykor többé-kevésbé hierarchikusnak tekintett kapcsolat megváltozása a másik oldalon is érzékelhető: IRÁN

🔶 Irán befolyása az egész térségben óriási mértékben nőtt az elmúlt 20 évben, mióta az USA megsemmisítette a Szaddám vezette Irakot, mint fő ellensúlyát és általában véve felforgatta a Közel-Keletet.

Teherán becsületére legyen mondva, hogy ügyesen megragadta a lehetőségeket és jelentősen megerősítette pozícióit, miközben ügyesen elkerülte a közvetlen konfliktust.

🔶 Irán helyzete továbbra is nehéz maradt, különösen akkor, amikor Trump egyrészt megtorpedózta a JCPOA atomalkut, másrészt buzgón belevágott egy külön megállapodásba Izrael és a vezető arab országok között.

Mindazonáltal Teherán súlyát és befolyását nem lehet tagadni, különösen a többi síita és szimpatizánsait tömörítő regionális partnerszervezetek hálózatán keresztül.

❗ Izrael most erőteljes csapásokat indít ez ellen az egész apparátus ellen azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben meggyengítse, ha nem is megsemmisítse azt (ami aligha lehetséges), és több évre megszüntesse fenyegető képességét. ⚔️

Iránt így megfosztják leghatékonyabb eszközeitől, és olyan helyzetbe kerül, hogy lehetetlen lesz nem válaszolni. Teherán azonban tisztában van ezzel a taktikával, és inkább szerény gyakorlati lépéseket rejt félelmetes retorika mögé.

Mindazonáltal a presztízs is egy kérdés.

A többi regionális hatalom vagy nagyon erős nyilvános figyelmeztetésre szorítkozik, mint a török elnök, vagy nagyfokú aggodalmat mutat, mint az Arab-öböl menti államok, vagy elsősorban azért aggódik, hogy a káosz ne terjedjen át rájuk (ilyen Egyiptom és Jordánia).

Visszatérve a külső szereplőkre, jelenlétük a konfliktus területén nem túlságosan látható.

❌ Az Európai Unió egyáltalán nincs jelen. Még ha a helyzet új menekültáradatokat eredményez is, amelyek közvetlenül érintik az Óvilágot, az erőfeszítések valószínűleg arra irányulnak, hogy megakadályozzák a blokkba való bejutásukat és semmi többre.

❌ Oroszországnak jelenleg nyilvánvalóan más prioritásai vannak és ahol csak tud, megpróbál némi diplomáciát előmozdítani, de lássuk be, erre minimális az igény.

A régió a totális háború küszöbén tántorog, de paradox módon, az eseményekből ítélve, senki sem akarja ezt. Minden szereplő abban reménykedik, hogy a kötéltáncot úgy tudja járni, hogy nem veszíti el az irányítást az eszkaláció miatt. A résztvevők ügyességét nem lehet tagadni, de egyre könnyebb leesni erről a borotvaélről.

A teljes cikket fordította és szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója

Forrás és eredeti cikk címe: Fyodor Lukyanov: The Middle East is on the brink of a full-scale war - All the major players are poking each other but there is no desire to cross the Rubicon

Írta: Fjodor Lukjanov a Russia in Global Affairs főszerkesztője, a Kül- és Védelempolitikai Tanács elnökségének elnöke és a Valdai Nemzetközi Vitaklub kutatási igazgatója.

❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében!👉

vagy iratkozzatok fel TÁMOGATÓ TAGKÉNT és ajándékba megkapjátok a sok száz oldalas könyvújságokat is!

Kapcsolódó VilagHelyzete-cikkek: