1643 gyermek életét mentette meg az iskolaigazgató, mielőtt az árvíz elsodorta az egész iskolát Nepálban!
Vannak pillanatok, amikor egy ember gyorsasága és józan ítélőképessége szó szerint életek ezreit jelentheti.
Nepálban most egy ilyen történet kapott különös figyelmet: Rajendra Dawadi, egy 47 éves iskolaigazgató olyan gyorsan reagált a közelgő árvízre, hogy 1643 gyermeknek sikerült elhagynia a veszélyes területet, mielőtt a pusztító áradás elérte volna az iskolát.
Dawadi figyelmeztetést kapott arról, hogy a folyó felsőbb szakaszán egy falut elsodort a megáradt víz. Azonnal felismerte, hogy a veszély nagyon gyorsan elérheti az iskolát is. Nem várt további információkra, hanem megszólaltatta az iskola csengőjét, és utasította a tanárokat, hogy a gyerekeket vezessék magasabb, biztonságos területre.
Közben tudta, hogy több iskolabusz is úton van az iskola felé.
Felhívta a sofőröket, és arra kérte őket, hogy forduljanak azonnal vissza. Az egyik busz azonban már túl közel járt, amikor Dawadi észrevette, hogy a híd felé közeledik. Az igazgató azonnal jelezte a sofőrnek, hogy forduljon meg. A busz éppen időben jutott el a biztonságos oldalra. Röviddel később a híd összeomlott.
A gyerekek eközben egyre magasabbra húzódtak. A tanárok segítették őket a menekülésben és mindenki igyekezett minél távolabb kerülni a folyótól. Mire az árvíz elérte az iskola környékét, az épület már üres volt.
Aztán a víz magával ragadta az egész háromemeletes iskolaépületet.
Az épület, amelyben addig több mint ezer gyermek tanult, egyszerűen eltűnt. A pusztító áradás utat, hidakat, házakat és az iskola épületét is elsodorta. A helyszínen később alig lehetett felismerni, hol állt korábban az iskola.
A legfontosabb azonban az volt, hogy a 1643 diák közül valamennyien megmenekültek.
Rajendra Dawadi számára valószínűleg mindez néhány rendkívül hosszú perc alatt történt. Egyetlen figyelmeztetésből kellett felismernie a veszély nagyságát, majd olyan döntéseket hoznia, amelyeknek nem volt helye a késlekedésnek. A csengő megszólalt, a gyerekek elindultak felfelé, a buszok visszafordultak, és mire a folyó elérte az iskolát, már senki sem volt az épületben.
Az iskola elpusztult, az élet azonban folytatódhatott. 1643 gyermek térhetett haza a családjához.
Rajendra Dawadi azon a napon pontosan azt tette, amit egy tanártól és egy iskola vezetőjétől a legnehezebb pillanatban remélni lehet: felismerte a veszélyt, vállalta a felelősséget, és cselekedett.
Az iskola eltűnt. 1643 gyermek viszont életben maradt.
Szerkesztette: A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója
❗ Ha szeretnétek magyarul is olvasni továbbra is cikkeket elemzéseket, valódi tudásanyagokat, segítsetek kérlek támogatásotokkal az elkészültében! 👉
vagy előfizetőként csatlakozzatok az oldalhoz!
És legalább értesítést kapott valakitől! Mauin a rendőrség nem is engedte át a menekülőket, amikor a kormány felégette Lahainát! Ott égtek el az úton, mert visszafordították őket! De az időjárással játszók még mindig életben vannak!